Csökkenő egyensúlyhiányok a magyar gazdaságban

  • Magyarország kiegyensúlyozott, noha továbbra is viszonylag mérsékelt növekedési pályán halad, fokozatosan csökkentve makrogazdasági egyensúlyhiányát.
  • Ezt állapítja meg a magyar gazdaságról készült idei bizottsági országjelentés, ami kiegészül a riasztási mechanizmus keretében kidolgozott másik jelentéssel.
  • A Bizottság szerint hazánk „némi előrehaladást ért el” a 2015-ös országspecifikus ajánlások végrehajtásában.

Két jelentést tett közzé a 2016-os európai szemeszter keretében a magyar gazdaság teljesítményéről pénteken az Európai Bizottság. A bizottsági szolgálatok által jegyzett – a biztosi testület politikai jóváhagyását nem bíró – jelentések egyike a magyar gazdaság teljesítményét értékeli a 2015-ös országspecifikus ajánlások teljesülésének fényében. A másik pedig a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítása terén elért eredményeket veszi számba és felvázolja a további teendőket is.

Az országjelentés mindenekelőtt rámutat, hogy a reál-GDP meghaladja a válság előtti csúcsértéket, a növekedési potenciál fokozatosan javul. Mindazonáltal Magyarország potenciális növekedési üteme egy teljes százalékponttal elmarad a válság előttitől, pedig már az is viszonylag alacsony volt. A GDP 2015-ben a becslések szerint 2,75%-kal nőtt, ami a magánfogyasztás erősödésére és az export egészséges növekedésére vezethető vissza.

Az uniós finanszírozású beruházások csökkenése 2016-ban várhatóan lassítani fogja a növekedést, de azt a magánfogyasztás tartós szintje és az uniós finanszírozású beruházások fokozatos helyreállása 2017-ben már újra valamivel a potenciális szint fölé fogja tornázni.

Az országjelentés a munkaerő-piaci fejleményeket kedvezően értékeli, a közelmúltban már a magánszektorban is. Ennek hatására a munkanélküliségi ráta a válság előtti szint alá süllyedt, annak ellenére, hogy az aktivitási ráta gyorsan emelkedett. A tartós munkanélküliségi ráta hasonlóan kedvezően alakult. A szociális ellátásokkal, a korai nyugdíjba vonulással és a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos politika szigorodása bővítette a munkaerő-kínálatot.

Keresleti oldalon a magánszektorbeli munkahelyteremtés 2013 vége óta erősödik, de a munkanélküliség csökkenéséhez a kivándorlás és a közmunkaprogram gyors növekedése is jócskán hozzájárult – állapítja meg a gazdasági és pénzügyi főigazgatóság által jegyzett értékelés. Ami azt jósolja, hogy a jövőben a magánszektor várhatóan egyre inkább ki fogja venni a részét a munkahelyteremtésből, elősegítve a termelékenységnövekedés gyorsulását.

A dokumentum szerint a beruházások kezdetben jelentős élénkülése átmenetinek bizonyult. A beruházások 2013–2014-ben tapasztalt tekintélyes mértékű növekedése tavaly megállt, és idén az uniós finanszírozású beruházások átmeneti csökkenése miatt várhatóan kis mértékben negatívvá válik.

A vállalati hitelezés csökkenése annak ellenére is folytatódott, hogy az MNB több szakpolitikai intézkedést hozott a kkv-hitelezés ösztönzésére. A magánberuházások trendje a közelmúltban újra negatívba fordult. A magánberuházások pangását a jelentés a hitelezők nem szűnő óvatosságával, a finanszírozási költségeket magasan tartó magas országkockázati prémiummal, illetve a bizonytalan szabályozási és adózási környezettel magyarázza. E tényezők a Bizottság megítélése szerint különösen a közvetlen külföldi befektetést akadályozzák.

„A költségvetési hiányt visszafogták, az államadósság aránya fokozatosan csökken” – olvasható a dokumentumban. A költségvetési hiány 2015-ben jelentősen csökkent, és 2016–2017-ben várhatóan még alacsonyabb lesz, noha ekkor már főként a gazdasági helyzet javulásának köszönhetően.

Az államadósság aránya a válságot követő 2011. évi csúcsérték óta mérsékelten csökkent. A csökkenéshez tekintélyes méretű tőkeügyletek és értékelési változások is hozzájárultak.

A Bizottság úgy látja, hogy Magyarország összességében némi haladást ért el a 2015. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában. Az adózás területén némi haladást jelentett a hitelintézetek különadójának jelentős csökkentése. Jelentős előrelépésként könyvelik el az adócsalás elleni szakpolitikai intézkedések bevezetését. Ezzel egy időben korlátozott mértékű haladás volt megfigyelhető az alacsony keresetűek magas adóterhének csökkentése és az adóigazgatás hatékonyságának javítása terén is.

Nem történt azonban haladás a tekintetben, hogy a költségvetési erőforrásokat a közmunkaprogram helyett az aktív munkaerő-piaci intézkedésekre fordítsák, illetve hogy javítsák a szociális és az álláskeresési ellátások megfelelőségét és lefedettségét. Korlátozott volt továbbá a haladás a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítása – főként az inkluzív többségi oktatásban való részvételének fokozása – terén.

A gazdaságpolitika színvonala összességében javult, de e tekintetben fennállnak még fontos kihívások – húzza alá a jelentés.

Ami az Európa 2020 stratégia szerinti nemzeti célok megvalósítását illeti, Magyarország jól teljesít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energia felhasználásának fokozása és a felsőoktatás tekintetében, de több erőfeszítésre van szüksége a foglalkoztatási ráta és a K+F kiadások emelése, illetve a korai iskolaelhagyás és a szegénység csökkentése terén.

Ami a Magyarország esetében korábban azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányok korrekcióját illeti, a Bizottság szerint a külső egyensúlyhiány jelentősen csökkent, de több kockázat fennmaradt.

A nettó külső kötelezettségek a GDP 116%-át kitevő 2009. évi értékről 2014-ig 73%-ra csökkentek. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban még mindig magas, de már megközelíti a többi konvergáló gazdaságét, és várhatóan továbbra is gyors ütemben fog csökkenni. A gazdaság egyensúlyát a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg tartósan nagy többlete révén sikerült helyreállítani, ami a magánszektor hitelállományának leépítését és az uniós források fokozott beáramlását egyaránt tükrözi.

A közelmúlt szakpolitikai intézkedései – például a devizaalapú lakossági hitelek forintosítása és az MNB önfinanszírozási programja – is hozzájárultak a devizakockázatok további mérsékléséhez és jobb elosztásához. Mindazonáltal a még mindig meglehetősen magas külső adósság és a rövid távú hitelmegújítási igények továbbra is kockázatokat jelentenek a gazdaság számára.

Tartós jellegű kihívás az is, hogy Magyarország csak korlátozottan képes új közvetlen külföldi befektetések vonzására.

A főigazgatóság által készített jelentés szerint a belső pénzügyi egyensúlyhiányok csökkentek, de továbbra is fennállnak kihívások. Magyarországon a válság kezdetekor a magánszektor adósságállománya meglehetősen magas volt, és főként devizahitelekből állt, de az ország e téren jelentős előrelépést ért el. A magánszektor adósságállománya a GDP 117%-át kitevő 2009. évi csúcsértékről 2014-ig 91%-ra csökkent, noha ennek elkerülhetetlen következménye volt, hogy a magánszektorbeli hitelezés folyamatos csökkenése a beruházásokat is fékezte.

2015-ben azonban a lakossági hitelezés már az élénkülés jeleit mutatta, noha a vállalati szektorban még várni kell a hasonló fordulatra.

A dokumentum aláhúzza, hogy a háztartások devizaalapú hiteleinek forintosítása véget vetett az egyik legnagyobb rendszerszintű kockázatnak. A javuló gazdasági környezetnek és a bankokkal szembeni adópolitika enyhülésének köszönhetően kezd helyreállni a bankszektor nyereségessége. A bankok ugyanakkor megfelelő tőkeellátottságuk és jó likviditásuk ellenére továbbra is óvatosan hiteleznek.

A jövőben fő kihívásként a jelentés szerint biztosítani kell a nemteljesítő hitelek magas arányának csökkentését és a magánszektor piaci hitelezésének egészséges mértékű növekedését.

A GDP-arányos külső és belső adósság csökkentéséhez a testület szerint döntő fontosságú a növekedési potenciál fokozása és a belső kereslet visszafogásának elkerülése.

Jóllehet, a munkaerő-piaci intézkedések hasznosak voltak e tekintetben, a jelenlegi válaszúton a Magyarország előtt álló fő kihívás az, hogy új megoldást kell találnia a teljes tényezőtermelékenység javítására és a termelőeszköz-beruházások növelésének előmozdítására. A probléma megoldásában a pénzügyi közvetítés olajozottabbá tétele és az innováció támogatása nyújthat segítséget.

A jelentés arra is rámutat, hogy az államadósság aránya az évtized eleje óta csökken, de még mindig magas, ami sérülékennyé teszi az államháztartást. Az államadósság fenntarthatóságát vizsgáló középtávú modellek szerint a GDP-arányos államadósság egyenletesen csökken a 60% felé. E tendencia elsősorban a tartósan magas elsődleges többletnek és a közelmúltbeli nyugdíjreformból származó megtakarításoknak köszönhető.

Az adósságcsökkentési pályát azonban továbbra is képlékenynek találja a Bizottság. A potenciális kockázatok mérséklése érdekében ezért elengedhetetlennek nevezi a költségvetési fegyelem fenntartását.

A jelentés emlékeztet rá, hogy Magyarország az adópolitika és az adóigazgatás közelmúltbeli jelentős korszerűsítése ellenére továbbra is alkalmaz ágazati különadókat, ami „potenciális akadálya a beruházásoknak”. 2015-ben jelentősen csökkent a hitelintézetek különadója, ugyanakkor új ágazati különadók bevezetésére is sor került. Negatívumként említi meg a jelentés, hogy több mutató is az adóigazgatás potenciális gyengeségeire utal. Az alacsony keresetűek adóéke pedig még mindig magas, ami nehezítheti foglalkoztathatóságukat.

A közmunkaprogram segített a munkanélküliségi ráta csökkentésében, de a jelentés szerzői szerint nem javítja kellő mértékben a résztvevők foglalkoztathatóságát.

Az aktív munkaerő-piaci intézkedések túlzott mértékben hagyatkoznak a közmunkaprogramra, amely azonban nem segíti kellő mértékben a résztvevőket a szükséges új készségek elsajátításában és a nyitott munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Ez azzal a kockázattal jár, hogy a résztvevők – főként az alacsony képzettségű munkavállalók és a hátrányos helyzetű régiók munkavállalói – nem lesznek képesek kilépni a programból.

A munkaerőpiac helyzete egyenletesen javul, de a munkaerő-piaci, a szociális és az oktatási politika több kihívással szembesül. Az álláskeresési ellátások időtartama a legrövidebb az EU-ban, és jelentősen rövidebb, mint az álláskereséshez szükséges átlagidő.

„A szociális és a szegénységi mutatók nem javultak a gazdaság élénkülésének megfelelően. Emellett úgy tűnik, hogy a szociális védelmi rendszer nem nyújt megfelelő támogatást a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőknek. Az egészségügyi rendszer szintén komoly kihívásokkal szembesül. Az oktatási rendszer előtt álló fő kihívás, hogy csökkentse a társadalmi-gazdasági különbségeket, és felruházza a tanulókat a megfelelő alapkészségekkel és kulcskompetenciákkal” – figyelmeztet jelentésében a Bizottság.

Brüsszelnek az a véleménye, hogy a közbeszerzési verseny továbbra is korlátozott, továbbá a magánvállalkozások működését és a beruházásokat a szabályozás kiszámíthatatlan változásai és az adminisztratív terhek is akadályozzák.

Még nem került sor átfogó e-közbeszerzési stratégia kidolgozására, és a korrupciós kockázatok magas szintje sem csökken. A kormányzat tett ugyan lépéseket az adminisztratív terhek csökkentése felé, de a vállalkozások számára továbbra is problémát jelent a magyarországi szolgáltatási ágazatok – például a kiskereskedelem – korlátozó jellegű szabályozása és a folyton változó szabályozási környezet.

Az éves országjelentés fogódzkodókat kíván adni a kormánynak a konvergenciaprogram aktualizálásához és a nemzeti reformprogram kidolgozásághoz. Mindkettőnek április közepe a benyújtási határideje. Az Európai Bizottság ezt követően a magyar kormánnyal folytatandó széleskörű párbeszéd után május végén terjeszti elő a 2016-os európai szemeszterre vonatkozó országspecifikus ajánlásait, amiket előbb június végén az állam- és kormányfők láttamoznak, mielőtt a pénzügyminiszteri tanács elé kerülnének július elején végleges elfogadásra.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Lemondott az olasz miniszterelnök

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kedd délután bejelentette, hogy véget ért a tavaly óta tartó koalíciós kormányzás, és este benyújtja lemondását az államfőnek. A kormányfő után felszólaló Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes újfent előrehozott választásokat sürgetett.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás