Brüsszel: Jövő év végére akár 2 százalék alá is mehet a magyar hiány

Az agrárszektor lehúzta a tavalyi növekedést, de a Bizottság várakozásai szerint a következő két évben a közberuházások visszaesését ellensúlyozva a háztartások fogyasztása repíti majd előre a magyar gazdaságot. Brüsszel csütörtökön közzétett téli makrogazdasági előrejelzése szerint 2017-re történelmileg alacsony szintre, 2 százalék alá süllyedhet az államháztartás hiánya Magyarországon.

Novemberi prognózisánál 0,2 százalékponttal alacsonyabb, 2,7 százalékos gazdasági növekedést jelez előre a múlt évre az Európai Bizottság, amelynek várakozásai szerint 2016-ban 2,1 százalékos szintre mérséklődik a növekedés, mielőtt 2017-ben újra elérné a 2,5 százalékos ütemet. (2014-ben rekordnagyságú, 3,7 százalékos volt a növekedés).

A testület csütörtökön közzétett téli makrogazdasági előrejelzése elsősorban az agrárszektor kedvezőtlen időjárás miatti rossz teljesítményének (negatív hozzájárulásának) számlájára írja a vártnál valamivel gyengébb 2015-ös növekedési adatot. A mezőgazdaság mellett a gyártóipar és az építőipar is kisebb növekedést produkált az export visszaesésével és az uniós források lassuló abszorpciójával összefüggésben, mint arra tavaly ősszel számítani lehetett.

A Bizottság az uniós források átmeneti csökkenése és a külső kereslet visszaesése miatt 2016-ban is valamivel alacsonyabb, 2,1 százalékos növekedést jósol hazánknak, mint ősszel (akkor 2,2 száazlék volt a prognózis). A két említett visszahúzó hatást ugyanakkor a magánfogyasztás több mint 3 százalékos bővülése részben ellensúlyozni fogja jövőre. A háztartások által elkölthető jövedelmet az szja 1 százalékpontos csökkentése és a devizahitelek forintosítása növeli majd.

Az uniós alapok lassuló abszorpciója ugyanakkor negatív hatást gyakorol majd a vállalati szektor tőkeképzésére és a közberuházásokra is, amelyek visszaesésére számít 2016-ban Brüsszel, és ami általában is negatív tartományba ránthatja vissza a befektetések növekedését.

Az előrejelzés szerint egyértelmű, hogy 2016-ban és 2017-ben is a magánfogyasztás lesz a gazdasági növekedés motorja Magyarországon. A bankadó csökkentése és a jegybank által szubvencionált kkv-támogatási program kedvezőbb hitelkörnyezetet teremthet, miközben az új lakóépületek áfa-kulcsának 5 százalékos szintre való csökkentése előreláthatóan lökést ad az ingatlanpiacnak. 2017-ben ezért a Bizottság várakozásai szerint a beruházások ismét pozitívba fordulnak majd, és a GDP növekedése elérheti a 2,5 százalékot.

A munkanélküliség szintje a testület megállapítása szerint „történelmileg alacsony szinten van”, és 2017-re 5 százalék körüli szintre süllyedhet (2015-re 6,7, 2016-ra 6, 2017-re pedig 5,2 százalékos munkanélküliséget vetít előre Brüsszel). A Bizottság a kormánynak egy ritka gesztust téve azt is aláhúzza, hogy a foglalkoztatás immár nem csak a közmunka program miatt, hanem a magánszektorban teremtett új munkahelyeknek köszönhetően is növekszik.

Miközben 2015-ben az árak nagyjából-egészében stabilak voltak, 2016-ban 1,7 százalékra mehet fel az infláció, ám a korábban vártnál alacsonyabb olajárak, a kisebb importált infláció és az alacsony élelmiszerárak miatt a Bizottságnál nem számítanak arra, hogy a jegybank 3 százalékos inflációs célját 2017 vége előtt elérné az ország (2017-re most 2,5 százalékos inflációt jeleznek előre).

Kedvező változásként őszi prognózisához képest, a testület jobbára pozitív kockázatokat lát most a magyar növekedési előrejelzésben, az átlagosnál esetlegesen jobb évet megemlítve a magyar mezőgazdaságban, továbbá a kkv-program lassú kivezetésére és a javuló hitelezési feltételekre hivatkozva.

A Bizottság téli előrejelzése a 2014-es 2,5 százalékos szintről 2015-ben 2,1 százalékra becsüli az államháztartás hiányát, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a kormány hivatalos hiánycéljánál. A deficit csökkenését elsősorban az adóból és tb-ből származó bevételi tervek jelentős túlteljesítésére vezetik vissza, megjegyezve ugyanakkor, hogy a kedvező folyamatokat részben ellensúlyozták a pótlólagos kiadások, mindenekelőtt az EU által finanszírozott projektekhez biztosított hazai forrásokkal kapcsolatos magasabb kiadások.

A Bizottság várakozásai szerint 2016-ban 2 százalékra süllyedhet az államháztartás hiánya, ami 2017-ben átlépheti a bűvös 2 százalékos határt, és első ízben 1,9 százalékra csökkenhet.

A 2016-os számba bekalkulálták a GDP 0,7 százalékára becsült adócsökkentéseket, de az olyan kiadásnövelő intézkedéseket is, mint az újonnan épülő lakásokhoz nyújtott családi támogatási rendszert. A Bizottság ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az elsődleges egyenleg valamelyest romlani fog idén.

Ami 2017-et illeti, várakozások szerint a kamatfizetési kötelezettségek további mérséklődése, a nyugdíjakra és az uniós projektek társfinanszírozására fordított kiadások csökkenése hozzá fog járulni a deficit további hanyatlásához. Ezeket a hatásokat azonban jelentős mértékben ellensúlyozzák majd a már bejelentett hiánynövelő intézkedések (így az adócsökkentések) hatása és a termőföldek eladásából származó egyszeri bevételek kivezetése.

Összehasonlításként: tavaly ősszel a Bizottság 2015-re 2,3, rá egy évre 2,1 és 2017-re 2 százalékos államháztartási hiányt jelzett előre hazánknak.

Ami a hiány alakulására vonatkozó előrejelzések kockázatait illeti, a Bizottság emlékeztet rá, hogy a 20015-ös végleges hiányszám függ a helyi önkormányzatok költségvetési mutatóitól, amiket egyes esetekben bizonytalanságok öveznek. Negatív költségvetési kockázatokat lát továbbá a testület az új lakásépítési támogatási rendszer nyitott végében és az egészségügy működési költségeinek feszes költségvetési előirányzataiban. A termőföldek értékesítéséből származó bevételek ugyanakkor meghaladhatják a költségvetési terveket.

A magyar előrejelzésről szóló szöveges rész szerint a költségvetés strukturális egyenlege a három éves időszakban valamivel 2 százalék alatt lesz úgy, hogy 2016-ban 0,4 százalékos átmeneti romlást látnak a strukturális egyenlegben. Ehhez képest a mellékelt táblázatban a strukturális egyenleg hiánya mellett rosszabb mutatók szerepelnek: tavaly -2,2, idén -2,5, jövőre pedig -2,2 százalékkal.

Az adósságcsökkentés pályája érdemben nem változott az őszi makrogazdasági előrejelzés óta. A Bizottság megjegyzi, hogy a GDP-hez mért adósság rátája 2015-ben kevesebb mint 0,5 százalékponttal 75,8 százalékra csökken (a 2014-es 76,2 százalékról), mindenekelőtt az uniós források Magyarországnak történő kifizetésében előállt késések miatt. Ennek hatására az alacsony deficit a meghatározó tényező, és az adósságcsökkentés üteme a következő két évben felgyorsulhat: 2016-ban 74,3, 2017 végén pedig 72,4 százalékos államadóssági szintet jelez előre hazánknak az Európai Bizottság.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás