Menekültek: már a hollandoknak is nekimennek a jogvédők

  • Az Európai Bizottság nem, az Amnesty International viszont annál elmarasztalóbban kommentálta csütörtökön azt az állítólagos holland tervet, amelynek értelmében egyfajta „menekültcserét” bonyolítanának le az Európai Unió és Törökország között.
  • A tervet Diderick Sansom, a holland kormánykoalícióban résztevő szociáldemokraták elnöke fedte fel a De Volkskrant című lapnak adott interjúban.
  • Az új megoldás keresése a holland elnökségnek azt a bejelentett szándékát tükrözi, hogy heteken belül lényegesen csökkenjen az EU területére Törökországon keresztül érkező menedékkérők száma.

Az Európai Bizottság nem, az Amnesty International viszont annál elmarasztalóbban kommentálta csütörtökön azt az állítólagos holland tervet, amelynek értelmében egyfajta „menekültcserét” bonyolítanának le az Európai Unió és Törökország között.

A tervet Diderick Sansom, a holland kormánykoalícióban résztevő szociáldemokraták elnöke fedte fel a De Volkskrant című lapnak adott interjúban. A vezető holland politikus szerint az EU soros holland elnöksége egy olyan új EU-török alku nyélbe ütésén fáradozik, aminek keretében az erre kész uniós tagállamok önkéntes alapon évente 150-250 ezer menekültet vennének át Törökországtól az EU területére illegálisan belépő migránsok Ankara által történő visszafogadásáért cserébe.

Az új megoldás keresése a holland elnökségnek azt a bejelentett szándékát tükrözi, hogy heteken belül lényegesen csökkenjen az EU területére Törökországon keresztül érkező menedékkérők száma. Miközben a tagállamok még mindig huzakodnak egymással az Ankarának beígért 3 milliárd eurós pénzügyi támogatás forrásának előteremtéséről, Hága a jelek szerint gyorsabb és praktikusabb módszerek után kutat. A „cserén” alapuló modelltől azt remélik, hogy helyben maradásra ösztönözné a Törökországban tartózkodó több, mint 2,5 millió menekültet.

„Egy nagy volumenű menekült-áttelepítési program Törökországból Európába jó ötlet, de ezt a határt illegálisan átlépők azonnali visszafogadásának feltételéül szabni az emberi életekkel való kufárkodással ér fel” – bírálta a tervet John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai regionális igazgatója.

A szervezet igazgatója szerint Törökországnak biztonságos harmadik országgá minősítése azért, hogy a menedékjogi eljárás és kérelem benyújtásának mellőzésével emberek tízezreit Görögországból a tengeren visszazsuppolják, az európai és a nemzetközi jog kirívó megsértésének számítana. Erre az aspektusra, nem a konkrét ügy kapcsán a Bizottság illetékes szóvivője is felhívta a figyelmet, amikor emlékeztetett rá, hogy a genfi konvenció értelmében minden menedékkérőnek joga van menedékjogi kérelmet benyújtani, és nem lehet őket csak úgy visszaküldeni.

„Bármilyen áttelepítési javaslat, amit a határok tényleges lezárásától és emberek tízezreinek illegális visszaküldésétől tesznek függővé, miközben megtagadják számukra a menedékjogi eljárásokhoz való hozzáférést, morális csőddel ér fel. A globális menekültválságra adott páneurópai válasz hosszú ideje várat magára, ezért megoldások kellenek, még pedig gyorsan. De nem lehet mentség a törvényszegésre és a nemzetközi kötelezettségek felrúgására a folyamatban” – hangsúlyozta az Amnesty International regionális igazgatója.

Dalhuisen úgy vélte, hogy Törökországot nem lehet biztonságos országnak tekinteni a menekültek számára, mivel még sok saját állampolgára számára sem az. Arra is emlékeztetett, hogy a török hatóságok az elmúlt hónapokban illegálisan küldtek vissza menedékkérőket Irakba és Szíriába, míg a más országokból érkezőknek akár évekig is várniuk kell, mielőtt a kérelmüket egyáltalán meghallgatják.

Natasha Bertaud, a Bizottság szóvivője arra is emlékeztetett, hogy a Bizottság a tavalyi év végén javaslatot tett egy önkéntes alapon történő humanitárius célú befogadási programra Törökországból, anélkül, hogy a javaslat bármilyen számot is tartalmazott volna. A javaslat jelenleg a Tanács előtt hever.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás