A szerb pátriárka különös karácsonyi üzenete

  • A keleti kereszténység január 6-án, a nyugati számítás szerinti vízkeresztkor üli meg a szenteste, karácsony éjszakájának ünnepét.
  • A pátriárka száját mintegy 6 évvel ezelőtti beiktatása óta nem először hagyják el megkérdőjelezhető kijelentések.
  • A 20 évvel ezelőtt otthonukat elhagyni kényszerülők visszatérése szülőföldjükre több szempontból is aggályos és megvalósíthatatlan.

Az ortodox karácsony alkalmából újfent felettébb érdekes, ugyanakkor ellentmondásos gondolatait osztotta meg a szerb közvéleménnyel Irinej pátriárka – tudósít a Tanjug hírügynökség és a BalkanInsight.com hírportál is. A Večernje novosti napilapnak adott interjújában, valamint az egyház központi honlapján közzétett ünnepi nyilatkozatban az első számú szerb vallási vezető nem riadt vissza kényes politikai és közelmúltbeli témák boncolgatásától sem.

A sajtóorgánum feltett kérdésére adott válaszában értetlenségének igyekezett hangot adni, miért igyekeznek a különböző hatalmi tényezők Szerbián belül határokat emelni, amikor egész Európában azok eltörlésével igyekeznek pont egyesíteni az öreg kontinenst. Habár meglátása szerint saját magát igyekezett mindig is távol tartani a napi politikai csatározásoktól, igencsak ködösen látja azonban hazája jövőbeli helyzetét egy majdani egyesült Európai Unióban, ez pedig túl fontos kérdés ahhoz, mintsem hogy kizárólag „lejárt szavatosságú politikusok” foglalkozzanak csak vele.

Tapasztalatai és eddigi élményei alapján „Koszovó sebe” immáron évtizedes nemzeti traumaként mérgezi nemcsak a közéletet, de az egész európai politikai környezetet is, így ezen problémakör megoldása csakis széleskörű nemzetközi együttműködéssel oldható meg, minden nemzet értelmiségi és vallási elitjének legteljesebb összefogásával. A párbeszéd fontosságának hangsúlyozásával szintén a máshol is jelenlévő, hasonló jellegű konfliktusok megoldását sürgette, elsődleges példaként Spanyolországot és az Egyesült Királyságot megemlítve.

Elektronikus úton közzétett ünnepi üzenetében a kilencvenes években a háború elől a szerb központi területekre menekülők mielőbbi visszatérését szorgalmazta „évszázados családi tűzhelyükhöz”, amellyel azonban az áldozatok hozzátartozóit és egykori migránsokat tömörítő érdekvédelmi szervezeteknél már kétségtelenül túl messzire vetette el a sulykot. Egyikük vezetője, Mile Šapić szerint az egyházfő szavait egyszerűen lehetetlenség komolyan venni, ugyanis a még mindig lelkük mélyén szunnyadó félelem mellett hiányoznak azok az alapvető infrastrukturális-egzisztenciális lehetőségek is (lerombolt házak, óriási munkanélküliség), amelyek segítségével életük újrakezdhető lenne egykori lakóhelyeiken.

Irinej pátriárka felhívásában pontosan meg is nevezte az általa szerbekkel újra benépesíteni, újjáépíteni és fejleszteni kívánt területeket, elsősorban Dalmáciára, Likára, Szlavóniára, Baranyára, Banijára, Boszniára és Hercegovinára gondolva, ugyanakkor Šapić meglátása szerint csak az idősebb, már nyugdíjas korban lévő generációk visszatérése kerülhet egyáltalán szóba az érintett vidékekre. A két évtizede elmenekült szerbek százezreinek repatriálása már nem először vetődött fel komolyan az első számú egyházi főméltóság fejében, mivel tavaly novemberben ugyancsak kívánatosnak és mielőbb üdvösnek nevezte a Koszóvóba történő tömeges visszatérést is.

 

Hasonlóan lesújtó véleménnyel bír a helyzetről Nataša Šćepanović, a koszovói meghurcoltak családjainak szóvivője is, meglátása szerint ugyanis az emberek nagy többsége, és személy szerint saját maga is elvesztette már a hitét a szerb ortodox egyházban, mivel saját szülei szintúgy hiún táplált ábrándjaik miatt lettek gyilkosság áldozatai 1999-ben.

Az 1990-es években a korabeli ENSZ-, és szerb statisztikák szerint Koszovóból mintegy 150 000, Horvátországból pedig csak 1995-ben 200 000 ember keresett menedéket a Belgrád által ellenőrzött területeken, visszatérési szándékuk ugyanakkor sosem mutatkozott túlságosan átütőnek: horvát területre mindeddig 50 000-en, Koszovóba 26 000-en, Bosznia-Hercegovinába pedig az elüldözöttek mindösszesen 31 százaléka tért vissza.

Az idén 86 éves Irinej (születési nevén Miroslav Gavrilović) 2010. januári beiktatása óta már nem először ragadtatta magát meggondolatlan mondatokra. Még hivatalba lépése évében Koszovó nemzetközi elismerését emberiség elleni bűnnek nyilvánította, a ma Szerbia és Bosznia-Hercegovina határául szolgáló Drina folyót pedig nem akadálynak, hanem összekötő hídnak nevezte, amelynek köszönhetően „Isten akaratából hamarosan egy nap újra egyek leszünk”. 2012 januárjában a boszniai szerb entitást a „legfiatalabb szerb államnak” nevezte, kiváltva ezzel Szarajevó heves tiltakozását, míg egy évvel ezután II. Péter, az utolsó jugoszláv király hamvainak hazaszállítása alkalmából a szerb monarchia helyreállítása mellett kardoskodott.

Kaszás Gábor

Felkapott hírek

Friss hírek

Az orosz zsoldoshadsereg felemelkedése és bukása

Minden jel arra utalt, hogy a Wagner orosz katonai cég egy új valóság hírnöke, egy olyan valóságé, amelyben a vállalat zsoldoshadserege lehet a "lándzsahegy" egy új, agresszívebb orosz külpolitika élén. A Foreign Policy exkluzív riportja azonban rávilágít, hogy a Wagner jóval kevésbé befolyásos, mint amilyennek látszik.

Read More »

Pénz és remény nélkül tengetik életüket a dél-koreai fiatalok

Számunkra sem ismeretlen az a kifejezés, hogy valaki “ezüstkanállal a szájában született”. Ezen a metaforán elindulva, Dél-Korea fiataljai is eképpen fogalmazzák meg a társadalmi státuszukat, csak épp nekik a kevésbé szerencsésekre is van egy elterjedt kifejezésük: ők a “dirt spoon-ok”, azaz piszkos kanalak, míg a gazdag családok sarjai a “gold spoon-ok”, azaz arany kanalak. Ezek a fogalmak tehát ott is évtizedek óta léteznek, azonban az elmúlt években a politikai életben is jóval nagyobb visszhangot kaptak, aláásva Mun Dzse In dél-koreai elnök népszerűségét.

Read More »

Milyen alternatívái vannak a pálmaolajnak?

Ez egy igazi "csoda-termék", amelyet a cukrászattól az építőiparig szinte mindenütt használnak. Pálmaolaj-függőségünknek azonban a környezet látja kárát, lévén olajpálma-ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz.

Read More »

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás