Dinnye és gránátalma még soha nem jutott el ilyen drágán Moszkvába

  •  A “Platon rendszert” 2015. november 15-én vezették be Oroszországban.
  • Az új szövetségi autópálya-rendszer útdíj fizetésére kötelezi a tizenkét tonna fölötti járműveket.
  • A becslések alapján megközelítőleg kétmillió olyan teherautó van az Orosz Föderációban, amelyre az új díjszabás vonatkozik.
  •  Az új rendszer bevezetése országszerte hatalmas tiltakozást váltott ki, mivel az új illeték következtében drasztikusan megemelkednek a fuvarozás költségei.
  • A legérzékenyebben talán a hárommilliós Dagesztáni Köztársaság lakóit érinti az új illeték, mivel Dagesztán fő bevételi forrása ebből származik.
  •   A lépés válaszreakciót váltott ki nemcsak az orosz fuvarosokból, de a szomszédos Litvániából is.

A Platon rendszert 2015. november 15-én vezették be Oroszországban. Az új szövetségi autópálya-rendszer útdíj fizetésére kötelezi a tizenkét tonna fölötti járműveket. Az útdíj összege novemberben 1,52 rubel – körülbelül 6,5 forint – volt kilométerenként, decembertől azonban ez 3,73 rubelre, vagyis megközelítőleg 16 forintra emelkedett. Az új adórendszer értelmében a kamionosok és a fuvarozási vállalkozók kötelesek regisztrálni a Platon rendszerben, és választaniuk kell a két fizetési módszer közül: beruházhatnak egy olyan speciális fedélzeti eszközre, ami számolja a szövetségi autópályán leutazott kilométereket, és ezután kiszámolja a rá vonatkozó díjat; vagy minden fuvar előtt megveszik a részletes útvonalat a Platont futtató cégtől.

Amennyiben megtagadják a fizetést, az egyéni vállalkozókat negyvenezer rubelre (körülbelül 175 ezer forintra) bírságolhatják meg, míg a vállalkozásokat 450 ezer rubelre, vagyis majdnem kétmillió forintra büntetik.

Az új útdíjfizetési rendszer ellen az első demonstrációk november 11-én kezdődtek, az első két hét legnagyobb és leglátványosabb tüntetésére az észak-kaukázusi Dagesztánban került sor, mivel a hivatalosan bejegyzett kétmillió kamion körülbelül fele Dél-Oroszországban van bejegyezve. Az árufuvarozás ténylegesen a Dagesztáni Köztársaság legfontosabb bevételi forrása. Több mint 17 ezer ember fejezte ki tiltakozását olyan módon, hogy ötvenhét kilométer hosszúságban összekapcsolták a teherautóikat.

A tüntetők színes kamionjaikkal november végén teljesen elzárták a Rosztovot Bakuval összekötő M29-es autópályát. A teherautókon hatalmas plakátok lógtak, amelyeken az „El a kezekkel a hosszútávú teherszállítástól!” és a „Hagyják abba az emberek kirablását!” mondatok voltak olvashatók.

A hivatalnokok igyekeztek a megmozdulásokat figyelmen kívül hagyni, továbbá azokról a televízió sem közvetíthetett. Az internetre felkerült amatőr videók azonnal törlésre kerültek, és feltöltőiket is tiltották. Válaszul a tüntetők azzal fenyegetőztek, hogy mozgalmukat Moszkváig viszik.

Kamionokból álló kocsisor Szahalinszknál

“November 30-án Moszkvába megyünk és megbénítjuk a moszkvai körgyűrűt!”- mondták a kaukázusi tüntetők.

A dagesztáni tüntetők elmondták, hogy nincs más választásuk, mint Moszkvában is tüntetni. Egy kamionsofőr elmondta, hogy tudják mind, a fővárosi demonstrációjukat nagy valószínűség szerint erőszakosan fogják feloszlatni, de nincs más választásuk. Elmondása szerint senki nem hallgatja meg őket.

“Elmentünk a városvezetéshez, a Közlekedési Minisztériumhoz, valamint az Orosz Szövetségi Autópálya Ügynökséghez. Még az ajtón sem engedtek be minket. Hívtuk a TV-csatornákat, azonban nem akartak felületet biztosítani számunkra, viszont a rohamrendőrséget ránk hívták.”

Országszerte több városban is tüntetések törtek ki többek között Kazanyban, Pszkovban, Izsevszkben és Krasznojarszkban is. Nyizsnyij Novgorodban és Dagesztánban is körülbelül negyven sofőrt tartóztattak le. Novoszibirszkben pedig a tüntetők megegyeztek abban, hogy összetartanak és teljes mértékben megtagadják az új rendszert, követelik annak teljes leszerelését és a hatóságokhoz fordulnak.

A jekatyerinburgi fuvarozók vasárnap, november 29-én gyűltek össze azért, hogy a várost körbevevő körgyűrűt blokkolják. Bár a város polgármestere és a Közlekedési Minisztérium regionális vezetője megjelent a demonstráción, Putyin uráli megbízottja, Igor Holmanszkih nem tette tiszteletét. Holmanszkih később kijelentette, hogy nem kíván találkozni a tüntetőkkel, mivel véleménye szerint a megmozdulásban sok embernek nem sok köze van a fuvarozáshoz, a mozgalom igazi célja nem más, mint „a politikai rendszer stabilitásának és erejének a tesztelése”.

A tüntetők elmondása alapján például egy út legrosszabb esetben is negyven- ötvenezer rubelből (175-220 ezer forint) jön ki. Az új útdíj-rendszer következtében ez az összeg megközelítőleg további 15 ezer rubellel nő (körülbelül 65 ezer forint), és ettől az emberek kétségbe estek, hogy miből fognak egyáltalán megélni?

A végső döntés arról, hogy Moszkvába vonulnak a fuvarozók november 28-án született meg, egy zárt ajtók mögött zajló, sikertelen tárgyalás nyomán, mely Makszim Szokolov orosz közlekedési miniszter és a kamionosok képviselői között történt. A közlekedési miniszter az elmondások alapján nem hallgatta meg a képviselőket, és továbbra is kitartott a Platon útrendszer mellett.

A moszkvai tiltakozást eredetileg hétfőre, november 30-ra tervezték, végül december 4-re, péntekre értek a kamionosok az orosz fővárosba. Sok résztvevő képtelen volt november végéig elérni Moszkvát, köszönhetően a közlekedési rendőrök által kihelyezett akadályoknak. A rendőrök szabályszerűen vadásznak az olyan teherautókra, melyek rakomány nélkül utaznak, és gátolják azok mozgását. 

A Forbes magazin listája alapján Oroszország leggazdagabb embere Arkagyij Rotenberg. Mostanra ezt az összes orosz kamionsofőr és fuvarozó tudja, mert ez az a milliárdos Arkagyij Rotenberg, aki Putyin elnök nagy barátja és támogatója, akinek a fia Igor Rotenberg. Ez utóbbi az, akinek a cége kötött szerződést az orosz kormánnyal egy új szövetségi közlekedési adó kidolgozására és kivitelezésére. A Rotenberg vezetéknév mondhatni Dagesztánban az elmúlt hetekben igencsak felkapott lett, számos, a már említett M29 autópálya mentén kihelyezett plakáton olvashatóak olyan mondatok, mint „Rotenberg rosszabb, mint az ISIS!”, vagy „Rotenbergek nélküli Oroszországot!”.

Látható, hogy a Platon rendszer ellen hatalmas szociális lázadás van, nemcsak Oroszország déli régióiban, hanem országszerte több városban is. A fuvarozók egyszerűen félnek, hogyan fognak ezután megélni. Az üzemanyag harminchárom rubelbe kerül (kb. 145 forint), ahhoz, hogy valaki kamionnal eljusson Moszkvába, megközelítőleg fél tonna üzemanyag kell. Emellett minden kamionosnak évente körülbelül negyvenezer rubel fuvarozási adót kell fizetnie, ehhez hozzáadódik még a biztosítás, ami minden fuvar esetén tizenötezer rubel körül van, nem beszélve a vámokról (amennyiben a termék Iránból vagy Azerbajdzsánból származik), a licenc díjakról és egyéb más kapcsolódó költségekről. Számolni kell azzal is, hogy bármilyen, a járművel kapcsolatos meghibásodás a vezető felelőssége, és az alkatrészek beszerzése márkától függetlenül rendkívül drágák. Tekintettel a többségében rossz minőségű utakra, ilyen meghibásodások, káresetek bármikor előfordulhatnak, és a javítás költsége sok esetben megfelel annak az összegnek, amit a sofőr a fuvarért kapna.

A Platon illetékrendszer bevezetésére válaszul a litván kormányzat csütörtökön, december 3-án jóváhagyta azt a javaslatot, miszerint az Oroszországban regisztrált teherautóknak az ország útjainak használata során autópályadíjat kell fizetniük. Litvánia autópályahasználati díj fizetésére már 2005-óta kötelezi a külföldi tehergépkocsi-vezetőket, ez alól azonban az oroszok egy 1993-as bilaterális szerződés alapján mentesek voltak, és ugyanígy a litván sofőröknek sem kellett eddig fizetni Oroszországban. Litvánia azzal indokolta döntését, mivel hogy a Platon rendszer az Oroszországon belüli összes autópályára vonatkozik, és nem tesz kivételeket sem, az új díj annak érdekében kerül bevezetésre, hogy a két ország között fennmaradjanak a fuvarozás egyenlő feltételei.

Fügedi Zita

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás