Mégsem bukunk majd el annyi uniós milliárdot

  • Az év elején még 1 milliárd euró magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben.
  • Mostanra 250 millió euróra sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatát.
  • A Bizottság az év hátralevő részében még lehetőséget lát a mérleg további javítására.

Egy milliárd euróról 2015 végére nagyjából 250 millió euróra sikerült lefaragni Magyarországon azt az uniós támogatási keretet, amit a 2007 és 2013 közötti időszakban a nettó forrásvesztés veszélye fenyegetett. Többek között erre az információra derül fény abból a jelentésből, amiben az Európai Bizottság a kohéziós alapok gyorsított ütemű felhasználásának elősegítésére egy évvel ezelőtt létrehozott munkacsoport tevékenységét értékelte.

A BruxInfo értesülése szerint a Bizottságnál év elején még komolyan tartottak attól, hogy a 2007 és 2013 között hazánk rendelkezésére álló mintegy 25 milliárd euró felzárkóztatási támogatásból az időszak végén akár egymilliárd euró is bennragadhat. Ez az aggodalom elsősorban a kohéziós alapból finanszírozott közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projektek lassú ütemű végrehajtására vonatkozott, ami előrevetette, hogy hazánknak nem sikerül majd az adott időhatárokon belül lehívnia az uniós büdzséből papíron rendelkezésére álló pénzeket.

A regionális politikai főigazgatóság információink szerint most úgy látja, hogy a megkétszerezett erőfeszítéseknek köszönhetően mostanra negyedére, azaz 250 millió euróra sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatát 2015 végére, ami az utolsó határidő a projekteken dolgozó vállalkozások számára a számlák benyújtására.

Brüsszelben úgy látják, hogy három, a közlekedési operatív programból finanszírozott, összesen 370 millió euró értékű új projekt beemelésének volt oroszlánrésze a nettó forrásvesztés kockázatainak redukálásában. A regionális politikai főigazgatóság szerint „a közösen összehangolt erőfeszítések, a szisztematikus nemzet nyomon követési és lejelentési intézkedések” hatására változott kedvező irányba a magyarországi helyzet.

A Bizottság szerint mindez nem következett volna be, ha egy évvel ezelőtt nem hozzák létre azt a munkacsoportot, amely nyolc, a források lehívásával késlekedő uniós tagállamban, köztük Magyarországon segédkezett az abszorpciós képesség javításában.

„Magyarország és Olaszország különösen szemléletes példái annak, hogy drasztikusan sikerült csökkenteni a forrásvesztés kockázatát” – jegyezte meg csütörtöki sajtóértekezletén Corina Cretu, a regionális politikáért felelős uniós biztos. „A munkacsoport tevékenysége igazi sikernek bizonyult” – tette hozzá.

Az európai regionális fejlesztési alap és a kohéziós alap által finanszírozott 13 magyar operatív program közül három (a közlekedési, a környezetvédelmi és az energia és szociális infrastruktúra-fejlesztési) volt külön akcióterv tárgya, és a Bizottság szerint tíz hónapos munka árán körülbelül 700 millió euróval sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatait.

A regionális politikai főigazgatóságnál úgy látják, hogy a hátralevő időben még tovább csökkenthető az az összeg (jelenleg körülbelül 250 millió euró), amit nettó forrásvesztés fenyeget.

Az utolsó állás szerint hazánk mostanra a 2007 és 2013 között elérhető uniós felzárkóztatási források 87,5 százalékát lehívta, vagyis a rendelkezésre álló pénznek ekkora hányadát folyósította már a Bizottság. Magyarország ezzel utolérte az uniós átlagot. Mivel a keretből 5 százalékot visszatartanak és csak a 2017 márciusi zárás után fizetnek ki, a teljes keret 7,5 százalékát kell már csak lehívni. A kedvezményezettek 2015 végéig nyújthatják még be számláikat a magyar hatóságoknál, ez az utolsó dátum a számlák benyújtására. A Bizottság ugyanakkor elvileg még 2017 márciusáig fizethet a 2007 és 2013 közötti alapok terhére.

A BruxInfo azt kérdezte a regionális politikáért felelős biztostól, hogy a számos országban, például Magyarországon is tapasztalt túlszámlázások és közbeszerzési rendellenességek nem hozhatók-e összefüggésbe az abszorpciós képesség mindenáron történő javításának szándékával. Corina Cretu válaszában elismerte, hogy egyes országokban sietséget és kapkodást lehetett észlelni a hatóságok részéről a lehetőleg minél eredményesebb forrásfelhasználás érdekében.

A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon hozzáértő auditorok dolgoznak a Bizottságban, akik mindent elkövetnek a szabálytalanságok kiszűrése érdekében. Arra is emlékeztetett, hogy a kohéziós források felhasználásánál az Európai Számvevőszék 6,1-es hibaszázalékot állapított meg, és a teljes keret 0,5 százalékának elköltése hozható közvetlen kapcsolatba csalással. Azt is elismerte, hogy a közbeszerzési területen különösen sűrűn fordulnak elő szabálytalanságok, a Bizottság éppen ezért a napokban külön iránymutatásokat fogadott el a kockázatok csökkentésére.

Más forrásaink ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a Bizottság megítélése szerint hazánk is egyike annak a nyolc uniós tagállamnak, amely a közbeszerzés terén még nem teljesít minden előzetes (ex ante) feltételt, amelyek nélkül nem kezdődhet meg a kohéziós források kifizetése a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban.

A Bizottság csütörtöki bejelentése szerint mostanra az utolsó, európai regionális fejlesztési alapból (a legnagyobb strukturális alapból) finanszírozandó operatív programot is elfogadta a testület (az olasz Campagna régió programja volt az utolsó). Corina Cretu elmondta, hogy a Bizottság mostanáig 500 programra adta áldását, ami 450 milliárd euró kohéziós támogatásról szól 2014 és 2020 között. Már csak néhány határmenti együttműködési program elfogadása várat magára, mielőtt megkezdődhet az új kohéziós politikai program végrehajtása EU-szerte.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Ursula von der Leyen az EB új elnöke

383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Read More »

Von der Leyen gyakorlatilag mindent megígért az EP plenáris ülésén

Az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket, például humanitárius folyosók kiépítésével - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter kedden Strasbourgban.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás