Ha nem cselekszünk, jöhet a mini-Schengen

  • Ha nincs közös fellépés a menekültügyben, akkor az aránytalanul nagy terhet viselő országoknak szűkebb körben, egyfajta mini-Schengen kialakításával kell megvédeniük az érdekeiket
  • Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter elmondta: „Ebben a pillanatban egyáltalán nem vagyok optimista Schengen túlélését illetően”
  • Az Eurócsoport elnöke ahhoz, hogy Európa fenntarthassa erős szociális modelljét, meg kell tudnia védeni a külső határokat

A holland kormány egyik vezető tagja brüsszeli tudósítóknak nyilatkozva első ízben beszélt részletekbe menően arról a koncepcióról, amiről mini-Schengenként cikkezett a napokban az európai sajtó.

Jeroen Dijsselbloem a hágai irodájában adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben EU vagy Schengen szintjén nem lesz a jelenleginél nagyobb készség a menekültválság felvetette problémák közös kezelésére és a terhek közös viselésére, a migrációs hullám pénzügyi és társadalmi terheinek túlnyomó részét elviselni kényszerülő nyugat-európai országok szűkebb csoportja, esetleg csoportjai érdekeiket védve szorosabb együttműködést, egyfajta mini-Schengent alakíthatnak ki egymás között.

„Olyan, hogy mini-Schengen, nem létezik. Ez egy együttműködési koncepció azon EU-tagállamok között, amelyek a legtöbb migránst kénytelenek befogadni” – szögezte le előljáróban a témáról szólva a holland pénzügyminiszter, aki egyúttal a koalíciós kormányban a szocialista párt legmagasabb rangú tagja. Jeroen Dijsselbloem néhány perccel később mégis szó szerint használta a mini-Schengen kifejezést, amikor részletezte a koncepciót.

A politikus hangsúlyozta, hogy a schengeni vívmányok (belső határellenőrzés eltörlése) a hágai kormány legfontosabb prioritásai közé tartoznak. A nyitott határokat többek között gazdasági szempontból tartja nagy becsben Hollandia. „Számunkra ezért Schengen fenntartása az első számú prioritás” – húzta alá. A nyitott határok koncepcióját ugyanakkor a miniszter szerint megkérdőjelezi, hogy a menekültek befogadásával és elhelyezésével összefüggő terhek szinte kizárólag Németország, Svédország, Hollandia, Ausztria és néhány más ország vállára nehezednek. Ezekben az országokban azonban a nagyszámú menekült miatt egyre nő a belső nyomás a határok lezárása, a menekültügyi szabályok szigorítása és a nekik járó kedvezmények korlátozása érdekében. Fennáll a veszély, hogy a migrációs célországok között versenyfutás kezdődik, hogy a menekültek jogait illetően melyikük tud aláígérni a másiknak, a szomszédjához terelve ezzel a migránsokat.

Dijsselbloem szerint Hollandia és mások továbbra is a közös EU-fellépésben látják a megoldást, ám ha ez nem működik (és jelenleg így áll a helyzet), akkor a hasonló érdekeket képviselő országok szűkebb csoportjának kell együttműködnie.

„Közösen kellene befektetnünk a külső határok védelmébe, és közösen kellene invesztálnunk a törökországi, a jordániai és a libanoni menekülttáborokba. De, ha erre képtelenek vagyunk, akkor az azonos érdekű országoknak kisebb csoportot kellene szervezniük és azon belül kellene együttműködniük. Tetszik az ötlet? Nem. El szeretném kerülni? Igen. Komolyan mérlegelünk egy ilyen második legjobb megoldást? Igen. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy jelenleg itt tart Európa” – szögezte le a holland pénzügyminiszter.

Dijsselbloem úgy vélte, hogy néhány közép- és kelet-európai országnak a menekültek elosztásával szembeni ellenállása is nyomás alá helyezi Schengent. „Ha egy közös uniónk van, ha van közös büdzsénk, akkor közösen kell foglalkoznunk a problémákkal. Egyes országok azt mondják, hogy ez nem az ő problémájuk, hanem a miénk. Sok szerencsét nektek. Hm. Ez nagyon kikezdi a szolidaritást, az EU-n belül számos szolidaritási mechanizmus létezik” – közölte.

„Nem látok elegendő szolidaritást a tagállamok között. A terhek egyenlőtlenül vannak elosztva. Nem csak a pénzügyi terhekre gondolok, hanem a társadalmi terhekre is” – mondta.

Kérdésünkre ugyanakkor hozzátette, hogy nem lát közvetlen összefüggést a szolidaritás hiánya és a közép- és kelet-európai országoknak folyósított kohéziós források esetleges csökkentése között, amiről hellyel-közzel a nettó befizető országok egyes politikusaitól már lehetett hallani.

Az Eurócsoport holland elnöke megjegyezte, ahhoz, hogy Európa fenntarthassa erős szociális modelljét, meg kell tudnia védeni a külső határokat. Ellenkező esetben az ide nagy tömegben érkező menekültek szétfeszítik a jelenlegi rendszer kereteit.

„Éppen ez történik most. Hollandiának óriási kihívás, hogyan biztosítsa azokat a juttatásokat és szociális kedvezményeket, elhelyezést a menekülteknek, amelyek nálunk normálisnak számítanak. Nincs elég lakhelyünk, szűkösek a költségvetés forrásai és a helyi közösségekben feszültséget okoz a migránsok nagy tömegű beáramlása. Így a szociális jóléti állam egész koncepciója kerülhet veszélybe. Ezért meg kell védenünk a határainkat. Ha ezt nem tesszük meg EU-szinten, vagy schengeni viszonylatban, akkor talán mini-Schengen szintjén kellene gondoskodni erről. És ha ez sem működik, akkor minden országnak vissza kell húzódnia a saját határai mögé. Én ezt ellenzem, mert ez számottevő hatást gyakorolna a politikai és gazdasági együttműködésünkre Európában. Ezért lehetőség szerint EU28-ak. És lehetőség szerint Schengen. Ha azonban ez nem működik, akkor az országainknak fontolóra kell venniük, hogyan védjék meg a társadalmunk érdekeit” – mondta.

„Ebben a pillanatban borúlátóan ítélem meg Schengen kövőjét. Nagyon aggódom” – tette hozzá a holland politikus, akinek országa a következő félévben az EU soros elnöke lesz.

Dijsselbloem arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-büdzsé a jelenlegi rugalmatlan szabályok miatt nem képes a menekültválság miatt felmerülő plusz költségeket fedezni. A holland kormánynak ezért az az álláspontja, hogy ideális esetben már a hétéves pénzügyi keret jövő évben esedékes felülvizsgálata során nagyobb mozgásteret kell teremteni a költségvetésben. A menekültügyi célokra szükséges többletforrásokat más költségvetési tételek csökkentése révén teremtenék elő. A kiadások visszavágása holland szándékok szerint a mezőgazdasági kifizetéseket és a kohéziós-strukturális büdzsét is érintené. A pénzügyminiszter – aki a következő hat hónapban elnökli majd a pénzügyminiszteri tanács üléseit is – ugyanakkor tisztában van vele, hogy az általa kívánt változtatásokra minimális esély van.

„Ahhoz, hogy Európa hatékonyabban megbirkózzon az ilyen típusú krízisekkel, felül kellene vizsgálni a költségvetés szerkezetét és elosztásának módját. Meggyőződésem, hogy ezt így kellene tenni, de nincsenek illúzióim” – fejtette ki az interjúban a holland pénzügyminiszter (az interjú gazdasági-pénzógyi vonatkozásairól külön cikkünkben foglalkozunk majd).

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás