_

Az önálló életre kelt orosz határ

  • Orosz katonák önkényesen délebbre tolták Grúzia rebellis területének, Dél-Oszétiának a határát júliusban.
  • Mind a grúz kormány, mind az Európai Unió elítéli az egyoldalú lépést. Oroszország tagad.
  • Fontos főútvonal és kőolajvezeték közelébe került ezzel a lépésével Putyin.
  • A Grúziában kitalált és Kelet-Ukrajnában tökéletesített hibrid hadviselést újra bevetik az oroszok?

Oroszország önkényesen kitolta az egyik kvázi bábállamának, Dél-Oszétiának a déli határait. Hol pár száz méterrel, hol pedig akár egy kilométerrel is. A grúz kormány teljes mértékben elítélte a lépést, amit az oroszok persze tagadnak. Ukrajna árnyékában újra kiéleződni látszik a helyzet a már egyébként régóta NATO-tagságra ácsingózó Grúziában.

Életre kelt a dél-oszét – grúz határ

2015 júliusában az oroszok ismét megmozdultak Grúziában. A grúz kormány szerint orosz katonák szögesdrótokkal és az államhatárt jelző új táblákkal egyszerűen körülbelül 300 méterrel „kijjebb” tolták a dél-oszét határt. A jelenséget az Európai Unió grúziai megfigyelői is megerősítették, szerintük van ahol egy kilométert és délebbre mozdult a határ. Az „új” határral azóta számos probléma van, ámbár az orosz kormányzat egyértelműen tagadja, hogy bármi köze is lenne a térkép újrarajzolásához. Számos grúz családot, azoknak a telkeit választja ketté a szögesdrót, amelyet egyébként felfegyverzett orosz katonák őriznek. Aki túl közel megy, vagy nyomatékosan felszólítják, hogy távozzon, vagy egyszerűen őrizetbe veszik, pár napig valahol benntartják, majd elengedik őket. Ez a helyi pásztoroknak igencsak megnehezíti az egyébként sem könnyű életét, hiszen van ahol a szögesdrót a legeltető terület közepén húzódik.

A területfoglalás azért sem tekinthető jelentéktelennek, mert körülbelül 500 méter választja el Grúzia E60 főútjától, amely a Fekete-tengert és Azerbajdzsánt összekötő fontos út. Ami még aggasztóbb, hogy így az oroszok ellenőrzik a Baku-Supsa nemzetközi kőolajvezeték körülbelül 1.6 kilométeres szakaszát. Bár a grúz energiaügyi miniszter Kakha Kaladze és a vezeték üzemeltetéséért felelős cég, a BP (régi nevén British Petroleum) szóvivője szerint 2008 óta nem férnek hozzá az érintett szakaszhoz, de kihangsúlyozták, hogy az ellátásban és a működtetésben azóta sem történt semmi fennakadás. A határmódosítással kapcsolatban már számos tüntetést tartottak a grúzok, például az új táblákat döntötték ki vagy grúz zászlót tűztek ki a környékükre. Meglepő módon a határt ellenőrző katonák egyszerűen átsétáltak és leszedték azokat.

Nemzetközi visszhang

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Frederica Mogherini elítélte az önkényes határmódosítást, mert szerinte feszültségekhez vezet, és rossz hatással van a helyi lakosságra, az életükre és a mozgás szabadságára. Hozzátette, hogy a provokatív lépéseket kerülni kell, és az Európai Unió teljes mértékben támogatja Grúzia területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A grúz külügyi vezetés is természetesen erősen ellenzi a lépést. Tamar Beruchashvili grúz külügyminiszter asszony szerint ez egyszerűen „lopakodó orosz annektálás” jele.

Külön pikantériát ad a jelenlegi helyzetnek az, hogy a NATO augusztus végén egy kiképzőbázist hozott létre és avatott fel a grúz főváros közelében. Tinatin Khidasheli grúz védelmi miniszter asszony elmondása szerint a központ a grúz, a tagországok és a partner országok katonáinak a képzéséért felel, semmilyen veszélyt nem jelent sem Oroszországra, sem pedig más, környező államokra. Ettől függetlenül régóta ismeretes, hogy Grúzia NATO tagsága már évek óta kérdéses stádiumban van. A tagországok attól félnek, hogy a kaukázusi ország csatlakozásával Oroszország agresszívebbé válna, növelné a térségben az amúgy sem elhanyagolható katonai jelenlétét, és nem szeretnék importálni a grúz konfliktust (lásd Dél-Oszétia és Abházia) a szövetségbe. Mindezek mellett azért hangsúlyozni kell, hogy Grúzia nagyon is aktív támogatója, segítője a NATO-nak és a mai napig az ország legfontosabb prioritásai között van a szövetséghez való csatlakozása. Oroszország bejelentette a kiképző központ átadása után, hogy amennyiben a NATO tovább folytatja jelenlétének növelését, úgy ők is „kénytelenek” lesznek így tenni válaszlépésként. Grúzia NATO tagságáról az oroszok pedig hallani sem akarnak.

Grúzia és Kelet-Ukrajna: az újfajta orosz hadviselés

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy most akkor hol van Grúzia északi szomszédjának a tényleges államhatára? Nem meglepetés természetesen, hogy Dél-Oszétia és Abházia erősen orosz robotpilóta üzemmódba van kapcsolva, így a két rebellis terület kvázi Oroszország meghosszabbítása. Erős katonai jelenléte, a megfigyelők belépésének elutasítása és az önkényes határtologatások jelzik, hogy az oroszok még korántsem „végeztek” Grúziában 2008-ban.

Érdemes párhuzamba állítani a grúz példát az ukrán eseményekkel, hiszen a Krím-félsziget annektálása, de még inkább a Kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságok támogatása szinte ugyanannak a szituációnak kelti a rémképét Grúziában. Oroszország lényegében Kelet-Ukrajnában ugyanazt a stratégiát alkalmazta kicsiben és más erőkkel, mint 2008-ban Grúziában: maga mellé állítja a kormánnyal vagy az országgal elégedetlen, oroszbarát erőket, majd miután akcióba lépnek Oroszország is beszáll, mint nagy béketeremtő, aki csak a konfliktus rendezését szeretné, természetesen a maga módján. Miután megszilárdítják a helyzetüket, de facto független területek jönnek létre, amelyek erősen orosz segítségre szorulnak. A szakértők szerint ez az úgynevezett orosz hibrid hadviselés, amit láthatólag nagy sikerrel tud alkalmazni Putyin. A probléma ezzel csak az, hogy újabb befagyott konfliktusokat hoznak létre, hiszen vagy nagyon nehezen tudnak később kiegyezni a Nyugattal vagy egyáltalán sehogy.

Ezzel az újabb lépésével Oroszország ismét megmutatta, hogy „közelkülföldje” közelében nem tűri meg sem a NATO-t, sem az EU-t, sem senki mást. Önmagában a pár 100 méteres határtologatás is probléma, de ez (mint oly sokszor) inkább jelzés értékű a Nyugatnak. Viszont ha a másik oldalról vizsgáljuk a dolgot, Szíriában Putyin hajlandó együttműködni a Nyugattal (vagy inkább fordítva). Egy biztos, hogy az orosz elnök rendkívül kiszámíthatatlan és Oroszország nem nézi jó szemmel a környékén „ólálkodó” nyugati hatalmakat, és az eltávolításuk érdekében szinte bármit képes meglépni, jelezve, hogy „no pasarán!”

Vendriczki Gábor

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás