Brüsszel: Komoly problémák rejlenek a magyar oktatási rendszerben

Az iskolai alapkészségek minimális szintjét elérni képtelen tanulók aránya nő, a hátrányos helyzetű diákok és a többiek teljesítménye közötti különbség pedig a legjelentősebbek közé tartozik Európában – állapítja meg Magyarországgal kapcsolatban az oktatás és a képzés helyzetéről készült éves bizottsági jelentés.

Az oktatás és a képzés helyzetéről készült éves jelentésében – amit csütörtökön mutatott be a sajtónak Navracsics Tibor, az oktatásért, kultúráért és sportért felelős uniós biztos – az Európai Bizottság aláhúzza, hogy az EU közelebb került az oktatási területre vonatkozó két, 2020-ig elérendő fő célkitűzéséhez.

A korai iskolaelhagyók aránya uniós átlagban a 2012-ben mért 12,7 százalékról 2014-ben 11,1 százalékra csökkent, és így meglehetősen közel került a 2020-ra megcélzott maximum 10 százalékos értékhez.

A felsőfokú tanulmányaikat befejező diákok aránya pedig 37,9 százalékra nőtt (a 2011-es 34,8 százalékról), ami szintén nincs messze az EU által 2020-ra elérni kívánt 40 százalékos szinttől.

A 2014-es magyar számok a korai iskolaelhagyók arányát illetően 11,4 százalék (a 2020-as nemzeti cél 10 százalék alatt van); a felsőfokú tanulmányaikat befejezők esetében pedig 34,1 százalék (itt legalább 34 százalék elérése a cél).

A Bizottság szerint a javuló mutatók ellenére rendkívül nagy különbségek mutatkoznak a teljesítményekben a tagállamok között, illetve azokon belül is. Ami az oktatásért felelős biztos szerint annak a jele, hogy a társadalmi különbségek nem tűnnek el: a hátrányos helyzetű fiatalok esetében nagyobb a valószínűsége, hogy nem sajátítják el az alapképességeket vagy végérvényesen kiesnek az oktatásból.

Egyetlen tagállamnak sem sikerült 15 százalék alá leszorítani a hátrányos helyzetű 15 éves korúak körében az az alapkészségek tekintetében az alapszint alatt teljesítők arányát. Bulgáriában, Cipruson, Romániában, Görögországban, Szlovákiában és Magyarországon pedig a hátrányos helyzetű diákok több mint a fele nem képes megoldani a teljesen alapszintű matematikai feladatokat.

A PISA-i rendszer mindhárom alapkészségét illetően lemaradásban van hazánk az uniós átlaghoz és a 2020-as 15 százalékos célokhoz képest. A diákok közel 20 százaléka nem sajátította el 2014-ben alapkészség-szinten az olvasást (EU-átlag 17,8 százalék), 28,1 százaléka a matekot (EU-átlag 22,1 százalék), 18 százalékuk pedig (EU-átlag 16,6 százalék) az alapfokú tudományos ismereteket.

A Bizottság jelentése az olvasási, a számolási és a tudományos alapkészségek tekintetében alulteljesítők növekvő arányát jelöli meg a magyar oktatási és képzési rendszer egyik fő gyengeségeként. Továbbá a hátrányos helyzetű diákok számottevő lemaradását a mezőnytől, ami a legjelentősebbek közé tartozik az EU-ban. Kihívásként említik még a hátrányos helyzetű hallgatók, elsősorban a romák fokozottabb részvételét a fősodorba tartozó inkluzív oktatásban, és a célzott tanítóképzésen keresztül nyújtott támogatás javítását. Arra is rámutat a jelentés, hogy a szakiskolák nem vonzóak a fiatalok számára, magas az iskolaelhagyók száma, és az ilyen intézmények nem kínálnak rugalmas karrierlehetőségeket.

További észrevétel, hogy még mindig sok diák pottyan ki a felsőoktatásból, és nagyon alacsony a tanulásban résztvevő felnőttek aránya. Az oktatásra fordított állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya is a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-ban. Ez a mutató 2013-ban 4,7 százalékon volt, aminél csak Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Olaszország és Románia költött GDP-jének arányában kevesebbet.

A gazdasági válság alatt a tagállamok többsége csökkentette az oktatásra fordított közkiadásokat. 2011 és 2013 között három egymást követő évben vágtak a költségeken úgy, hogy a 2010-es szinthez képest 3,2 százalékos volt a visszaesés. Az EU átlagában 2013-ban a közkiadásokon belül 10,3 százalék volt az oktatásra fordított kiadások részaránya. Magyarországon csak 9,5 százalék, a 2012-es 9,7 és a 2011-es 10,3 százalékos részarányhoz képest.

„Új módszereket kell találnunk a tagállamok arra való ösztönzésében, hogy többet és okosabban invesztáljanak az oktatásba. A fejlődésben lévő emberekbe való pénzbefektetés nem kidobott pénz, hanem a jövőbe való befektetés” – mutatott rá a magyar biztos.

Navracsics Tibor a menekültválság jelentette kihívásra is felhívta a figyelmet. Mert az elhelyezés, élelmiszerek és egészségügyi ellátás mellett az Európába érkező gyermekek, a fiatalok, a diákok és a családok társadalomba való beilleszkedését is elő kell mozdítani.

Ez a feladat is két teendőt helyez előtérbe az oktatási biztos szerint. Egyfelől az oktatásba való beruházás ösztönzését, másfelől pedig a társadalmi befogadásnak az oktatások keresztül történő előmozdítását.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A mottó: Erős és Egységes Európa

Emmanuel Macron francia államfő kedden fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnökét, akivel egyetértettek abban, hogy egy erős és egységes Európáért akarnak dolgozni, a klímaváltozás elleni fellépésre, valamint a bevándorlással és a védelmi politikával kapcsolatos kihívásokra vonatkozó világos célkitűzéseket követve.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás