_

Brüsszel: Komoly problémák rejlenek a magyar oktatási rendszerben

Az iskolai alapkészségek minimális szintjét elérni képtelen tanulók aránya nő, a hátrányos helyzetű diákok és a többiek teljesítménye közötti különbség pedig a legjelentősebbek közé tartozik Európában – állapítja meg Magyarországgal kapcsolatban az oktatás és a képzés helyzetéről készült éves bizottsági jelentés.

Az oktatás és a képzés helyzetéről készült éves jelentésében – amit csütörtökön mutatott be a sajtónak Navracsics Tibor, az oktatásért, kultúráért és sportért felelős uniós biztos – az Európai Bizottság aláhúzza, hogy az EU közelebb került az oktatási területre vonatkozó két, 2020-ig elérendő fő célkitűzéséhez.

A korai iskolaelhagyók aránya uniós átlagban a 2012-ben mért 12,7 százalékról 2014-ben 11,1 százalékra csökkent, és így meglehetősen közel került a 2020-ra megcélzott maximum 10 százalékos értékhez.

A felsőfokú tanulmányaikat befejező diákok aránya pedig 37,9 százalékra nőtt (a 2011-es 34,8 százalékról), ami szintén nincs messze az EU által 2020-ra elérni kívánt 40 százalékos szinttől.

A 2014-es magyar számok a korai iskolaelhagyók arányát illetően 11,4 százalék (a 2020-as nemzeti cél 10 százalék alatt van); a felsőfokú tanulmányaikat befejezők esetében pedig 34,1 százalék (itt legalább 34 százalék elérése a cél).

A Bizottság szerint a javuló mutatók ellenére rendkívül nagy különbségek mutatkoznak a teljesítményekben a tagállamok között, illetve azokon belül is. Ami az oktatásért felelős biztos szerint annak a jele, hogy a társadalmi különbségek nem tűnnek el: a hátrányos helyzetű fiatalok esetében nagyobb a valószínűsége, hogy nem sajátítják el az alapképességeket vagy végérvényesen kiesnek az oktatásból.

Egyetlen tagállamnak sem sikerült 15 százalék alá leszorítani a hátrányos helyzetű 15 éves korúak körében az az alapkészségek tekintetében az alapszint alatt teljesítők arányát. Bulgáriában, Cipruson, Romániában, Görögországban, Szlovákiában és Magyarországon pedig a hátrányos helyzetű diákok több mint a fele nem képes megoldani a teljesen alapszintű matematikai feladatokat.

A PISA-i rendszer mindhárom alapkészségét illetően lemaradásban van hazánk az uniós átlaghoz és a 2020-as 15 százalékos célokhoz képest. A diákok közel 20 százaléka nem sajátította el 2014-ben alapkészség-szinten az olvasást (EU-átlag 17,8 százalék), 28,1 százaléka a matekot (EU-átlag 22,1 százalék), 18 százalékuk pedig (EU-átlag 16,6 százalék) az alapfokú tudományos ismereteket.

A Bizottság jelentése az olvasási, a számolási és a tudományos alapkészségek tekintetében alulteljesítők növekvő arányát jelöli meg a magyar oktatási és képzési rendszer egyik fő gyengeségeként. Továbbá a hátrányos helyzetű diákok számottevő lemaradását a mezőnytől, ami a legjelentősebbek közé tartozik az EU-ban. Kihívásként említik még a hátrányos helyzetű hallgatók, elsősorban a romák fokozottabb részvételét a fősodorba tartozó inkluzív oktatásban, és a célzott tanítóképzésen keresztül nyújtott támogatás javítását. Arra is rámutat a jelentés, hogy a szakiskolák nem vonzóak a fiatalok számára, magas az iskolaelhagyók száma, és az ilyen intézmények nem kínálnak rugalmas karrierlehetőségeket.

További észrevétel, hogy még mindig sok diák pottyan ki a felsőoktatásból, és nagyon alacsony a tanulásban résztvevő felnőttek aránya. Az oktatásra fordított állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya is a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-ban. Ez a mutató 2013-ban 4,7 százalékon volt, aminél csak Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Olaszország és Románia költött GDP-jének arányában kevesebbet.

A gazdasági válság alatt a tagállamok többsége csökkentette az oktatásra fordított közkiadásokat. 2011 és 2013 között három egymást követő évben vágtak a költségeken úgy, hogy a 2010-es szinthez képest 3,2 százalékos volt a visszaesés. Az EU átlagában 2013-ban a közkiadásokon belül 10,3 százalék volt az oktatásra fordított kiadások részaránya. Magyarországon csak 9,5 százalék, a 2012-es 9,7 és a 2011-es 10,3 százalékos részarányhoz képest.

„Új módszereket kell találnunk a tagállamok arra való ösztönzésében, hogy többet és okosabban invesztáljanak az oktatásba. A fejlődésben lévő emberekbe való pénzbefektetés nem kidobott pénz, hanem a jövőbe való befektetés” – mutatott rá a magyar biztos.

Navracsics Tibor a menekültválság jelentette kihívásra is felhívta a figyelmet. Mert az elhelyezés, élelmiszerek és egészségügyi ellátás mellett az Európába érkező gyermekek, a fiatalok, a diákok és a családok társadalomba való beilleszkedését is elő kell mozdítani.

Ez a feladat is két teendőt helyez előtérbe az oktatási biztos szerint. Egyfelől az oktatásba való beruházás ösztönzését, másfelől pedig a társadalmi befogadásnak az oktatások keresztül történő előmozdítását.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Japán elfeledett keresztény kisebbsége

Ferenc pápa november végén négynapos látogatást tett Japánban. Ezáltal rövid időre reflektorfénybe került a maroknyi, Japánban élő keresztény, akiket nagyon aggaszt, hogy vallásuk halálukkal egyszerűen “el fog tűnni” a szigetországból, lévén egyre több fiatal hagyja el a vidéki területeket, ahol a kereszténység mindeddig fennmaradt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás