A menekültek hozzájárulhatnak az EU gazdasági növekedéséhez

  • Brüsszel középtávon évi 0,2-0,3 százalékra saccolja a menekültek által  az EU GDP-jéhez való hozzájárulást
  • Németország esetében ez a szám akár évi 0,7 százalékra is nőhet
  • Az európai gazdaságok további 2-3 millió munkaerőhoz juthatnak.
  •  A mostani migrációs hullám európai gazdaságra gyakorolt hatásának pontosabb megállapításához azonban túl sok a változó tényező

A válság kezelésére fordított jelentős tagállami kiadások dacára is enyhén pozitív egyenlege lehet az európai gazdasági növekedésre a jelenlegi példátlan menekülthullámnak – állapítja meg az Európai Bizottság, amely hagyományos őszi gazdasági előrejelzésének keretében első ízben kísérletet tett a migrációs válsághelyzet makrogazdasági hatásainak felmérésére.

Brüsszel, elismerve, hogy a migrációs képletben rengeteg a változó tényező, középtávon viszonylag szerényre becsüli a menekültáradat gazdasági hatásait Európában. Várakozásai szerint 2-3 millió migráns (menekült és bevándorló) érkezése a 2020-ig terjedő időhorizonton 0,2-0,3 százalékot tehet hozzá az Unió GDP-jéhez.

A növekedésre gyakorolt fő felhajtó erőt a migránsok jelentette plusz (2015-ben körülbelül plusz 0,1 százalék, 2016-ban és 2017-ben egyaránt 0,3 százalék) munkaerő gyakorolja a növekedésre, ám az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása alapvetően a jövevények munkaerőpiacra történő beilleszkedésének sikerétől függ – jegyzi meg elemzésében a testület.

A Bizottság számításai azon a hipotézisen alapulnak, hogy az idén várható 1 millió után 2016-ban 1,5 millió, 2017-ben pedig újabb félmillió, azaz összesen 3 millió migráns érkezik az Európai Unióba. Ez az EU teljes népességének a 0,4 százaléka. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy Spanyolországban 1995 és 2008 között több mint 6 millióval (a lakosság 15 százalékával) nőtt a külföldiek száma, ami jóval nagyobb volumen, mint a jelenlegi hullámmal érkező migránsok száma.

A testület a legtöbb EU-tagállam esetében „korlátozottnak” tartja a menekültek beáramlásával összefüggő többletkiadásokat. A leginkább érintett tranzitországok, köztük Magyarország esetében 2015-ben a GDP maximum 0,2 százalékára becsülik a menekültválság költségvetési egyenlegre gyakorolt hatását.

A célországok (mint Németország) esetében ugyancsak legfeljebb a GDP 0,2 százalékának megfelelő hatást jeleznek előre 2015-ben, és egyes országokban valamivel magasabb értéket 2016-ban. Svédország esetében ugyanakkor – amely népességének arányában a legtöbb menekültet fogadta be eddig – az elsődleges költségvetési egyenlegre gyakorolt hatás a GDP 0,5 százalékát is megközelítheti.

A Bizottság több forgatókönyvvel is számolt, és általában arra a következtetésre jutott, hogy a migrációnak (a plusz munkaerőn keresztül) a növekedésre gyakorolt hatása annál korlátozottabb, minél alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek a migránsok. Utóbbi esetben a GDP-re gyakorolt pozitív hatás a 0,2 százalék, képzettebb menekültek esetében a 0,3 százalékhoz közelít.

A dokumentum megemlíti, hogy bár erről nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, a meglévő információ és kutatások azt sugallják, hogy a mostani migrációs hullámban Európába érkezők képzettségi szintje viszonylag alacsony.

Németország esetében ugyanakkor a gazdasági modellezés az átlagnál nagyobb növekedést mutatott ki. Eszerint, amennyiben az érkezők és a helyiek képzettségi szintje között nincs különbség, a migráció hozzáadott értéke 2015-ben a GDP 0,2, 2016-ban 0,4, a 2020-ig terjedő időszakban pedig 0,7 százaléka is lehet. Amennyiben alacsonyabb képzettségűekről van szó, a plusz növekedés a GDP 0,4-0,5 százaléka körül alakulhat.

Jean-Claude Juncker, bizottsági elnök az EP előtt múlt héten mondott beszédében már kilátásba helyezte, hogy a Bizottság a tagállami költségvetési hiányok megítélésénél (illetve a stabilitási és növekedési paktumnak való megfelelés szemrevételezése során) figyelembe veheti a migrációs válság miatt keletkezett többletkiadásokat. Juncker és a Bizottság részéről más illetékesek is hangsúlyozzák, hogy általános szabály helyett eseti alapon vizsgálják majd meg az érintett országok kezdeményezésére, hogy be lehet-e számítani a keletkezett költségeket. Azt is aláhúzzák, hogy kizárólag a menekültek ellátására és integrációjára fordított tényleges költségeket vesznek majd figyelembe.

„A menekültek munkaerőpiacra való beillesztésére, így a nyelvtanulásra és a szakképzésre fordított állami kiadásokat szerkezeti reformoknak is lehet tekinteni” – közölte egy nevének elhallgatását kérő magas rangú EU-diplomata.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás