Az EU-pénzek ritmusára ver a magyar gazdaság szíve

  • Az Európai Bizottság szerint Magyarországon 2017-től gyorsulhat fel a gazdasági növekedés üteme.
  • Gyakorlatilag az EU-tól kapott fejlesztési források érkezéséhez igazodik a magyar gazdaság növekedése.
  • 2015-ben és 2016-ban lassulhat a növekedés.
  • A munkanélküliség szintje tovább közelít majd a 6 százalékhoz.
  • „A menekülthullám érdemben nem befolyásolja az ország makrogazdasági kilátásait”.

Átmeneti lassulás után a beruházások felfutásának köszönhetően 2017-től újra a gazdasági növekedés felgyorsulását és a közpénzügyek folytatólagos javulását jósolja Magyarországon az Európai Bizottság csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzése.

Az EU-tól kapott fejlesztési források ütemezéséhez igazodik a magyar gazdaság növekedése. Ezt a stabil trendet tükrözi vissza az Európai Bizottság csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzése, amely az uniós források szerényebb abszorpciójával összefüggő átmeneti megtorpanás után 2017-től kezdve újra a növekedés felgyorsulását várja, ahogy a bővebben csordogáló uniós felzárkóztatási alapok hatására ismételten felfutnak majd a beruházások.

A Bizottság úgy látja, hogy a kiugróan dinamikus, 3,7 százalékos reál GDP-növekedés után kiegyensúlyozottabb növekedési pályára áll a magyar gazdaság. 2015-ben a GDP 2,9 százalékára, 2016-ban pedig 2,2 százalékára lassulhat le a növekedés. A megtorpanás azonban átmenetinek ígérkezik, mert a 2014 és 2020 közötti uniós források fokozott felhasználásával párhuzamosan 2017-re már 2,5 százalékra gyorsulhat fel a növekedés, legalábbis a 2015 őszén rendelkezésre álló információk alapján ezt prognosztizálja Brüsszel.

A gazdaság kiegyensúlyozott növekedésében fontos szerepet játszhat, hogy az a belső fogyasztás (a lakosság által elkölthető jövedelem nő) és az export egyidejű bővülésén alapul majd a Bizottság meglátása szerint. A folyó fizetési mérleg többlete is tovább nőhet a külvilággal szembeni pozitív kereskedelmi egyenlegnek köszönhetően.

A munkanélküliség szintje tovább közelít majd a 6 százalékhoz, bár 2017-ben valószínűleg még nem éri el azt (6,2 százalék áll az előrejelzésben).

2015-ben nulla százalékhoz közeli infláció várható, amely ugyanakkor 2016-ra 1,9 százalékra, 2017-re pedig 2,5 százalékra gyorsulhat fel. Az olajárak csökkenése miatt azonban ez alacsonyabb szám, mint az előző tavaszi előrejelzés.

Ami a növekedési prognózist övező kockázatokat illeti, a Bizottság szerint a Volkswagent sújtó válság hosszabb távon negatívan érintheti a magyar termelést. A kínai gazdaság és más feltörekvő gazdaságok lelassulásnak pedig közvetve a német növekedésen keresztül ugyancsak negatív begyűrűző hatásai lehetnek. Az agrárium teljesítménye is a növekedést lefelé húzó kockázati tényezők közé tartozik idén.

„A menekülthullám érdemben nem befolyásolja az ország makrogazdasági kilátásait” – húzza alá prognózisában a Bizottság. Mindent egybevetve Brüsszel a növekedési előrejelzésre nézve inkább negatív kockázatokat lát.

Az államháztartás hiánya a 2014-as 2,5 százalékról idén a GDP 2,3 százalékára csökkenhet. A Bizottság a lassan csökkenő trend folytatására számít jövőre 2,1, 2017-ben pedig 2 százalékos deficittel.

Ami 2015-öt illeti, a költségvetési kilátások elsősorban a számottevő adóbevételeknek és a csökkenő kamatfizetési terheknek köszönhetően javultak. A kedvező folyamatokat csak részben ellensúlyozzák a többek között a menekültválság kezelésére fordított többletkiadások és a Bizottság által felfüggesztett két szektorspecifikus adó és díj kiesése a bevételi oldalon.

A hiányra vonatkozó előrejelzéseket negatív irányba módosíthatja az, ha a függőben lévő pénzügyi korrekciókkal összefüggésben az uniós pénzből finanszírozott projektek nettó költsége magasabb lesz, mint azt 2015-re és 2016-ra tervezték. Az egészségügy és a közoktatás működésére szánt feszes költségvetési keret is jelentős végrehajtási kockázatokat hordoz a testület meglátása szerint. Másfelől az állami tulajdonban lévő földek eladásából származó bevételek meghaladhatják a 2016-ra tervezett bevételeket.

A 2016-os átmeneti 0,25 százalékpontos növekedés dacára az államháztartás strukturális hiánya nagyjából-egészében 2,5 százalékos szint körül stabilizálódhat az előrejelzés szerint a három éves időhorizonton.

A GDP-hez mért államadósság szintje mindössze 0,5 százalékponttal 76,2 százalékról 75,8 százalékpontra csökkenhet 2015-ben főleg az uniós alapok abszorpciójában várható csúszások miatt. Az adósságcsökkentés üteme ezt követően felgyorsulhat, és 72,6 százalékra húzódhat vissza 2017-ben – jósolja őszi előrejelzésében a Bizottság.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Ursula von der Leyen az EB új elnöke

383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Read More »

Von der Leyen gyakorlatilag mindent megígért az EP plenáris ülésén

Az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket, például humanitárius folyosók kiépítésével - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter kedden Strasbourgban.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás