Ha munkát akarsz, ne legyél muzulmán

  • Az Institute Montaigne legújabb elemzése szerint a francia vállalatok nagy része kifejezetten diszkriminatív módon viselkedik a muzulmán és a zsidó munkakeresőkkel szemben.
  • Katolikusként dupla akkora eséllyel hívják vissza a pályázót, mint a muszlimok esetében.
  • A „szabadság, egyenlőség, testvériség” hívószavak nem mindig játszanak szerepet a francia vállalatoknál.
  • Megoldási lehetőség: újabb lépés az anonim életrajz felé?

Légy katolikus, s akkor nagyobb eséllyel kapsz munkát Franciaországba, derül ki a francia Institut Montaigne francia agytröszt legfrissebb elemzéséből, amelynek tárgya, hogy vajon befolyásolja-e a munkaadókat egy-egy jelentkező felekezeti hovatartozása.

Ezek szerint a „szabadság, egyenlőség, testvériség” hívószavak úgy néz ki, a francia vállalatoknál nem mindig játszanak szerepet, ha munkaerő-felvételről van szó. A kutatás ugyanis kimutatta, hogy ha valaki gyakorló keresztény, akkor dupla akkora eséllyel hívják vissza egy nyitott pozíció kapcsán, mint aki gyakorló muzulmánt (10,4 százalék a visszahívási arány a muzulmánok esetében, míg ez 20,8 százalék a keresztényeknél). Ha csak a férfiakat nézzük ez a különbség még szignifikánsabb, ugyanis míg egy gyakorló muzulmán férfinak 4,5 százalék az esélye, hogy visszahívják egy beküldött életrajz után, addig ez egy katolikus férfinál 17,9 százalék. Azonban a hívő zsidók is diszkriminációval kénytelenek szembenézni, igaz kisebb arányban, mint muzulmán társaik: náluk a 15,8 százalék a visszahívási arány.

A felmérést a párizsi Sorbonne Egyetem munkatársa, Marie-Anne Valfort végezte, aki 2013 és 2014 szeptembere között jelentkezett és küldött szét életrajzokat 6231 számviteli asszisztensi pozícióra szerte az országban. A felmérés során az életrajzokba az adatok kivétel nélkül megegyeztek, minden jelölt 1988-ban, Bejrútban született, s 2003-ban fejezte be a középiskolai tanulmányait Franciaországban, továbbá 2008-ban szerezte meg a könyvelői szakképzést szintén Franciaországban, ugyanannál a szakiskolánál. A jelölteknek csupán a neve – mely rendszerint utalt azok felekezeti hovatartozására, úgymint pl. Mohammed, Esther vagy Michael, – és neme különbözött, továbbá fel volt tüntetve felekezeti hovatartozása is.

A fenti eredményekből látható, hogy a muzulmánok jelentős mértékű diszkriminációnak vannak kitéve a munkaerőpiacon. A szerző véleménye szerint ez főként annak köszönhető, hogy a franciák nagy része sztereotípiákkal terhelt a muszlim férfiak iránt. „A franciák az iszlámmal a szélsőségeket és a nők sanyargatását és lenézését kapcsolják össze. Ez a két sztereotípia meglehetősen erősen diszkriminálja a muzulmán férfiakat, s a munkáltatók el akarják kerülni a munkahelyi engedetlenséget, és csökkenteni akarják a munkahelyi konfliktusok kockázatát.” – írja a Le Figaro.

A kutatást kiegészítették laikus profillal, ahol feltüntették ugyan, hogy az illető melyik felekezethez tartozik, de azzal a megjegyzéssel egészítették ki, hogy az illető az adott vallást nem gyakorolja. Ebben az esetben a muzulmánok (12,9 százalék) és a zsidók esélye megnőtt (16,9 százalék), hogy behívják őket egy munkahelyi interjúra. A katolikusok esetében azonban jelentős visszaesés volt kimutatható, ott csupán az elküldött életrajzok 16,1 százalékának az esetében történt visszahívás. Így az eredmény jól mutatja, hogy a férfiak között katolikus hívő férfi az, aki leginkább számíthat pozitív visszajelzésre egy-egy beadott életrajz után. A tanulmány készítője szerint az a tény, hogy a jelentkező személy katolikus, feltehetően a fegyelem zálogát jelenti munkáltatók számára.

A tanulmány jól mutatja, hogy esetleg egy úgynevezett anonim életrajznak lenne jövője. A kormányzat a május folyamán azonban elutasította azt a javaslatot, amely az anonim életrajzok általánossá tételét szerette volna elérni a munkaerőpiacon, tudható meg a L’Express hetilapból. A kormányzat ehelyett egy úgynevezett „akciócsoport” felállítását szorgalmazza, melynek célja, hogy az áldozatok közösen forduljanak egy-egy munkahelyi vagy munkaerő-piaci diszkrimináció esetén a bírósághoz. A Franciaországi Feketék Szervezetének elnöke, Louis-George Tin szerint az akciócsoportoknak négy előnyük van: pénzügyi (megosztódnak az ügyvédi költségek), pszichológiai (ugyanis a vállalat kevésbé tud nyomást gyakorolni pl. 200 főre, mint egyre), továbbá egy-egy ilyen esemény felkelti a sajtó figyelmét is, illetve a többszörös visszaélésekkel a bíróságon is hamarabb bizonyítható a diszkrimináció ténye. Egyelőre kérdéses ugyanakkor, hogy vajon a munkakeresők hogyan fogják megtalálni egymást a munkaerőpiacon annak érdekében, hogy közösen állítsanak fel akciócsoportot a diszkriminációt alkalmazó vállalattal szemben.

Sztenikó Rezső Frigyes

Felkapott hírek

Friss hírek

Uniós költségvetés: kialakultak a frontvonalak

Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet. Egyelőre nem látni, hogyan tömik be fel a britek kilépése miatt keletkezett költségvetési lyukat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás