Kis kaliberű lett a nyugat-balkáni menekültkonferencia

Görög és olasz stílusú regisztrációs központok megnyitása helyett csak technikai tanácsadással kívánja segíteni az Európai Unió a nyugat-balkáni útvonalon fekvő tranzitországokat. Az eredetileg Budapestre tervezett nyugat-balkáni menekültkonferencia egy mindössze másfél órás protokolleseményre szűkült le, szép szavakkal és ígéretekkel, de kevés konkrét eredménnyel.

A kezdeti nagy magyar ambíciókhoz képest konkrét eredményekben szegény protokolleseménnyé fokozódott le a nyugat-balkáni menekült-útvonal stabilizálásáról szóló magas szintű konferencia, aminek Budapest helyett végül Luxembourg ad majd otthont csütörtökön – mutattak rá a BruxInfónak nyilatkozó diplomáciai források.

A nyugat-balkáni tranzitútvonal mentén fekvő országok menekültügyi erőfeszítéseinek támogatását célzó magas szintű konferencia összehívását eredetileg budapesti helyszínnel a magyar kormány javasolta még a nyáron. A terv a számos tagállami és intézményi fenntartás dacára megvalósul, de korántsem úgy, ahogy azt eredetileg Magyarország elképzelte.

Az első szembetűnő különbség a korai tervekhez képest, hogy az EU28-ak, a nyugat-balkáni tranzitországok és a legtöbb szír menekültet befogadó országok (Törökország, Jordánia és Libanon) bel- és külügyminisztereinek (továbbá a menekültügyi szervezetek) részvételével tartandó konferencia az EU csütörtöki belügyminiszteri ülésének margóján egy mindössze másfél órás eszmecserére és az azt követő vacsorára korlátozódik. A Jean Asselborn, luxemburgi külügyminiszter és Federica Mogherini EU kül- és biztonságpolitikai főképviselő által elnökölt összejövetel előreláthatóan azok számára is csalódást okoz majd, akik kézzelfogható eredményeket és döntéseket vártak az eseménytől.

A Frontex adatai szerint idén január és augusztus között több mint 500 ezer migráns lépte át illegálisan az EU külső határait, a létszám nagyjából a fele Földközi-tenger keleti medencéjében (főleg Görögországban). Egyedül augusztusban 156 ezren érkeztek az EU területére ezen az útvonalon, minden korábbinál többen.

A konferenciától előzőleg sokan olyan döntéseket vártak, amelyek érdemi segítséget nyújtanak a tranzitútvonalon elhelyezkedő nyugat-balkáni országoknak, elsősorban Macedóniának és Szerbiának ahhoz, hogy változtassanak azon, ahogy eddig kezelték a menekülthullámot. A két ország hatóságai (és ugyanez valahol a schengeni kapunak számító Görögországra is érvényes) eddig javarészt regisztráció nélkül az EU határaihoz (előbb a magyar, majd a kerítés megépülése után a horvát határhoz) irányították a migránsok tömegeit.

A magyar kormány egyik elképzelése az volt, hogy olasz és görög mintára Macedóniában és Szerbiában is szűrőállomásokat (a brüsszeli zsargonban hotspot-okat) hoznának létre, ahol regisztrálnák a menekülteket és ujjlenyomatokat vennének tőlük, illetve különválasztanák a tényleges menekülteket a gazdasági bevándorlóktól. Jóllehet, azóta kiderült, hogy a hotspot igazából csak a nemzeti hatóságok uniós ügynökségek szakértőivel való megerősítését jelenti, a módszert jogi háttér hiányban nem lehet egy az egyben exportálni a két tagjelölt országba. EU-szakértők szerint ugyanakkor a know how átadásának nincs akadálya, ami lényegében uniós tanácsadást jelent.

Az EU emellett 17 millió euró pénzügyi támogatást is nyújt a két országnak menekültügyi és befogadó kapacitásaik bővítéséhez. Bár ezt már korábban bejelentette az Európai Bizottság. A konferencia résztvevői által elfogadandó nyilatkozat uniós források tájékoztatása szerint az érintett országok közötti együttműködésre, és információcsrére helyezi a hangsúlyt, ami éles kontrasztot mutat a jelenlegi helyzethez képest (lásd magyar-horvát, szerb-horvát ellentétek). „Az a cél, hogy minden ország összehangolja az akcióit” – közölte egy illetékes.

Az elvek és szándékok rögzítésén túl azonban egyelőre kevés kézzelfogható lépést javasol a közös nyilatkozat. Az esemény előkészítésében résztvevő diplomáciai források szerint ugyanakkor óvnak attól, hogy bárki is egyszeri akciót lásson a konferenciában. „Ez egy hosszabb folyamat egyik állomása” – mutatnak rá.

Más tagállami források azonban kevésbé kíméletesen fogalmaztak a várható eredményeket illetően. „Az egésznek nincs semmi hozzáadott értéke. Ez egy kilúgozott kezdeményezés” – vélekedett egy érezhetően frusztrált diplomata.

A nyilatkozat öt fő területen irányoz majd elő lépéseket. Először is közvetlen támogatást Törökországnak, Jordániának és Libanonnak. A második pont fókuszál a tranzitországok támogatásának különböző módjaira, a humanitárius szemponttól kezdve a külső határok hatékony védelmén át a menekültek regisztrálásáig, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtéséig. A harmadik csapásirány a szervezett bűnözés elleni fellépés. A negyedik a menekültválság mélyen gyökerező okainak a kezelése (Szíria, a terrorizmus elleni küzdelem stb.). Végül a nyilatkozat ötödik része a származási országokkal való együttműködésről szól majd.

A belügyminiszterek ezt megelőzően és részben a jövő heti EU-csúcs előkészítésének jegyében újra átrágják magukat a menekültválság különböző aspektusain, és megvitatják a Bizottság által asztalra tett javaslatokat is.

Úgy tűnik, hogy a menekültek tagállamok közötti elosztásának tisztázása után (bár Szlovákia az Európai Bírósághoz fordul a döntés ellen, és a Fidesz-KDNP frakció is hasonlóra kéri a kormányt) a belügyminiszterek a külső határok megerősítésének problémájára fókuszálnak. Egyértelműen ez lesz a belügyminiszterek csütörtöki tanácskozásának középpontjában.

A magyar miniszterelnöknek a görög határok közös európai erővel való őrzésére vonatkozó elgondolásoktól még messze van az EU – ismerte el egy, a luxemburgi elnökséghez közel álló forrás. „Erre nem látok különösebb készséget a legtöbb tagállam részéről. Ez még odébb van” – mondta a forrás. Az eredeti elképzelés szerint egy ilyen erőt külön görög kérés nélkül is a helyszínre lehetett volna vezényelni.

A luxemburgi elnökség alternatívaként „minimális közös határigazgatásról”’ beszél. Ez a gyakorlatban a már jelenleg is a külső határokon a tagállam kérésére válsághelyzetben bevethető gyorsreagálású csoport felturbózását jelentené. A csoportot eddig egyszer, 2010-ben vetették be Görögországban, akkor körülbelül 150-200 főt küldtek a tagállamok a Frontex kérésére.

Ez azonban a jelenlegi kihívás fényében igen kevés lenne, ezért továbbra is a Frontex égisze alatt egy nagyobb létszámú támogató csapatról folyik a gondolkodás. Az elv továbbra is az lenne, hogy a Frontex felhívására a tagállamok küldenének szakértőket, de nagyobb számban, mint eddig.

A Frontex még hétfőn felhívással fordult a tagállamokhoz 775 főt igényelve a görög és az olasz hotspotok működtetéséhez, ahol a menekülteket regisztrálnák. Az EU Olaszországban öt, Görögországban pedig három ilyen létesítményt tervez, döntően a szigeteken, ahová a migránsok nagy tömegben érkeznek.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Bíróság elé áll Nicolas Sarkozy

A francia semmítőszék végleg jóváhagyta a párizsi büntetőbíróság azon döntését, amely alapján befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé kell állnia Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek egy öt évvel ezelőtt indított eljárás keretében - közölték szerdán igazságügyi források.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás