Kis kaliberű lett a nyugat-balkáni menekültkonferencia

Görög és olasz stílusú regisztrációs központok megnyitása helyett csak technikai tanácsadással kívánja segíteni az Európai Unió a nyugat-balkáni útvonalon fekvő tranzitországokat. Az eredetileg Budapestre tervezett nyugat-balkáni menekültkonferencia egy mindössze másfél órás protokolleseményre szűkült le, szép szavakkal és ígéretekkel, de kevés konkrét eredménnyel.

A kezdeti nagy magyar ambíciókhoz képest konkrét eredményekben szegény protokolleseménnyé fokozódott le a nyugat-balkáni menekült-útvonal stabilizálásáról szóló magas szintű konferencia, aminek Budapest helyett végül Luxembourg ad majd otthont csütörtökön – mutattak rá a BruxInfónak nyilatkozó diplomáciai források.

A nyugat-balkáni tranzitútvonal mentén fekvő országok menekültügyi erőfeszítéseinek támogatását célzó magas szintű konferencia összehívását eredetileg budapesti helyszínnel a magyar kormány javasolta még a nyáron. A terv a számos tagállami és intézményi fenntartás dacára megvalósul, de korántsem úgy, ahogy azt eredetileg Magyarország elképzelte.

Az első szembetűnő különbség a korai tervekhez képest, hogy az EU28-ak, a nyugat-balkáni tranzitországok és a legtöbb szír menekültet befogadó országok (Törökország, Jordánia és Libanon) bel- és külügyminisztereinek (továbbá a menekültügyi szervezetek) részvételével tartandó konferencia az EU csütörtöki belügyminiszteri ülésének margóján egy mindössze másfél órás eszmecserére és az azt követő vacsorára korlátozódik. A Jean Asselborn, luxemburgi külügyminiszter és Federica Mogherini EU kül- és biztonságpolitikai főképviselő által elnökölt összejövetel előreláthatóan azok számára is csalódást okoz majd, akik kézzelfogható eredményeket és döntéseket vártak az eseménytől.

A Frontex adatai szerint idén január és augusztus között több mint 500 ezer migráns lépte át illegálisan az EU külső határait, a létszám nagyjából a fele Földközi-tenger keleti medencéjében (főleg Görögországban). Egyedül augusztusban 156 ezren érkeztek az EU területére ezen az útvonalon, minden korábbinál többen.

A konferenciától előzőleg sokan olyan döntéseket vártak, amelyek érdemi segítséget nyújtanak a tranzitútvonalon elhelyezkedő nyugat-balkáni országoknak, elsősorban Macedóniának és Szerbiának ahhoz, hogy változtassanak azon, ahogy eddig kezelték a menekülthullámot. A két ország hatóságai (és ugyanez valahol a schengeni kapunak számító Görögországra is érvényes) eddig javarészt regisztráció nélkül az EU határaihoz (előbb a magyar, majd a kerítés megépülése után a horvát határhoz) irányították a migránsok tömegeit.

A magyar kormány egyik elképzelése az volt, hogy olasz és görög mintára Macedóniában és Szerbiában is szűrőállomásokat (a brüsszeli zsargonban hotspot-okat) hoznának létre, ahol regisztrálnák a menekülteket és ujjlenyomatokat vennének tőlük, illetve különválasztanák a tényleges menekülteket a gazdasági bevándorlóktól. Jóllehet, azóta kiderült, hogy a hotspot igazából csak a nemzeti hatóságok uniós ügynökségek szakértőivel való megerősítését jelenti, a módszert jogi háttér hiányban nem lehet egy az egyben exportálni a két tagjelölt országba. EU-szakértők szerint ugyanakkor a know how átadásának nincs akadálya, ami lényegében uniós tanácsadást jelent.

Az EU emellett 17 millió euró pénzügyi támogatást is nyújt a két országnak menekültügyi és befogadó kapacitásaik bővítéséhez. Bár ezt már korábban bejelentette az Európai Bizottság. A konferencia résztvevői által elfogadandó nyilatkozat uniós források tájékoztatása szerint az érintett országok közötti együttműködésre, és információcsrére helyezi a hangsúlyt, ami éles kontrasztot mutat a jelenlegi helyzethez képest (lásd magyar-horvát, szerb-horvát ellentétek). „Az a cél, hogy minden ország összehangolja az akcióit” – közölte egy illetékes.

Az elvek és szándékok rögzítésén túl azonban egyelőre kevés kézzelfogható lépést javasol a közös nyilatkozat. Az esemény előkészítésében résztvevő diplomáciai források szerint ugyanakkor óvnak attól, hogy bárki is egyszeri akciót lásson a konferenciában. „Ez egy hosszabb folyamat egyik állomása” – mutatnak rá.

Más tagállami források azonban kevésbé kíméletesen fogalmaztak a várható eredményeket illetően. „Az egésznek nincs semmi hozzáadott értéke. Ez egy kilúgozott kezdeményezés” – vélekedett egy érezhetően frusztrált diplomata.

A nyilatkozat öt fő területen irányoz majd elő lépéseket. Először is közvetlen támogatást Törökországnak, Jordániának és Libanonnak. A második pont fókuszál a tranzitországok támogatásának különböző módjaira, a humanitárius szemponttól kezdve a külső határok hatékony védelmén át a menekültek regisztrálásáig, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtéséig. A harmadik csapásirány a szervezett bűnözés elleni fellépés. A negyedik a menekültválság mélyen gyökerező okainak a kezelése (Szíria, a terrorizmus elleni küzdelem stb.). Végül a nyilatkozat ötödik része a származási országokkal való együttműködésről szól majd.

A belügyminiszterek ezt megelőzően és részben a jövő heti EU-csúcs előkészítésének jegyében újra átrágják magukat a menekültválság különböző aspektusain, és megvitatják a Bizottság által asztalra tett javaslatokat is.

Úgy tűnik, hogy a menekültek tagállamok közötti elosztásának tisztázása után (bár Szlovákia az Európai Bírósághoz fordul a döntés ellen, és a Fidesz-KDNP frakció is hasonlóra kéri a kormányt) a belügyminiszterek a külső határok megerősítésének problémájára fókuszálnak. Egyértelműen ez lesz a belügyminiszterek csütörtöki tanácskozásának középpontjában.

A magyar miniszterelnöknek a görög határok közös európai erővel való őrzésére vonatkozó elgondolásoktól még messze van az EU – ismerte el egy, a luxemburgi elnökséghez közel álló forrás. „Erre nem látok különösebb készséget a legtöbb tagállam részéről. Ez még odébb van” – mondta a forrás. Az eredeti elképzelés szerint egy ilyen erőt külön görög kérés nélkül is a helyszínre lehetett volna vezényelni.

A luxemburgi elnökség alternatívaként „minimális közös határigazgatásról”’ beszél. Ez a gyakorlatban a már jelenleg is a külső határokon a tagállam kérésére válsághelyzetben bevethető gyorsreagálású csoport felturbózását jelentené. A csoportot eddig egyszer, 2010-ben vetették be Görögországban, akkor körülbelül 150-200 főt küldtek a tagállamok a Frontex kérésére.

Ez azonban a jelenlegi kihívás fényében igen kevés lenne, ezért továbbra is a Frontex égisze alatt egy nagyobb létszámú támogató csapatról folyik a gondolkodás. Az elv továbbra is az lenne, hogy a Frontex felhívására a tagállamok küldenének szakértőket, de nagyobb számban, mint eddig.

A Frontex még hétfőn felhívással fordult a tagállamokhoz 775 főt igényelve a görög és az olasz hotspotok működtetéséhez, ahol a menekülteket regisztrálnák. Az EU Olaszországban öt, Görögországban pedig három ilyen létesítményt tervez, döntően a szigeteken, ahová a migránsok nagy tömegben érkeznek.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Távoktatással indul a török tanév

Törökországban a koronavírus-járvány miatt távoktatással indul a 2020/2021-es tanév - közölte Ziya Selcuk oktatási miniszter. A diákok a negyedik tanítási héten, szeptember 21-étől fokozatosan fognak visszatérni az iskolapadokba, így kezdetben csak csökkentett létszámban lesznek jelen a tantermekben.

Read More »

Kamala Harris lesz Joe Biden alelnökjelöltje

Joe Biden demokrata elnökjelölt Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta alelnökjelöltjének. Ha Joe Bident megválasztanák, Harris lenne az első színesbőrű nő, aki alelnökként szolgálna az Egyesült Államokban. A demokraták egyöntetűen üdvözölték a döntést, a republikánusok máris támadásba lendültek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás