Reformok Merkel menekültpolitikájában: Finomhangolások, vagy irányváltás?

Angela Merkel a migráns válság kapcsán újfent hangoztatja, hogy a menekültek befogadásának nem lehet számszerű felső plafonja. A Genfi Egyezmény értelmében minden menekültet be kell fogadni. „ Nekünk sikerülni fog, Németország erős ország” – hangsúlyozza beszédeiben a kancellár asszony. De mi is történik a belpolitikában a nagypolitika hangzatos beszédein túl? Lesz-e markáns irányváltás a német menekültpolitikában, vagy csupán látszatintézkedésekkel próbálja kezelni a helyzetet a népszerűségéből időközben egyértelműen vesztő német vezetés?

Miközben Angela Merkel hangsúlyozza, hogy a szolidaritás nem ismerhet korlátokat, a német belpolitikában más vélemények is megjelennek.  Amit ő nem mer, vagy nem akar, azt kimondja más. Legutóbb Joachim Gauck, szövetségi elnök emelte ki egy beszédében, hogy Németország befogadó kapacitása véges. A belügyminiszter szintén hangsúlyozta a közelmúltban több ízben is, hogy a német városok és községek pénzügyi forrásai lassan kezdenek elapadni. A legfrissebb adatok szerint csupán szeptemberben 170.000 menekültkérőt regisztráltak az országban. Egy hónap leforgása alatt közel hetvenezer fővel több ember érkezett.

A valós számok minden bizonnyal jóval e fölött vannak. A menekültáradat miatt leginkább terhelt Bajorország belügyminisztere szerint 270.000 fő fölött lehet ez a szám. Az elmúlt évben a szövetségi kormány közel 800.000 menedékkérőt regisztrált. A héten egy tévéinterjúban a kereszténydemokrata belügyminiszter Thomas de Maizière is elismerte, hogy létezik egy tényleges felső határa a befogadásnak, így a kormánynak energikusan kell azon dolgoznia, hogy a Németországba érkezők száma csökkenjen. A kereszténydemokraták és a szocialisták így a héten új, az eddigieknél valamivel szigorúbb menekültügyi szabályozásokban egyeztek meg. Ennek a csomagnak a része többek között a menekültügyi eljárás felgyorsítása, valamint a költségek egyenlőbb elosztása szövetségi, tartományi és önkormányzati szinten. A szövetségi tehervállalás a jövőben nagyobb arányú lesz, ezzel enyhítendő a tartományok között aránytalan költségvetési terheket. Szintén új tervezett intézkedés, hogy az első, ideiglenes befogadó állomásokon a jövőben pénzügyi segítségnyújtás helyett csupán természetbeni juttatásokban részesüljenek a kérelmet benyújtók.  A Bundestagban, a törvényhozás alsó házában jelenleg első olvasatban vitatták meg az intézkedéscsomagot. A módosítások előreláthatóan november 1-jei hatállyal lépnek majd életbe, miután a javaslatcsomagot mind az alsó, mind a felsőházban megvitatták.

Nagyobb hangsúly kerül a jövőben a bevándorlás és menekültügyi politika élesebb szétválasztására. Ennek megfelelően a balkáni országokból érkezettekre bevándorlási szabályozások kell, hogy vonatkozzanak. Az új intézkedéscsomag eleme a biztonságos országok listájának bővítése. További három nyugat-balkáni ország, Albánia, Koszovó és Montenegró is a biztonságos származási országok listájára kerül. Így az onnan érkezők visszaküldése egyszerűbbé válik majd. Szintén változás lesz, hogy a menekültstátuszért folyamodók státuszuk elbírálásának végéig az első befogadó állomáson kell, hogy várakozzanak. Összességében a menedékkérők hosszabb ideig lakhatnak majd ezeken a helyeken, akár hat hónapig a hatályos maximális három hónap helyett. A támogatások tekintetében fontos változás, hogy pénzügyi segély helyett ezeken a befogadó helyeken kizárólag természetbeni juttatásokban részesülhetnek a menekültek. Mintegy szankcióként kerül bevezetésre, hogy akik a kérelmük elutasítása ellenére nem tesznek eleget a kiutazási kötelezettségüknek, azok csupán korlátozott ellátást kaphatnak. Továbbá a kormányzat szövetségi szinten megteremti a feltételeit, hogy a tartományok önkéntes alapon egy egészségügyi kártyát vezethessenek be, mely segítségével a menedékkérők orvoshoz fordulhatnak. Az orvosi végzettséggel rendelkező menedékkérők engedélyt kapnak, hogy maguk is részt vehessenek menekülttársaik ellátásában a táborokon belül. Prioritásként kezeli a német kormány, hogy akik kérelme pozitív elbírálásban részesül, és így Németországban maradhatnak, lehetőleg mihamarabb integrálódjanak a társadalomba, illetve a munka világába. Akik kérelmét pozitívan bírálják el, azok számára integrációs kurzusokat szerveznek. A bürokratikus akadályokat is egyszerűsíti a jövőben német kormány annak érdekében, hogy gyorsabb ütemben épülhessenek új menekültszállások.

Ez az intézkedéscsomag jól illeszkedik Angela Merkel eddigi óvatos, a politikai kockázatot kerülő irányvonalába. Az mára már a német kormány számára is világossá vált, hogy a korlátlan befogadás politikája a nem szűnő migránskrízisben hosszú távon járhatatlan út. Az azonban még mindig nem olvasható ki a jelen reformokból, hogy várható-e éles irányváltás a nagykoalíciótól. A kancellár asszony a legtöbb verbális támadást éppen a CDU bajor testvérpártjának vezetőjétől, Horst Seehofertől kapja. Egyes szakértők szerint egy politikai stratégiaváltás történt a CSU-n belül, annak érdekében, hogy Seehofer saját pozícióját megerősítse, már készülve a 2018-as tartományi választásokra. Mások szerint mindössze arról van szó, hogy a bajor politikus csupán a menekültügyi kérdésben képvisel a kancellár asszonytól markánsan eltérő véleményt.

A menekültpolitika körüli egyre élesebb véleménykülönbségek a közvéleménykutatásokon is nyomot hagynak. Egy friss reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka Angela Merkel politikáját támogatja, míg 41 százalék ért egyet a CSU vezetőjével. Érdekes adat, hogy a német társadalomban leginkább a háziasszonyok, 71 százalékuk ért egyet a kancellár asszony menekültpolitikájával.

Szintén meglepő talán a liberális táboron belüli megosztottság. Az FDP szavazók 50 százaléka támogatja Merkelt, míg 47 százalék a szigorúbb szabályozás mellett érvelő Seehoferrel ért inkább egyet. A német köztévé friss közvéleménykutatása szerint a kancellár asszony támogatottsága a jelenlegi 54 százalékkal 2011 óta a legalacsonyabb szinten áll. A sokat vitatott retorikája ellenére Seehofer viszont a nagy nyertes, 11 százalékponttal 39 százalékra tudta növelni népszerűségét. Bár a kereszténydemokraták még mindig a szavazatok 40 százalékát, a szocialisták a 24 százalékát tudhatnák magukénak, ha most lennének szövetségi választások. A nagykoalíció pártjainak népszerűsége azonban érezhetően csökkent. Ezzel szemben a kis pártok szinte mindegyike erősödött. A Zöldeket követve a negyedik legerősebb támogatottságot így a Linke, baloldali párt tudhatja magáénak 10 százalékkal. Az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (Alternative für Deutschland) 6, míg a liberális FDP ismét 5 százalékon áll.

Mirk Zita

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás