Huszonöt éve történt a német újraegyesítés

Az utóbbi 25 évben beteljesült Willy Brandt néhai kancellár jóslata, miszerint összenő, ami összetartozik, de a menekültválság miatt most össze kell nőnie olyan dolgoknak is, amelyek eddig nem tartoztak össze – mondta Joachim Gauck német államfő szombaton Frankfurtban a német egység helyreállításának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az évfordulós ünnepségsorozat fő helyszíne Frankfurt, ahol a Majna partján sötétedés után nagyszabású fényjátékkal idézik fel az ország újraegyesítésének történetét egy 60 méter széles kivetítő segítségével, egy 200 fős kórus, 100 színész és zenész és 16 vizisíző közreműködésével, akik a 16 tartomány zászlajával hasítanak végig a folyó belvárosi szakaszán. A műsor csúcspontjaként az égboltra irányított reflektorok lassan vízszintbe fordulnak, és a fénycsóvák 25 hidat formáznak a Majna felett.

Frankfurtba több mint egymillió vendéget várnak a pénteken kezdődött háromnapos ünnepre. Az egykori német-német határ mentén is számos településen ünnepelnek, többnyire csendes, bensőséges, a megosztottság áldozatai előtt is tisztelgő megemlékezéseken.

Berlinben is tömegek ünnepelnek a főváros egyik fő jelképeként számon tartott Brandenburgi kapu és a Győzelmi oszlop között – a  Június 17. sugárút csaknem két kilométer hosszú szakaszán – rendezett utcafesztiválon, ahol a többi között egy 56 méter magas óriáskerék várja a látogatókat. A Brandenburgi kapunál felállított színpad előtti területet már délután le kellett zárni, annyira sokan voltak. Este a hagyományoknak megfelelően nagyszabású tűzijáték zárja az rendezvényt.

A muzulmán közösségek a nemzeti ünnepen tartják a nyitott kapuk napját, nagyjából ezer mecsetben és más imahelyen várják az érdeklődőket kiállításokkal, fórumokkal. A tudatosan a német egység napjára időzített rendezvénysorozatnak az a címe, hogy “motivált, lelkes, aktív”, célja pedig annak bemutatása, hogy a muzulmánok az ország közösségének elkötelezett tagjai – emelte ki a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD). Németországban nagyjából 4 millió muzulmán vallású ember él, ez a lakosság 5 százaléka.

A Német Demokratikus Köztársaság huszonöt éve, 1990. október 3-án szűnt meg. A keletnémet területek csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz, és ezzel csaknem fél évszázados megosztottság után helyreállt a német egység.

Összenőtt, ami összetartozik

A szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte, hogy a keletnémetek 1989-es békés forradalma nagy ajándék volt a nyugatnémeteknek, hiszen a német történelemben először sikerült tartós győzelemre vinni a szabadság megszerzéséért vívott küzdelmet.

A nyugatnémetek is nagy ajándékot adtak a keletnémeteknek, jelesül az alaptörvényt, működő demokráciát, független igazságszolgáltatást és a társadalmi igazságosság elve alapján szervezett szociális rendszert.

Az alávetettek nem váltak egy csapásra polgárrá, és a keletnémeteknek éppen az volt az újraegyesítés legnagyobb kihívása, hogy egyik napról a másikra el kellett kezdeniük azt tenni, ami évtizedekig tilos volt: önállóan gondolkodni és cselekedni, és nemcsak “álmodni” a szabadságról, hanem élni vele – hangsúlyozta Joachim Gauck.

Minden nehézség ellenére sok millió ember sikerrel birkózott meg a kihívással, és megértették, hogy a szabadság nemcsak új lehetőségeket jelent, hanem felelősséget is.

Az egységfolyamat sikere nagyban annak tulajdonítható, hogy az összetartozás érzése, a közös értékek, a nyelv, a történelem, a rokoni és baráti kapcsolatok összekötötték a két országrészt. Most viszont a háborúk, elnyomó rendszerek és összeroskadó államok miatt Európába, és különösen Németországba érkező menekültek révén ismét feladat a “belső egység” megteremtése – mondta Joachim Gauck ünnepi beszédében, amelynek igen jelentős része a menekültválságról szólt.

Az államfő egyebek között hangsúlyozta: “nem öntelten, de azért öntudatosan” az “újonnan érkezettek” tudomására kell hozni, hogy milyen alapértékekre épül a társadalmi rend Németországban.

A németekre 1990 után ismét olyan feladat vár, amelynek elvégzése több nemzedéknek ad munkát. “Időre van szükség, hogy az újonnan érkezettek hozzászokjanak egy társadalmi rendhez, amely miatt nem ritkán konfliktusba kerülnek hagyományos normáikkal. Ahhoz is idő kell, hogy a régi és az új polgárok vállalják a felelősséget egy államért, amelyet közösen a sajátjuknak éreznek” – hangsúlyozta Joachim Gauck.

Egy “nyitott társadalomban” nem az “etnikai homogenitás” a döntő, hanem a közös értékrend, és “nem az számít, hogy ki honnan származik, hanem hogy merre tart és milyen politikai rendszert vall a magáénak” – tett hozzá a német államfő.

A menekültválság európai uniós vetületeiről szólva kiemelte: már érlelődik az a felismerés, hogy csak közös, európai megoldás lehetséges, és nem csillapodik a menekülthullám, ha az EU nem növeli a menekültek támogatását a válságövezetekben, és nem tesz többet a válság okainak megszüntetéséért.

Ez a felismerés azonban nem szünteti meg automatikusan a nézetkülönbségeket, amelyek az eltérő történelmi tapasztalatokból fakadnak – állapította meg a német államfő, rámutatva, hogy ezek a különbségek Németországon belül is megmutatkoznak, és azon alapulnak, hogy míg az egykori Nyugat-Németországban több évtized alatt az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy hazájuk bevándorlók célországa, az egykori NDK területén egészen 1990-ig sokan szinte egyáltalán nem kerültek kapcsolatba bevándorlókkal.

Joachim Gauck egy korábbi, szeptember 27-én elmondott beszédének elemeit felidézve hangsúlyozta, hogy a németek ugyan segíteni akarnak, de lehetőségeik és hazájuk befogadóképessége korlátozott, és “nem fogjuk tudni fenntartani mai nyitottságunkat, ha nem határozzuk el közösen, hogy jobban megvédjük az európai külső határokat”.

A német egység helyreállításának 25. évfordulójára szervezett háromnapos ünnepségsorozat pénteken kezdődött. Az “ezüstjubileum” házigazdája azért a Hessen tartományi Frankfurt, mert a nemzeti ünnep központi rendezvényeit mindig a Bundesrat – a törvényhozásnak a tartományokat képviselő kamarája – soros elnöke szervezi, és ezt a tisztséget 2014 novemberétől egy évig Hessen tölti be.

Nagyszabású népünnepélyt vagy csendes megemlékezést az ország több száz más településén is rendeznek. Például Berlinben százezrek ünnepelnek a német főváros egyik fő jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál.

MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem fogadja el a történelem eltörlését Donald Trump

Az "amerikai forradalom" eltörlésének szándékával vádolta a Black Lives Matter mozgalom támogatóit az USA elnöke pénteken a dél-dakotai Mount Rushmore mellett elmondott ünnepi beszédében. Trump hosszasan méltatta az amerikai történelem nagyjait, és erősen bírálta az amerikai történelem személyiségei szobrainak, emlékműveinek lerombolását.

Read More »

Nagy-Britannia is beszáll a műholdas internetbizniszbe

A brit kormány megpróbálja felvenni a versenyt a Tesla alapító Elon Musk nevével fémjelzett Starlink műholdas hálózattal, ugyanis részesedést vásárolnak a csődközelbe került OneWeb társaságban, mely ugyanúgy egy több száz műholdból álló hálózattal szolgáltatna nagysebességű internetet az egész világon.

Read More »

Gyorsan megtalálták a lemondott francia miniszterelnök utódját

A kiváló technokrata hírében álló, ugyanakkor kényesebb politikai helyzeteket is megoldani képes Jean Castex kinevezése az ellenzék szerint arra utal, hogy Emmanuel Macron a következő két évben a korábbiaknál jobban előtérbe kíván lépni, és nem szeretné, ha egy ismert és népszerű személyiség - mint amilyen Edouard Philippe volt - árnyékot vetne rá.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás