Egyre több atrocitás éri a zsidókat és a muszlimokat

Az EU területén élő vallási közösségek közül a muzulmánoknak a legalacsonyabb a társadalmi elfogadottsága. Tíz európaiból négyet zavarna, ha muszlim vallású kollégával kellene dolgoznia egy munkahelyen – derül ki a legfrissebb Eurobarométerből, aminek publikálását az EU első alapjogi kollokviumára időzítette az Európai Bizottság.

Az antiszemitizmus és az iszlámellenesség régóta látott felerősödésére hívja fel a figyelmet Európában több friss uniós felmérés, egyfelől az EU alapvető jogok ügynökségének, másfelől pedig az Eurobarométernek a gyors egymásutánban közzétett közvélemény kutatása. A felmérésék publikálását arra az éves kollokviumra időzítették, amelyet első ízben hívott össze október 1. és 2-ra az antiszemitizmus és a muszlimellenes gyűlölet elleni harc témakörében Brüsszelbe az Európai Bizottság.

A vallási kisebbségek tagjai közül minden ötödik azt állítja, hogy az elmúlt egy évben része volt hátrányos megkülönböztetésben vagy zaklatásban vallásos meggyőződése miatt. Ezt Vera Jurová, az EU igazságügyi biztosa mondta szerdán, hozzátéve, hogy mostanáig mindössze 13 uniós tagállam ültette át maradéktalanul a rasszizmus és idegengyűlölet elleni uniós kerethatározatot, ami többek között bűncselekménnyé minősíti a Holokauszt tagadását az egész EU-ban.

A Bizottság 2014 januári helyzetjelentése úgy fogalmazott, hogy „13 tagállamnak nincsenek büntetőjogi rendelkezései ennek a magatartásnak a szabályozására”. Akkor ezek közé tartozott Magyarország is, bár jogászok szerint nem ilyen fekete-fehér a helyzet. A Bizottság kérdésünkre mindenesetre most nem árulta el, mely 13 országról tett említést az igazságügyi biztos.

Vera Jurová amúgy emlékeztetett rá, hogy a Bizottság 2014. decembere óta új jogkörökkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a kötelezettségüket elmulasztó tagállamokkal szembeni számonkérést, a kötelezettségszegési eljárások elindítását is beleértve. A testület új hatáskörei birtokában az év eleje óta vizsgálja a 2008-as diszkrimináció ellenes kerethatározat tagállami átültetését és végrehajtását. Ez a munka források szerint várhatóan év végéig tart, és Brüsszel ezután dönt az esetleges további lépésekről.

„Egy régi démon tér vissza Európába, amit antiszemitizmusnak hívnak” – szögezte le csütörtökön Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke, hozzátéve, hogy az iszlámofóbia egy ettől eltérő, új jelenség, ám következményükben mind a kettő ugyanazt jelentheti, akár kipa, akár fejkendő viselése miatt zaklatnak valakit.

A bécsi központú alapvető jogi ügynökség 2013-as felmérése szerint a megkérdezettek háromnegyede úgy érezte, hogy az antiszemitizmus erősödött az elmúlt öt évben abban az országban, ahol él. A megkérdezettek 73 százaléka pedig most úgy ítéli meg, hogy az antiszemita megnyilvánulások az interneten jobban elterjedtek, mint öt évvel ezelőtt. Az ügynökség kérdőívéből az is kiderül, hogy azoknak a zsidó vallásúaknak, akiket valamilyen sérelem ért, a 75 százaléka nem fordul a rendőrséghez a zaklatás miatt.

Az Eurobarométer október 1-jén publikált felmérése az iszlámellenes gyűlölet aggasztó mértékű növekedését mutatja, mind verbális, mind fizikai értelemben. A felmérés tanulsága szerint az összes vallási kisebbség közül a muszlimok társadalmi elfogadottsága a legalacsonyabb az Európai Unióban. A megkérdezettek közül tízből négyet zavarna, ha muzulmán vallású kollégával kellene együtt dolgoznia a munkahelyén. Tíz európaiból mindössze négy számára nem okozna problémát, ha felnőtt gyerekének egy muzulmán partnerrel lenne érzelmi és párkapcsolata.

Az Eurobarométer felmérését 28 ezer EU-állampolgár körében végezték 2015 júniusában.

A menekültválság és a muszlimellenesség terjedése közötti összefüggésre vonatkozó kérdésre az Európai Bizottság első alelnöke a következő választ adta. „Az egész EU-szerte fültanúi voltunk olyan nyilatkozatoknak, melyek a menekültek beáramlását közvetlenül a muszlimokkal hozták összefüggésbe, fenyegetésként beállítva őket az európai és a helyi kultúrákra nézve. Mindig is tetten érhető a félelem, ami egyáltalán nem meglepő. A mi felelősségünk az, hogy ezt kontextusba helyezzük, és vessünk véget az általánosításnak, ami egy egész közösséget helyez a vádlottak padjára. Rá kell mutatnunk arra, hogy a muszlimok túlnyomó többsége az égvilágon semmilyen veszélyt nem jelent a társadalmunkra”.

Frans Timmermans szerint a múlt azt is megmutatta, hogy valahányszor erősödésnek indul az antiszemitizmus, az egy komoly probléma jele Európában. „El nem tudom képzelni Európát egy erős és vibráló zsidó közösség nélkül. Európa nem élhet túl nélkülük” – tette hozzá a Bizottság első alelnöke, reagálva azokra a hírekre, melyek szerint egyre több európai zsidó fontolgatja személyi biztonságát féltve a kitelepülést Európából.

Timmermans arra a német belügyminiszternek tulajdonított javaslatra is reagált, mely szerint egy felső határt kellene szabni a menekültek befogadásának az EU-ban. Először is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió képtelen befogadni minden menekültet. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy kvóták és keretszámok meghatározása a befogadható menekültek számát illetően a nemzetközi emberi jogi egyezmények kirívó megsértésének minősülne. Ez szerinte ellentmondana annak az elvnek, miszerint mindenkinek joga van menedékjogot kérni, ha veszélyben érzi a biztonságát.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás