A menekültek lesznek az új vendégmunkások?

Előrejelzések szerint idén akár 1 millió menekült is érkezhet Németországba. Integrációjuk igen komoly feladat lesz, Dieter Zetsche, a Daimler vezérigazgatója azonban bizakodó. Egy, az FAZ-el készített interjúban Zetsche kijelentette, hogy a menekültek, hasonlóképp az ’50-es és ’60-as évek vendégmunkásaihoz, egy „újabb német gazdasági csodát” készíthetnek elő. A Kitekintő ennek a forgatókönyvnek a valószínűségét próbálja kideríteni. Akkor és ma: mi maradt, mi változott?

A történet az ’50-es évek közepén kezdődik, amikor a Konrad Adenauer által irányított nyugatnémet vezetés elhatározta, hogy a súlyos német munkaerőhiányt külföldről fogják pótolni. Ennek keretében 1955 és 1973 között több országgal kötött az NSZK szerződéseket, melyben a munkabér mellett a két ország közötti munkások mennyiségét, illetve a németországi tartózkodás idejét is megszabták (az egy másik kérdés, hogy a szerződés lejárta után sokan Németországban maradtak). Az első vendégmunkások Dél-Európából – főként Olaszországból, Görögországból és Spanyolországból – érkeztek, majd befutottak Tito jugoszláv vendégmunkásai, végül pedig jöttek a törökök. A törökök képezték akkor az egyetlen olyan országot, ahonnan számottevő muszlim vendégmunkás érkezett, ez az összes vendégmunkás körülbelül negyedét jelentette.

A helyzet ma egészen más. Ma a Németországban benyújtott menedékkérelmek legnagyobb számban szír, koszovói, albán, iraki és afgánok állampolgároktól érkezik. Ha a menekültkérelmeket összeadjuk, akkor végül az jön ki, hogy a menekültek 50 százaléka muszlim országból érkezik. Ha azonban a menekültügyi státuszt kérelmezők közül levonjuk azokat, akiknek nagy valószínűséggel el fogják utasítani a kérelmét (a nyugat-balkáni országokból – így a szerb, a macedón vagy albán – érkező menekülteknek nincs sok perspektívájuk), akkor máris ott tartunk, hogy a menekültek jóval több mint fele érkezik muszlim országból.

Szintén különbségek fedezhetőek fel a kérdéses emberek mennyisége között. Az első vendégmunkások 1961-ben érkeztek az NSZK-ba, az 1973-as létszámstopig pedig 3,5 millió vendégmunkás járta meg a nyugati Németországot. Ha ezt tizenkét évet leosztjuk, akkor éves szinten valamivel kevesebb mint 300.000 vendégmunkást kapunk.

A mostani menekültkrízis kapcsán ugyan ekkora időintervallumról nem beszélhetünk, azt viszont látjuk, hogy a menekültek száma az utóbbi pár évben drasztikusan megnőtt. Tavaly valamivel több mint 200.000 menekült érkezett Németországba, a korrigált előrejelzések szerint ez a szám idén már elérheti az 1 millió főt. Itt természetesen bele kell venni a már fent említett elutasítási rátát is, mindent összevetve azonban így is félmillió fölött lesz a menekültek száma az év végére. Ami jócskán felülmúlja a vendégmunkások számának akkori éves átlagát.

Az egyik igen lényeges különbség a vendégmunkások és a menekültek között az érkezés feltétele. A vendégmunkások szerződéses viszony keretében jöttek, az otthoni munkanélküliség elől menekülve, hogy a német ipar szolgálatába álljanak. Többségük tanulatlan, vagy betanított munkás volt, nyelvtudással csak igen kevés rendelkezett. Ám ezekre a képesítésekre nem is igen volt szükségük, a helyzetet leegyszerűsítve ugyanis a vendégmunkások a „piszkos munkát” végezték el, amihez speciális képzettség nem kellett: az építőiparban, a fémiparban és a bányászatban volt szükség emberekre, egyszóval munkáskezekre.

Az automatizálás, valamint a globalizáció következtében az ipari szektor aránya folyamatosan zsugorodott a német gazdasági rendszerben (mint ahogy a világgazdaságban általában), helyét a szolgáltatói szektor vette át. Ma pedig a ’60-as évekkel szemben nem a puszta fizikai munkán, hanem a specializáción és a hozzáadott értéken van a hangsúly.

A mai menekültek két fő indok miatt hagyták el országukat, egyrészt a háború, illetve a politikai üldözés miatt, másrészt a jobb élet reményében. Összességében elmondható, hogy a mostani menekültek képzettségi szintje magasabb, mint az akkori vendégmunkásoké. Napjaink német gazdasági igényéhez viszont ez még így is kevés. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal elnöke nem olyan rég úgy nyilatkozott, hogy az érkező menekültek több mint felének nincs rendes szakképzettsége, többségük pedig csak alap angol vagy francia tudással rendelkezik, a német nyelv általában szóba sem jön. A német államnak előreláthatólag 10 milliárd eurót kell majd fektetni a menekültek nyelvi oktatásába és képzésébe. Ez ugyan komoly pluszköltség, hosszú távon azonban megtérülhet, a sikeres integrációhoz ugyanis a nyelven és a munkán keresztül vezet az út. Kérdés, hogy a német gazdaság a plusz terheket hogy fogja bírni. A müncheni Ifo-Gazdaságkutató Intézet legfrissebb elemzésében azt javasolja, hogy csökkentsék a 8,50 euró/órás minimálbért, valamint a menekülteknek juttatott különféle szociális juttatásokat a Hartz-IV-csomagból.

A menekültek képzettsége származási országonként igen eltérő képet mutat: felmérések azt mutatják, hogy míg az afgánok közel fele analfabéta, addig a szírek 20 százalékának van főiskolai vagy egyetemi végzettsége. Egy általános képet a menekültek képzési szintjéről nem érdemes felállítani, az ugyanis országonként igen eltérő Egy dolog mindenképpen a menekültek oldalán van, ha álláskeresésről van szó, ez pedig a koruk: a menekültstátuszt igénylők 80 százaléka 35 év alatt van.

A vendégmunkások és a menekültek összehasonlítása, ahogy a fenti levezetésből látszik, egy az egyben nem lehetséges. Bár első ránézésre vannak hasonló jegyek (idegen országból való származás), a körülmények és a feltételek azonban annyira különbözőek, hogy nem érdemes összehasonlítani az akkori vendégmunkások helyzetét a mostani menekültekével.

Molnár Tamás Levente

Felkapott hírek

Friss hírek

Rendben zajlik a választás Izraelben

Az áprilisinál magasabb részvétel mellett zajlik az izraeli parlamenti választás - jelentette a helyi média kedden. Délelőtt tízig a választásra jogosultak tizenöt százaléka adta le voksát, ami 2,2 százalékkal magasabb az április 9-én tartott legutóbbi választásoknál. Jelentéktelen incidensektől eltekintve a szavazás rendben zajlik.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás