_

Orbán-fóbiától mentesen vizsgálják a magyar határintézkedéseket

Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy a szeptember 15. óta hatályban lévő magyar határrendészeti intézkedések összhangban vannak-e az uniós joggal – közölte csütörtökön a testület illetékes szóvivője, hozzátéve, hogy Brüsszel „aggódva” figyeli az eseményeket a helyszínen. A magyar külügyminiszter szerint nem az EU területén, hanem Szíria szomszédságában kell alkalmazni a menekültkvótákat.

Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli a magyar-szerb határnál lejátszódó eseményeket, és ez az egyik oka annak, hogy a testület elnöke miért küldte csütörtökön Budapestre Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztost, aki tolmácsolta ezeket az aggodalmakat. Ezt Mina Andrejeva, az Európai Bizottság szóvivője közölte csütörtökön, hozzátéve, hogy a testület jelenleg vizsgálja a szeptember 15-én hatályba lépett magyar határrendészeti és menekültügyi törvénymódosítások uniós joggal való összeegyeztethetőségét.

Később egy nevének mellőzését kérő forrás megjegyezte, hogy „óvatosságra intené azokat, akik szerint minden jogellenes lenne, amit jelenleg a magyar kormány csinál”. „Úgy látom, hogy a kritikák időnként nem a tényleges helyzetnek, hanem inkább a kormányfő személyének szólnak” – tette hozzá.

Nem sokkal korábban a menekültügyi biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón a magyar diplomácia irányítója megdöbbentőnek és bizarrnak nevezte azt, ahogy egyes nemzetközi politikai szereplők (nem mondta ki, de Ban Kimun, ENSZ-főtitkár is bírálta a könnygáz használatát szerdán a magyar rendőrökre támadó migránsokkal szemben) és egyes médiumok értelmezték a Röszkénél történteket. „Olyanok oldalára álltak, akik betontömböket dobáltak a rendőrökre. Ezzel bíztatást adnak azoknak, akik bűncselekményeket követnek el. Ilyen agresszív embereket nem fogunk Magyarországra beengedni” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Ha diplomatikus formában, de az EU menekültügyi biztosa is burkolt bírálatot fogalmazott meg. „A menekültproblémának más országokra való áthárítása nem jelent megoldást. A szolidaritás az EU alapelve” – jelentette ki a Bizottság görög tagja.

Avramopulosz elismerte, hogy Magyarország is kiveszi részét a külső határvédelem megerősítéséből. „Magyarország azonban tisztában van azzal, hogy nem mindig értünk egyet az alkalmazott eszközökkel. A falak csak ideiglenes megoldást jelentenek, és csak a menekülthullám elterelésére jók, vagy a feszültségek kiélezésére” – jegyezte meg a brüsszeli vendég.

Avramopulosz azzal a magyar érveléssel sem értett egyet, miszerint a határokhoz érkezők többsége nem lenne menekült. „Az Európába érkezők többsége olyan szíriai, akinek sürgős védelemre van szüksége” – közölte. Erkölcsi kötelességnek mondta azt, hogy az uniós és nemzetközi joggal összhangban védelmet nyújtsanak ezeknek a személyeknek. „Ezt én keresztény kötelességnek is tekintem a magam számra” – tette hozzá.

A biztos elmondta, tisztában van azzal, hogy Magyarország nem sorolja magát a leginkább érintett országok közé, és tiszteletben tartja a magyar álláspontot. „Ugyanakkor azt kérem, hogy lépjünk előre a Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomás enyhítésében” – fordult magyar vendéglátóihoz, Szijjártó Péterhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez.

Az Európai Parlament csütörtök délelőtt gyorsított eljárásban jóváhagyta a Bizottság 120 ezer menekült sürgősségi áthelyezéséről szóló szeptember 9-i javaslatát, átdobva a labdát a belügyminiszterek térfelére, akik jövő kedden hozhatnak döntést az ügyben (erről részletesen lásd külön cikkünket) A Bizottság szóvivője ugyanakkor határozottan cáfolta azokat a lapértesüléseket, melyek szerint egy olyan módosított javaslat kerülne a kormányok elé, amely már nem szól a menekültek kötelező áthelyezéséről. „A javaslatunk változatlan formában él” – erősítette meg Mina Andrejeva.

A BruxInfo érdeklődésére ezt kiegészítette azzal, hogy a magyar kormány által elutasított 54 ezres menekült-áthelyezési kvóta is része a miniszterek elé kerülő javaslatnak. A nemzetközi médiában sűrű találgatások folynak arról, hogy vajon kedden a tagállamok kenyértörésre viszik-e a dolgot a négy visegrádi országgal, amelyek mereven elutasítják a kötelező menekültkvótát. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a luxemburgi elnökség kikényszerít-e majd egy szavazást a kérdésben, rákényszerítve akaratát a négy tagállamra. Számos megfigyelő szerint azonban nem lesz ilyen szavazás, ami végletesen megosztaná az Uniót és beláthatatlan politikai következményei lennének a jövőre nézve. Úgy tudni, hogy a színfalak mögött diplomáciai egyeztetések folynak egy minden oldal igényeit figyelembe vevő megoldás érdekében.

A magyar külügyminiszter offenzívába lendülve bejelentette, a kormány azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az EU hozzon létre azonnal egy olyan európai erőt, ami képes Görögország határainak a megvédésére. Szijjártó szerint Magyarország kész lenne egy ilyen misszióba rendőrökkel, katonákkal és pénzzel beszállni.

Egy másik magyar javaslat szerint az EU-nak át kellene vennie a törökországi, a jordániai, libanoni és iraki menekülttáborok finanszírozását. Szijjártó szerint ezeken a helyeken, Szíria szomszédságában már lenne értelme a menekültkvóták alkalmazásának, és ha ilyen javaslat születne, akkor azt a kormány támogatná.

Mivel a sajtótájékoztatón nem volt lehetőség kérdések feltevésére, ezért csak találgatni lehet, hogy a magyar kormány vajon változtatott-e a menekültek EU-n kívülről történő áttelepítésével kapcsolatos eddig negatív hozzáállásán. Ismeretes, hogy hazánk sem a Bizottság által javasolt 40 ezer fős áthelyezési, sem pedig a 20 ezer fős áttelepítési mechanizmusban nem kívánt eddig részt venni.

A Bizottság szóvivője a magyar javaslat apropóján megjegyezte, hogy rendkívüli menekülthullám kezelésére már jelenleg is van lehetőség gyorsreagálású határőr csapatok helyszínre küldésére a Frontex ügynökség szervezésében. Ilyet az érintett uniós tagállam kezdeményezhet, amire egy ízben, 2010-ben már volt példa, amikor Görögország kérésére mozgósították az EU-segítséget.

A magyar javaslatok másokkal egyetemben várhatóan a belügyminiszteri ülés elé kerülnek jövő kedden, ahol derűlátó vélemények szerint megállapodás születhet egy csomagról, ami biztosítaná a rendkívüli menekülthelyzet átfogó és közös kezelését.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Trump még akár jól is járhat az impeachment-eljárással

A Donald Trump ellen irányuló alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) a legkínosabb és legkárosabb dolog, ami az Egyesült Államok elnökével történhet. Kivéve Trumppal. Szinte hihetetlen, de az eljárás inkább új lehetőségeket jelent az elnöknek, semmint kötelezettségeket és megaláztatást. Ez pedig elsősorban a szerencsés időzítésnek, valamint Trump “egyedi jellegű” elnöki mivoltának köszönhető.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás