A Mistral-ügy részletei

Már többen bejelentkeztek a két Mistral hadihajó megvásárlására, amelyek eredetileg a meglehetősen korszerűtlen orosz flottát gazdagították volna. Az oroszok, dacára annak, hogy az újraértékesítést el szerették volna kerülni, diplomáciai sikernek állítják be az eredményt, ugyanis a már előre kifizetett összeg nagy részét visszakapják orosz lapértesülések szerint.

Amint arról márt hírt adtunk, pont került a több mint nyolc hónapja húzódó diplomáciai huzavonára, mely Franciaország és Oroszország között keletkezett a Mistral-osztályú helikopterhordozók miatt. Párizs a Krím-félsziget elfoglalása és az ukrán válságban játszott orosz szerep miatt mondta vissza a két hadihajó szállítását, melyben nagy szerepet játszott a brit és az amerikai diplomáciai nyomás is.

A két ultramodern, helikopterszállító hajóra még 2011-ben kötött megállapodást az orosz állam a francia kormánnyal, s a Vlagyivosztok névre keresztelt első hadihajót tavaly októberben kellett volna leszállítani.

Oroszország a szerződés felmondása után követelte vissza a már előre kifizetett 1,2 milliárd eurót, amit Franciaország visszautasított és csupán 785 millió eurót szerettek volna kifizetni. Egyelőre a francia kormány által kiadott kommünikében nincs konkrét összeg, hogy vajon mennyit kell a franciáknak visszafizetni az orosz kormányzat számára. Míg a moszkvai Kommerszant szerint a sikeres orosz lobbinak köszönhetően az összeg meghaladja az 1,1 milliárd eurót, addig a Le Figaro szerint nem éri el az egymilliárdot. Pontos összegre tehát egyelőre mindenki vár, egy biztos csupán, hogy az összeg nem éri el az oroszok által követelt 1,2 milliárd eurót, ugyanis a francia hadügyminiszter, Jean-Yves Le Drian kijelentette, hogy a visszafizetendő összeg a már említett 1,2 milliárd euró alatti. A megállapodás értelémben az oroszok leszerelhetik a hadihajóra már felszerelt hadi- és kommunikációs kiegészítő eszközeiket, jegyezte meg a hadügyminiszter.

Azonban ami ennél is fontosabb, hogy a franciáknak sikerült elérniük, hogy a két “építmény” tulajdonjoga teljes egészében visszaszálljon a francia kormányra, mellyel így lehetőség nyílik arra, hogy újból értékesítsék, jegyzi meg a Le Monde. Azzal, hogy ez a klauzula bekerült a megállapodásba a francia kormányzat jelentős diplomáciai sikert könyvelhet el, ugyanis az oroszok a tárgyalások elején kikötötték, hogy nem akarják, hogy a francia kormánynak “újraexportálási” joga legyen a hadihajókra.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a hadihajók eladása nehézséget fog okozni a francia kormányzat számára, azonban ez az első sajtóinformációk szerint könnyebb lesz, mint azt bárki előre várta. Le Drian megjegyezte, hogy több ország kifejezte az érdeklődését a két hadihajó iránt. A Le Monde információi szerint a hajók iránt érdeklődik Szaúd-Arábia és Egyiptom, míg a Le Figaro a cikkében esélyes befutónak tartja még Kanadát, Brazíliát, Indiát, Marokkót vagy esetleg Szingapúrt is. A hadihajók ugyanis az egyik legmodernebb tengeri harci járműnek számítanak, melyek ezer embert, valamint harckocsikat, helikoptereket és azok felszereléseit és kiszolgáló személyzetét is képesek elszállítani.

Az oroszok azonban egyrészről fellélegezhetnek, hogy végül nem sikerült a franciákkal a hadihajó-üzlet, ugyanis a Le Figaro szerint az orosz haditengerészet sosem támogatta igazán a helikopter-szállító hadihajók megvásárlását, másrészről Oroszországot sújtó szankciók miatt az ország likviditás-hiánnyal küzd, így Putyin és kormánya számára minden pénzre szükség van. Másrészről azonban a két modern hadihajó hiánya az orosz hadiflottában bizonyos értelemben visszábbveti az oroszok július 26-án meghirdetett tengeri doktrínáját, melynek célja, hogy felvegye a kesztyűt a nyugati szövetségesek tengeri flottájával az északi sarkkör megszerzéséért folytatott versenyben. A The Economist információi szerint az orosz tengerészeti hadiipar ugyanis képtelen ütőképes új hordozót építeni, míg a meglévő flottájának a nagy része 30 évnél öregebb és nehezen hadra fogható. Így az oroszok egyelőre a korszerű és modern tengeralattjáró-flottájukra tudnak támaszkodni, teszi hozzá a The Economist.

Sztenikó Rezső Frigyes

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás