Új módszerekkel döntenék meg a kijevi kormányt

Moszkvának nem sikerült tárgyalások útján elérni céljait Ukrajnában, ezért úgy tűnik, feladja a minszki békefolyamatot, és új módszerekhez folyamodik, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre – olvasható a The Atlantic című amerikai közéleti-külpolitikai magazin elemzésében.

A jelenleg Oroszországban tartózkodó Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök a héten élő adásban jelentette be az orosz állami televízióban egy úgynevezett ukrán felszabadító bizottság létrehozását, amelynek célja a Petro Porosenko vezette Nyugat-barát kijevi kormány elmozdítása. Azarov volt az a politikus, akinek tavaly novemberi bejelentésére – miszerint kormánya leállítja Ukrajna európai uniós társulásának felkészülési folyamatát – kezdődtek meg a fegyveres összecsapásokba torkolló tiltakozások a kijevi Függetlenség téren.

Az írás szerzője, Brian Whitmore szerint a volt ukrán kormányfő bejelentése igazolni látszik azt a feltételezést, miszerint a sikertelen minszki tárgyalások után Oroszország stratégiát vált, hogy elérje céljait Ukrajnában.

Erre utal az is, hogy Moszkvában felmerült, adják meg az orosz állampolgárságot a Donyec-medencében élőknek. Ez ugyanis lehetővé tenné Oroszország számára, hogy a kelet-ukrajnai területen protektorátust hozzon létre, vagy akár a Krím félszigethez hasonlóan azonnal elcsatolja. Emellett pedig több jel utal arra, hogy az oroszbarát szeparatisták új offenzívára készülnek.

Az amerikai magazin szerint azonban a Kreml nem akarja magáénak a Donyec-medencét, hanem csak azzal tarja sakkban Kijevet. A térség igazgatása ugyanis hatalmas terhet róna rá. A kelet-ukrajnai konfliktus szítása “a kijevi kormány destabilizálását és zaklatását szolgáló mechanizmus” – vélte Steven Pifer, a Brooking Institute kutatóintézet munkatársa, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete.

Oroszország eredetileg azt akarta elérni, hogy a Moszkvához hű szakadár területek visszatagozódjanak egy föderalizált Ukrajnába, és mintegy “ötödik hadoszlopként” szabotálják, meggátolják Kijev bármely közeledési kísérletét a Nyugathoz. A Kreml célja az, hogy a szakadár népköztársaságok törvényben rögzített autonómiával rendelkezzenek – s ez lényegében felér az orosz protektorátusi státussal -, vezetőiket elismerjék, a felkelő csoportokat pedig intézményesítsék.

Kijev viszont nem enged ezeknek a követeléseknek, nem véletlen, hogy az ukrán hatalom és a szakadárok közötti minszki tárgyalások sorozatosan eredmény nélkül zárulnak. Az ukrán vezetés csak azután engedélyezné a térségek Ukrajnához való visszatérést, ha a felkelők letennék a fegyvert, az orosz haderő kivonulna, az ukrán-orosz határ Kijev ellenőrzése alá kerülne, és nemzetközileg ellenőrzött választásokat tartanának.

Mivel a szembenálló felek nem hajlandók kompromisszumot kötni, patthelyzet állt elő. Ez viszont az ukrán hatalomnak kedvez, ugyanis a térséget gazdasági katasztrófa sújtja – vélte Alexander Motyl, a New Jersey-i Rutgers University-Newark professzora, utalva arra, hogy mindkét országnak gazdasági terhet jelentene a harcok sújtotta térség újjáépítése, a közigazgatás megszervezése. Ukrajnának így előnye, míg Oroszországnak hátránya származik abból, hogy a terület igazgatásáért Moszkva vállal felelősséget. Ebből az következik, hogy Ukrajnának kedvez, ha befagyasztják a konfliktust – vélte.

A Kreml számára világos, hogy a patthelyzetet ezért meg kell törni. Ezt pedig Oroszország például azzal tudná elérni, hogy orosz állampolgárságot ad a szakadár területen élőknek. Igor Plotnyickij, a Luhanszki Népköztársaság vezetője korábban közölte, “kormánya” és donyecki kollégáik éppen erről tárgyalnak Oroszországgal.

A The Atlantic elemzése szerint amennyiben a szakadár területen élők orosz útlevelet kapnak, az orosz vezetés nyíltan és közvetlenül beavatkozhatna a konfliktusba, mert már nemcsak a Donyec-medencei orosz kisebbségnek, hanem saját állampolgárainak segítségére sietne.

Az állampolgárság megadása egyben azt jelentené, hogy Oroszország felhagy a minszki egyezmény betartatásával, és áttér egy B-tervre. Többé már nem próbálkozna a szakadár területek ukrajnai integrációjával, befagyasztaná a konfliktust és hozzálátna “a Novorosszija projekt” kivitelezéséhez – vélte Gevorg Mirzajan orosz szakértő a Lenta.ru orosz híroldalban megjelent írásában.

Az orosz sajtóban más javaslatok is napvilágot láttak az ukrajnai helyzet rendezését illetően. Valerij Afanaszjev katonai szakértő a Vojennoje obozrenyije orosz katonai hírportálon megjelent írásában azt javasolta, hogy hozzanak létre az ukrajnai szakadár területekből egy második Fehéroroszországot: egy teljes mértékben Moszkvára utalt, Ukrajnától független autokratikus államot.

A Kremlhez közeli Izvesztyija napilap politikai elemzője, Alekszandr Csalenko pedig a délkelet-ukrajnai térség mihamarabbi bekebelezését sürgette.

A fent javasolt agresszív lépések azonban nagyon költségesek lennének Oroszország számára, hiszen szinte azonnal újabb nyugati szankciókat vonnának maguk után, nem beszélve arról, hogy magára kellene vállalnia egy háború sújtotta, gazdasági szempontból lesújtó állapotban lévő terület újraépítését. Ukrajna pedig sokkal gyorsabban tudna előrelépni az európai integrálódás irányában, mivel Oroszország már nem tudná sakkban tartani – véli a The Atlantic.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Ursula von der Leyen az EB új elnöke

383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Read More »

Von der Leyen gyakorlatilag mindent megígért az EP plenáris ülésén

Az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket, például humanitárius folyosók kiépítésével - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter kedden Strasbourgban.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás