_

A Bajkál-tó megőrzésére törekszenek a Kelet-szibériai hatóságok

Az éghajlatváltozás és a vízenergia-ipar évek óta veszélyezteti Oroszország egyik legjelentősebb természeti kincsét, a Bajkál-tavat. 2015-ben az elmúlt 60 év legalacsonyabb vízállásait mérték, ami egyesek szerint természetes folyamat, mások szerint viszont ha továbbra is ilyen mértékben csökken a tó vízszintje, beláthatatlan következményekkel járhat a tó ökoszisztémájára nézve. A hatóságok és civil szervezetek igyekeznek megoldásokat találni a tó megőrzésére.

A Bajkál-tó, a világ legmélyebb tava, a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki, egyedi ökoszisztémájára tekintettel a világörökség része. Tudósok és környezetvédők szerint a tó által biztosított vízenergiától függő ipari létesítmények, valamint a környező folyókra épült vízerőművek évek óta veszélyeztetik a tavat. Ehhez hozzájárulnak az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható kedvezőtlen időjárási körülmények is.

Az utóbbi évtizedek során a térségben a levegő átlaghőmérséklete két fokkal emelkedett, kevesebb a csapadék, emiatt pedig a tó vízpótlásának mennyisége nem haladja meg a természetes állapotokra jellemző mértéket. A Bajkál-tóba érkező éves vízmennyiség mintegy felét a Szelenga folyó szállítja. Az elmúlt 30 év során a folyó hozama 1,2 köbkilométerrel csökkent, ami jelentős veszteség az évi átlagos 29,2 köbkilométerhez képest. 2014-ben a szokatlanul száraz nyár és ősz miatt a Bajkálba a folyókból érkező éves vízmennyiség 33 százalékkal kevesebb volt a korábbi évekhez képest. Egyes becslések szerint 2015-ben ez az arány akár 50 százalék is lehet.

Január végén az elmúlt hatvan év legalacsonyabb vízállását mérték a Bajkálon. A tó vízállása két centiméterrel volt alacsonyabb a hatóságok által minimumként megjelölt 456 méteres tengerszint feletti magassághoz képest, és 40 centiméterrel alacsonyabb, mint 2013-ban. Az Angara folyón létesített vízerőművek biztosítják a víz állandó szintjét, azonban a 2014-es szárazságok következtében vízhiány alakult ki, ami megzavarta a vízerőművek teljesítményét és ezzel veszélyeztette Angarszk város vízellátását. A probléma megoldására az orosz kormány átmenetileg engedélyezte a tó vizének szélesebb körű felhasználását, és a hatóságok által korábban megállapított 456 méteres minimumszint alá csökkentését. A májusi hóolvadások idején a tó vízszintje telítődött és júniusra ismét elérte a törvényben megállapított kritikus szintet.

Szakértők és természetvédő szervezetek ellenzik a kormány döntését, véleményük szerint a környező folyókon épült egyre nagyobb teljesítményű vízerőművek miatt csökken a tó vízszintje, az emberi beavatkozás, a Bajkál-tó vízszintjének mesterséges módon történő emelése és csökkentése veszélyezteti a tó ökoszisztémáját. Az alacsony vízszint megzavarja a halak szaporodást, elősegíti az algásodást, ezzel felborítva az ökológiai egyensúlyt. Emellett a vízi ökoszisztémában előforduló különböző mikroorganizmusokat is veszélyezteti, amik jelentős szerepet játszanak a tó biológiai egyensúlyának biztosításában és a természetes folyamatok visszaállításában. Ennek az egyensúlynak a felborulása a vízminőség romlásához vezethet. Ezen kívül a felszín alatti vízkészletek csökkennek a part menti területeken, gyakoribbá válhatnak a tőzegláp és erdőtüzek.

A vízcsökkenés már most feszültséget okoz a tó vizét használó területek között: a tó északi részén található orosz Burját Köztársaságban a tó környéki falvakban vízhiány alakult ki, mert a part menti talajvíz szintje csökkent, emiatt a kutak kiszáradtak. A helyzetet tovább fokozza, hogy a halállomány csökkenése miatt  válságba került a helyi közösségek egyik fő bevételi forrásának számító halászat. Délen az Irkutszki terület víz- és energiaellátása függ a tótól, és az alacsony vízállás ellenére is ragaszkodnak erőműveik változatlan intenzitású működtetéséhez.

Az orosz Szövetségi Vízügyi Ügynökség becslései szerint, a Bajkál-tó vízszintje nem fog javulni a következő néhány évben. Az orosz ásványkincsek hasznosításával foglalkozó Rosnedra orosz állami ügynökség tanulmányozni fogja az alternatív ivóvízellátás biztosítását az irkutszki területen, a Bajkál-tó megőrzésének védelmében. A Rosnedra megvizsgálja, hogy felhasználhatják-e az irkutszki területen található Kitoj folyónál a földalatti vízlelőhelyeket alternatív vízellátási rendszer kiépítéséhez, kiegészítve a már meglévő rendszert az Angara folyón, amivel biztosíthatnák Angarszk és Selektov városok vízellátást. Az Irkutszki Nemzeti Kutatási és Műszaki Intézet kutatói szerint az alternatív vízellátás megvalósítása a jelenlegi árfolyamon mintegy 105,5 millió dollárból valósulhatna meg.

Egyes tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a Bajkál-tó szintje továbbra is ilyen mértékben csökken, akkor helyreállíthatatlan károk keletkezhetnek a tó ökoszisztémájában. Mások szerint a tó vízszintje ciklikusan változik, és az ilyen jelenségek aggodalomra egyelőre nem adnak okot. Ugyanakkor a régióban fel kell készülni az időjárási körülmények változásaira, meg kell tanulni alkalmazkodni a Bajkál-tó vízszintjének változásaihoz.

Szécsi Annamária

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás