Kitolnánk a Nyugat-Balkánra az EU védelmi vonalát

A külügyi tanács hétfőn üdvözölte a nyugat-balkáni menekült-útvonalra nehezedő nyomás kezelését célzó miniszteri szintű konferencia megrendezését, de egyelőre nem hozott hivatalos döntést a tanácskozás helyszínéről. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Budapest egy nagy lépéssel közelebb került a rendezéshez.

Az EU külügyminiszteri tanácsa hétfőn a november 11-12-én esedékes máltai menekültügyi csúcs mellett annak a konferenciának a megrendezését is üdvözölte, amely az egyre forgalmasabbá váló nyugat-balkáni útvonalon zajló menekülthullám kezelését célozza. A tagállamok között ugyanakkor még nem alakult ki egyetértés az eredetileg a magyar kormány által javasolt miniszteri szintű konferencia helyszínéről.

A konszenzus hiányának jeleként a Tanács ebben a szakaszban csupán “nyugtázta Magyarország felajánlását, hogy Budapest legyen a konferencia házigazdája”, utalva rá, hogy következő, szeptemberi ülésén visszatér a kérdésre.

“Még nem született formális döntés a helyszínről, de sokan eleve Budapestet említik az esemény helyszíneként. Ma közelebb kerültünk ahhoz, hogy a magyar főváros legyen a házigazda” – nyilatkozta a magyar külügy- és külgazdasági miniszter az ülést követően.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy Budapest bírja a visegrádi négyek, Ausztria és a luxemburgi soros EU-elnökség támogatását, és Frank Walter Steinmeier német külügyminiszterrel, továbbá Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselővel is egyeztetett hétfőn négyszemközt a témáról.

A külügyminiszter szerint, ha van kétely a konferenciával szemben, az elsősorban arra vonatkozik, hogy ilyen rövid időn belül le lehet-e bonyolítani egy tartalmas és érdemi eredményeket hozó konferenciát. Érezhetően Mogherininek is vannak ilyen kételyei, aki információink szerint a januárt preferálta volna az esemény időpontjaként.

A magyar diplomácia azonban a sürgető helyzet miatt ősszel, lehetőség szerint már októberben összehívná a tanácskozást, amelyen az EU-tagállamok kül- és belügyminiszterei mellett a nyugat-balkáni útvonalon fekvő hat nem uniós tagállam és Törökország venne részt.

Szijjártó úgy vélte, hogy egy olyan ország, ahová naponta 1300-1500 illegális migráns érkezik, nem mondhat mást csak igent. “Európai szinten azonnali megoldások kellenek, nem tisztán magyar ügyről van szó” – jelentette ki a magyar diplomácia irányítója, aki emlékeztetett rá, hogy az év eleje óta 86 és fél ezer “illegális bevándorló” lépte át a magyar határt, több mint 93 százalékuk a szerb-magyar határon keresztül lépett az ország területére. Szijjártó szerint, ha nem enyhül a nyomás, a menekültek száma az év végére könnyen elérheti a 200 ezret is. A hidegebb idő beköszöntével ugyanis a Földközi-tengerről még jobban a szárazföldre helyeződik át a menekültáradat súlypontja. Tavaly október és december vége között még egyszer annyian érkeztek hazánkba, mint az év addigi részében.

Nevük mellőzését kérő EU-források ugyanakkor két másik okot is említettek, amelyek miatt néhány tagállam vonakodik Budapestet jelölni ki a menekültkonferencia helyszínének. Az egyik a magyar-szerb határon épülő kerítés, a másik pedig a magyar kormány vonakodása, hogy kivegye részét a 60 ezer menekült tagállamok közötti elosztásából. Szijjártó Péter hétfőn megismételte újságíróknak, hogy a rendkívüli menekültáradat miatt Magyarország nem fogadhat be több menekültet, ehelyett inkább tőlünk kellene vinni menekülteket.

Magyarország azonban továbbra sem tekinti magát frontországnak, és Olaszországtól és Görögországtól eltérően nem igényli azt, hogy a többi tagállam vegyen át menekülteket tőlünk. A külügyminiszter szerint inkább annak a feltételeit kellene megteremteni, hogy Magyarország is visszaküldhesse alapvetően Görögországba azokat a migránsokat, akik nem nálunk lépték át először a schengeni határt.

Szijjártó elmondta, hogy a majdani nyugat-balkáni konferencián olyan módszerekről kellene megállapodni a résztvevőknek, amelyek révén már a korai szakaszban csökkenthetnék a nyomást. A magyar kormány elképzelései szerint olasz és görög mintára a két fő tranzitországban, Macedóniában és Szerbiában is befogadó központokat, úgynevezett “hotspotokat” kellene létrehozni, ahol nyilvántartásba vennék a menedékkérőket és ujjlenyomatot vennének tőlük. Úgy vélte, hogy ezek az országok saját erőből képtelenek feltartóztatni a menekültek áradatát, ezért az Európai Uniónak kellene segítséget nyújtania nekik.

Ami a Magyarországra érkező menekülteket illeti, a külügyminiszter szerint a jelentős többségük ugyan elhagyja az országot, de a célországok később vissza akarják küldeni hozzánk őket.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Rendeződni látszik a kasmíri konfliktus

Az indiai kormányzat pénteken bejelentette a Kasmír indiai részére vonatkozó korlátozások fokozatos csökkentését és a távközlési szolgáltatások helyreállítását. A térségben nem sokkal azt megelőzően vezettek be kijárási tilalmat, hogy az indiai kormány úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státuszát.

Read More »

A hongkongi vezetés még próbálkozik, de így is elkerülhetetlen a recesszió

A vállalatokat és a lakosságot segítő intézkedéseket jelentett be Paul Chan hongkongi pénzügyminiszter, melyekkel a városban uralkodó politikai és társadalmi zűrzavar, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi háború negatív hatásait kívánják enyhíteni. A kormányzat reményei szerint a 19,1 milliárd hongkongi dollár összértékű intézkedések 0,3 százalékkal növelhetik a város gazdasági teljesítményét, ám szakértők szerint a recesszió így is elkerülhetetlen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás