A Grexit könnyedén bedöntheti az egész Balkánt

2015. július 5-e nagy valószínűséggel rákerül majd az európai történelemkönyvek lapjaira is, első ízben mondott ugyanis nyilvánosan is határozott „nem”-et a válságot immáron évek óta hatékonyan kezelni képtelen Európai Unió megszorításokra épülő politikájára egy tagállam polgárainak döntő többsége. Más kérdés ugyanakkor, hogy az egyre mélyülő athéni gazdasági és politikai válság szinte pillanatok alatt átgyűrűzhet a likviditási és strukturális problémákkal küszködő, az Afrika és a Közel-Kelet felől érkező óriási menekülthullám miatt amúgy is végletesen leterhelt balkáni nemzetgazdaságokra is.

A vészharangot már a görögországi referendum után nem sokkal, hétfőn megkongatta a belga külügyminiszter, Didier Reynders, meglátása szerint Görögország kilépése az eurózónából (Grexit) magával ránthatja akár az egész térséget is – számolt be tudósításában a BalkanInsight.com hírportál. A tárcavezető tapasztalatai és információi alapján ez nem pusztán csak Macedóniát és Montenegrót érintené kifejezetten érzékenyen, de még Bulgáriában is súlyos zavarokat okozhatna Görögország erős helyi befolyásából fakadóan.

A talán leggyengébb láncszem, a tömeges migráció és a belpolitikai válság által egyaránt sújtott Macedónia esetében a központi bank a sajtó számára kiadott közleményében igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Habár a múlt héten korlátozták a honi pénzintézetekből történő tőkekiáramlást Görögországba, új intézkedések foganatosítása a pénzügyi rendszer védelme és megerősítése céljából egyelőre nincs napirenden, az eseményeket figyelve azonban bármikor készen állnak a szükséges beavatkozásra.

Az eurót, mint fizetőeszközt zónatagság nélkül bevezető Montenegróban a jegybank által készített elemzés szerint nem áll fenn veszély a kereskedelmi kapcsolatok alacsony intenzitása, továbbá a két ország bankrendszere közti rendkívül laza kötelékek miatt. Mindenképp szükség lesz ugyanakkor egy „B-tervre” is a kockázatok és negatív hatások minimalizálása érdekében, amelyet Aleksandar Damjanović, a törvényhozás gazdaságért és költségvetésért felelős bizottságának elnöke is megerősített.

Az egész Balkánon minden bizonnyal az amúgy is működési zavarokkal birkózó Bosznia-Hercegovina a leginkább kitett a bizonytalanságból következő pánikhangulatnak, az államszövetség területén használatos konvertibilis márka árfolyama ugyanis az euróhoz van kötve, így bármilyen nagy kilengésű fluktuáció beláthatatlan következményekkel fenyegethet, különös tekintettel a nagyrészt amerikai dollárban jegyzett hatalmas államadósságra.

Szerbia hivatalos állami szinten érdemben nem kommentálta eddig a vasárnapi fejleményeket, Aleksandar Vučić kormányfőt azonban a történtek abszolút megerősítették saját korrekciós programjuk helyességét és időszerűségét illetően, Szerbia „pénzügyi egészsége” pedig immáron megengedi, hogy valamikori utódának már ne fájjon a feje az államcsőd lehetséges veszélye miatt. A portál által megkérdezett szakértők ugyanakkor igyekeztek rámutatni, hogy a szerb bankszektor 15 százaléka görög kézben van, így a begyűrűző és egymást gerjesztő folyamatok itt is hamar pánikhoz vezethetnek.

A lehetséges katasztrófa elkerülése érdekében a nemzeti bank (NBS-Narodna Banka Srbije) elővigyázatossági okokból már szintén korlátozta a tőke kontrollálatlan kivonását Görögországba, a helyzet elmérgesedésétől függően további intervenció is kívánatos lehet. A helyzet pikantériáját adja, hogy a belgrádi kormánykoalíció munkaügyi miniszterén, Aleksandar Vulinon és pártján, a szocialistákon keresztül szoros kapcsolatban áll a Szirizával, véleményük szerint ugyanis Brüsszelnek végre meg kellene már értenie a görög nép által küldött világos üzenetet.

A már két éve uniós tag Horvátországból ugyancsak nem érkezett mindeddig reakció kormánykörökből, Ivo Josipović volt államfő ugyanakkor figyelmeztetett a görög társadalomban mélyen húzódó rendkívüli törésvonalakra, így szerinte a lehetséges megoldás csak és kizárólag egy kompromisszumos és fenntartható pályát ígérő javaslattal érhető el.

Kaszás Gábor

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás