Görög adósság: rendkívüli értekezletet tart az eurócsoport

A nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora győzött a vasárnapi görög népszavazáson a végleges eredmények szerint – közölte hétfőn hajnalban az athéni belügyminisztérium. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze az eurózóna tagállamainak vezetőit kedd estére.

A népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt. A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.

A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó intézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetség által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

Az athéni parlament épülete előtti Szintagma téren ezrek ünnepelték a népszavazás eredményét.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a görög televízióban közvetített beszédében üdvözölte a “nem” szavazatok győzelmét, egyúttal kijelentette, hogy Athén kész azonnal visszatérni a tárgyalóasztalhoz hitelezőivel azzal a céllal, hogy újra kinyithassanak az egy hete zárva tartó görög bankok. Ciprasz a görög államadósság átstrukturálásáról való tárgyalásokat szorgalmazott.

Az elsődleges cél most az, hogy a görög pénzintézetek újra ki tudjanak nyitni – mondta. Kijelentette: Athén továbbra is kész reformokra. Egy másik, a Twitter mikroblogportálon közzétett üzenetében Ciprasz rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy foglalt állást, hogy a görög államadósság-teher tarthatatlan.

Ciprasz úgy fogalmazott, a választóktól kapott felhatalmazása arra szól, hogy életképes megoldást találjon a görög államadósság-válság kezelésére és ennek érdekében a lehető legjobb tárgyalási pozíciót érje el Görögország számára, nem pedig arra, hogy szakítson Európával.

“A görög nép a legnehezebb körülmények között bizonyította, hogy a demokrácia nem hagyja zsarolni magát” – fogalmazott a görög kormányfő a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjára utalva. A döntést történelminek nevezte, s úgy vélekedett, az “meg fogja változtatni az Európával folytatott párbeszédet”.

Ciprasz közölte azt is: felkéri a görög államfőt, hogy hétfő reggelre hívjon össze egy tanácskozást a görög pártok vezetőinek részvételével.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére. Hétfőn Angela Merkel német kancellár Párizsba utazik, ahol Francois Hollande francia államfővel vitatják meg a vasárnapi görög népszavazás eredményét.

Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter a részeredmények ismeretében úgy vélekedett, nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal. Gabriel szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök “felégette az utolsó hidakat” Európa és Görögország között, amelyeken át elmozdulhattak volna a megegyezés felé. Vele szemben Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter úgy véli, hogy a görögországi népszavazás kimenetelétől függetlenül Európának már hétfőn újra kell indítania a politikai szintű tárgyalásokat az athéni vezetéssel. Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy a görög vezetők és európai partnereik közösen idézték elő a válságot, és Európa felelőssége, hogy elkerülje “az euróövezet versailles-i szerződését”. Ezzel a miniszter arra utalt, hogy az első világháború után aláírt békeszerződésben a győztes hatalmak olyan súlyos feltételek elfogadására kényszerítették Németországot, amelyek hozzájárultak a fasizmus felemelkedéséhez.

Jeroen Dijsselboem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke Görögország jövője szempontjából “nagyon sajnálatosnak” nevezte a népszavazás eredményét. Közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség. “Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit” – hangsúlyozta Dijsselboem.

A görög kormányfő elutasította azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a népszavazás gyakorlatilag Görögország euróövezeti tagságáról szólt. Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban noha nem lehet egyértelműen kizárni, hogy Görögország az euróövezet tagja marad, a legvalószínűbb forgatókönyv azonban most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.

Az Európai Bizottság rövid közleményben reagált a görögországi népszavazás eredményére, tudatva, hogy tudomásul veszi, és tiszteletben tartja a referendum kimenetelét.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még hétfőn is egyeztet az euróövezet másik 18 tagállamának vezetőivel és az uniós intézmények vezetőivel egyaránt. Hétfőn reggel konferenciabeszélgetést folytat az eurócsúcson elnöklő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnökével, valamint Mario Draghival, az Európai Központi Bank vezetőjével, kedden pedig az Európai Parlamentben szólal majd fel.

Váratlanul lemondott a görög pénzügyminiszter

Váratlanul bejelentette lemondását Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter annak ellenére, hogy a kormány győzelmét hozta a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről előző nap rendezett görögországi népszavazás.

A tárcavezető a Twitter közösségi oldalon közölte: “nem sokkal a referendum eredményének bejelentése után tudomásomra jutott, hogy az eurócsoportból (az euróövezeti pénzügyminiszterek közül) néhányan és más partnerek azt szeretnék, ha nem vennék részt a testület ülésein, és a miniszterelnök (Alekszisz Ciprasz) úgy ítélte meg, hogy ez hasznos lehet a megállapodás elérése szempontjából”. Ezért hétfővel távozik a pénzügyminisztérium éléről – közölte.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem fogadja el a történelem eltörlését Donald Trump

Az "amerikai forradalom" eltörlésének szándékával vádolta a Black Lives Matter mozgalom támogatóit az USA elnöke pénteken a dél-dakotai Mount Rushmore mellett elmondott ünnepi beszédében. Trump hosszasan méltatta az amerikai történelem nagyjait, és erősen bírálta az amerikai történelem személyiségei szobrainak, emlékműveinek lerombolását.

Read More »

Nagy-Britannia is beszáll a műholdas internetbizniszbe

A brit kormány megpróbálja felvenni a versenyt a Tesla alapító Elon Musk nevével fémjelzett Starlink műholdas hálózattal, ugyanis részesedést vásárolnak a csődközelbe került OneWeb társaságban, mely ugyanúgy egy több száz műholdból álló hálózattal szolgáltatna nagysebességű internetet az egész világon.

Read More »

Gyorsan megtalálták a lemondott francia miniszterelnök utódját

A kiváló technokrata hírében álló, ugyanakkor kényesebb politikai helyzeteket is megoldani képes Jean Castex kinevezése az ellenzék szerint arra utal, hogy Emmanuel Macron a következő két évben a korábbiaknál jobban előtérbe kíván lépni, és nem szeretné, ha egy ismert és népszerű személyiség - mint amilyen Edouard Philippe volt - árnyékot vetne rá.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás