Orosz–görög közeledés a Szentpétervári Gazdasági Fórumon

Az üzleti élet képviselői mellett Oroszország továbbra is együttműködést keres az erre hajlandóságot mutató európai államokkal. A gazdasági megállapodások azonban politikai hozadékkal is járnak majd, és további kérdéseket vetnek fel az Európai Unió és Oroszország viszonyában.

Látszólag optimista hangulatban telt az idei Szentpétervári Gazdasági Fórum június 18-20-án. Az „orosz Davos”-ként is aposztrofált nemzetközi rendezvényen a reménykeltő megállapodások és mosolyok mögött viszont ott bujkált a feszültség. Jelentősen beárnyékolja ugyanis a derűs hangulatot az a tény, hogy az EU továbbra is fenn kívánja tartani a gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, és hogy az ukrajnai háború kapcsán a hidegháborús hangulatú feszültég továbbra sem enyhült.

Bár az új orosz mezőgazdasági miniszter, Alekszandr Tkacsov fejleményekről és gyarapodásról számolt be az orosz élelmiszeriparban, optimista hangulatról korántsem beszélhetünk, hiszen – mint elhangzott – Oroszországnak az önellátásra kell törekednie az élelmiszerellátás területén. Ez nyilvánvalóan annak a jele, hogy Moszkvában továbbra is számítanak az orosz külpolitika miatti nyugati válasz, a szankciók hatásaira, így fel kell készülniük egy hosszabb távú gazdasági kirekesztettség esetére is.

Természetesen ez önerőből nem jöhet létre – éppen ezért Oroszország számos multinacionális cég képviselőjét hívta meg a szentpétervári fórumra, de egyes országokkal külön is kíván tárgyalni. A legfontosabb eredmény idén kétségkívül a Görögországgal való kapcsolat szorosabbra fűzése. Giorgosz Szatakisz görög gazdasági miniszter kiemelte, hogy az orosz féllel való együttműködés számos szektorban nagy lehetőségeket rejt magában. A legfontosabb megállapodás pedig a Déli Áramlat gázvezeték görög szakaszának megépítéséről szól. A Fórumon részt vett Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, aki kihangsúlyozta, hogy amennyiben az EU és Görögország közti problémák továbbra is súlyosbodnak, akkor ez nagymértékben hozzájárul a Moszkvával való kapcsolat fejlesztéséhez.

Azonban az is nyilvánvaló, hogy a történet jelen körülmények között több mint pusztán gazdasági érdekkapcsolat: az Eurózónából való kihullás szélére, az államcsőd és belpolitikai kudarc felé sodródó Görögország „kimentése” Oroszország számára is egyértelmű politikai haszonnal járhat. Így az orosz félnek sikerülhet bejutni az EU falai mögé: gyakorlatilag egy európai uniós ország átcsábításáról van szó. A példa pedig azt üzenheti a többi tagnak, és főleg a kelet-európai, posztszovjet térség tagországainak: ha az EU nem tud, és már nem is akar rajtuk segíteni, Oroszország, „tárt karokkal”: gazdasági segítséggel és súlyánál fogva politikai védelemmel várja őket. Ez különösen érzékenyen érintheti az EU politikai integrációját, mindezek gazdasági következményeiről nem is beszélve.

Egy európai ország „pálfordulása” akár még fel is erősítheti az egyébként is jelen lévő euroszkeptikus hangulatot a térségben – Lengyelországot és a balti államokat leszámítva, ahol erősen él az oroszokkal szembeni bizalmatlanság. Viszont az Oroszországgal szemben barátságosabb külpolitikát tanúsító Magyarország számára akár vonzó is lehet a példa. Hazánkat a gazdasági fórumon Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa képviselte, aki egyértelmű pozitív tendenciákról beszélt az orosz gazdasági helyzet kapcsán, továbbá kitért arra, hogy Görögország és Ciprus mellett Magyarország a harmadik olyan uniós ország, ahol reális potenciált lát az együttműködésben az orosz fél. Az együttműködés elsősorban gazdasági színezetű, viszont ez szinte kötelező jelleggel magával vonzza a politikai együttműködés, sőt, a nézőpontváltás esélyét is. Ez pedig az „orosz térfélre” való átállással járna, ami tovább gyengítené a hitelvesztéssel permanensen küzdő Európai Uniót.

Mindez Magyarország esetében még csak egy jövőbeli alternatíva. Görögország viszont lehet, hogy Laokoón marad: reményei szerint megszabadul a jelen fojtogató gazdasági és politikai bajoktól, ám az Oroszországnak való elkötelezettség – ezúttal a másik oldalon – újból körülfonhatja, és továbbra sem szabadul szorult helyzetéből.

Tóth Bálint Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

Enyhülnek a korlátozások Izraelben

Korlátozás-könnyítésekről döntött a koronavírus-kabinet Izraelben - jelentette a helyi média csütörtökön. A kormány az egész országban egységes, teljes, vagy hétvégi, esetleg éjszakai vesztegzárat sürgető javaslatokkal szemben Roni Gamzu professzor álláspontját fogadta el, amely a kevésbé fertőzött területeken nyitást, a fertőzöttebb részeken pedig nagyobb segítségvállalást és zárlatot javasol, és hosszabb távú terveket határoz meg.

Read More »

A svéd gazdaság még mindig jobban megúszta, mint Európa többi része

A svéd statisztikai hivatal szerdán készített gyorsbecslése szerint Svédország bruttó hazai terméke 8,6 százalékkal csökkent a második negyedévben az elsőhöz képest, illetve 8,2 százalékkal a tavalyi év azonos időszakához képest. Bár ez is bőven negatív rekordnak számít, a svéd GDP-zuhanás még mindig jelentősen elmarad a többi európai országban mért visszaeséstől.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás