_

A Bizottság megint ránk szólt a színlelt földszerződések ügyében

A második szakaszba lépett csütörtökön a színlelt szerződéseket megszüntető magyar törvény miatt 2014 októberében indult kötelezettségszegési eljárás. Brüsszelnek továbbra is az a véleménye, hogy a tavaly májusban életbe lépett magyar szabályozás megsérti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírásokat és a tulajdonhoz való jogot is, ami az EU alapvető jogi chartában van rögzítve.

A kötelezettségszegési eljárás második szakaszba léptetéséről szóló bizottsági döntés azt jelzi, hogy a magyar hatóságok és Brüsszel között az elmúlt nyolc hónapban folytatott egyeztetések nem vezettek eredményre. A magyar kormánynak most két hónap áll a rendelkezésére az indoklással ellátott vélemény megválaszolására és a Bizottság által jelzett kifogások orvoslására. Ha ez nem sikerül, akkor a testület az Európai Bíróság elé viheti az ügyet, amire sokan kezdettől fogva számítottak.

A kötelezettségszegési eljárást a külföldiek által a földtulajdonszerzést korlátozó magyar jogszabályok kijátszása céljából jellemzően 2002 előtt megkötött haszonélvezeti (és zseb-) szerződések megszüntetését elrendelő magyar törvény ügyében indította 2014 októberében a Bizottság.

A Bizottság által kifogásolt rendelkezések értelmében a földhivatal május 1. – a törvény elfogadásától számított négy hónapos átmeneti időszak – után törölheti a szóban forgó zseb- és haszonélvezeti szerződéseket, amelyek a magyar jogértelmezés szerint a földvásárlás terén fennálló nemzeti moratóriumot voltak hivatottak kijátszani, ezért törvénytelenek voltak. A magyar jogban ugyanis a földtulajdonra vonatkozó haszonélvezeti jog a közvetlen hozzátartozók és nem külföldiek számára van fenntartva.

A Bizottság a 2013. decemberi törvény két rendelkezését vitatja, illetve él a gyanúperrel, hogy azok ellentétesek a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós szabályokkal. Az egyik kifogás, hogy a jogszabály egy korábbi rendelkezés módosításával 20 évről 4 és fél hónapra szűkítette a haszonélvezeti jogot szerző külföldi befektetőknek biztosított átmeneti időszakot. „Az új törvény úgy tűnik, hogy megfosztja az érintetteket szerzett jogaiktól és a befektetésük értékétől” – hangsúlyozta korábbi közleményében a testület.

A Bizottság ugyanennek a törvénynek egy másik rendelkezését is vitatja, amely a 1994 júliusa előtt kötött földbérleti szerződések egyoldalú és nagyon rövid határidejű felmondására ad lehetőséget.

Brüsszel a kormánnyal folytatott korábbi levélváltásai során egyenesen úgy vélekedett, hogy a haszonélvezeti szerződések megszüntetése a befektetők befektetéseinek kártérítés nélküli kisajátításával ér fel. A magyar kormány szerint ez azonban nem állja meg a helyét, mivel a szóban forgó földeket nem államosítják, azok nem az állam tulajdonába kerülnek, hanem visszakerülnek a földtulajdonosokhoz.

Úgy tudni, hogy Brüsszel kész lett volna lemondani az eljárásról, ha a magyar fél megfelelő törvényi kereteket biztosított volna az érintett gazdák kártalanítására „a jóhiszeműen eszközölt befektetéseik” elvesztéséért. Budapest azonban azzal érvel, hogy az ügy kizárólag az osztrák befektetőre és a magyar tulajdonosra tartozik, és az előbbi vitás helyzetben minden további nélkül bírósághoz fordulhat.

A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar törvények nem tiltották a haszonélvezeti szerződések megkötését, és amit nem tilt a törvény, azt szabad. Így az érintett befektetők jóhiszeműen fektették be a pénzüket és jogukban áll megfelelő kompenzálásban részesülni, amit például egy hosszabb átmeneti időszakkal is szavatolni lehet. A korábbi törvény erre eredetileg 20 évet adott, ám ez most a törvény módosítása óta leszűkült 4 és fél hónapra.

Az Európai Bizottság idén márciusban a földtörvény miatt is elindította a kötelezettségszegési eljárást (hivatalos felszólító levél kiküldésével), mert információink szerint él a gyanúperrel, hogy a földtulajdonszerzést korlátozó törvényi rendelkezések közül több sincs arányban az elérendő célokkal, és indokolatlan akadályokat hoz létre a földvásárlás tekintetében.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás