Friss hírek

Ellentmondásos oktatási reform miatt forrong Franciaország

A baloldali francia kormányzat minél hamarabb pontot akar tenni oktatási reformjának a végére, de az átalakításokkal az ellenzék és az oktatók egy része sem ért egyet. A reformokat Franciaország azonban nem halogathatja tovább, ugyanis a felmérések szerint a francia diákok folyamatosan romló eredményeket produkálnak.

Két hónappal azután, hogy a Najat Vallaud-Belkacem által vezetett Oktatási Minisztérium vitára bocsátotta a középiskolai tanügyi reformjavaslatát, a közoktatásban dolgozók szakszervezetei közül hét országos sztrájkot hirdetett. A május 19-i tüntetést az ellenzéki pártok is támogatták, a sztrájkban résztvevő szakszervezetek véleménye szerint a kormány által kidolgozott tanügyi reform hibás, nem oldja meg a rendszer problémáit, ezért nem hajlandók azt semmilyen formában elfogadni.

Azonban hiába hirdettek általános sztrájkot, az eseményre nem mentek el annyian, mint azt előre várták: a hatóságok szerint az állami középiskolákban dolgozó oktatók mindössze 27,6 százaléka vett részt a tüntetésen, amely elmarad a 2013-as sztrájk 36,4 százalékos részvételi arányától. Ha a magániskolák oktatóit is figyelembe vesszük az eredmény még ennél is rosszabb: velük kiegészülve csupán a középiskolai tanári kar 23,44 százaléka vett részt az eseményen.

A mérsékelt lelkesedés oka abban keresendő, hogy az oktatási minisztérium által kidolgozott reformjavaslat jelentősen megosztja a tanári szakmát. Najat Vallaud-Belkacem ugyanis át akarja alakítani a középfokú oktatási rendszert, amely véleménye szerint egyrészről nem képes lépést tartani a kor változásaival, ráadásul elitista is, így konzerválja a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, s nem segíti felzárkózni a szegényebb társadalmi csoportokat. Ennek érdekében 2016-tól a következő reformlépéseket eszközölnék:

1. Változás a történelemoktatás tantervében, amelyet – főként az ellenzék – politikai és világnézeti okok miatt kritizálnak. A jövőben ugyanis lenne egy államilag előírt kötelező tananyag, s egy az oktató által szabadon választható rész. A központilag megszabott kötelező tanagyagban azonban szerepel például az iszlám oktatása, szemben a kereszténységgel vagy a felvilágosodás korának anyagával, amely csupán opcionális maradt. A konzervatív ellenzék véleménye szerint így az állam által meghatározott kötelező tananyag az iszlám felé mozdul el a keresztény és republikánus értékek rovására.

2. Az eddig oktatott latin és görög nyelvoktatást összevonják és „Antik nyelv és kultúra” néven oktatják tovább, ami kötelezően választható modul lenne. Így azonban várhatóan sok eddigi oktatóra nem lesz szükség ezeken a területeken.

3. Eltörlik a kéttannyelvű osztályokat, amelyek tíz éve részét képezik a középiskolai oktatásnak. A kormány szerint ezt főként azért teszik, hogy megszűnjön a képzések elitista jellege. Helyére a kormányzat mindenki számára kötelezővé tenné a második nyelv tanulását, a középiskola 5. osztályától kezdve. A kritikusok szerint azonban ez a diákokat le fogja terhelni, akik még sokszor a francia nyelv alapjaival sincsenek tisztában.

4., Az úgynevezett „Interdiszciplináris tanítási gyakorlat” általános bevezetése az iskolákban: ezeket a tantárgyakat  – mint pl. „Tudomány és társadalom”, „Gazdaság és szakma világa” vagy „Informatika, kommunikációs, állampolgárság” – kiscsoportos képzések keretében szeretnék kivitelezni. Ettől azt várják, hogy a diákok szabadabban tudjanak kérdezni és vitatkozni az órákon az adott témával kapcsolatban. A kritikusok szerint a kormány így próbálna harcolni a tanórákon eluralkodó egyhangúság ellen, a hatásosságát azonban erősen megkérdőjelezik.

A Les Echos felmérése szerint a reformokkal nemcsak a szakszervezetek nem értenek egyet, hanem a társadalom nagy része sem: a gazdasági folyóirat számára készített felmérés szerint a lakosság 60 százaléka a reformok ellen van.

A szakszervezetek ezért a május 19-i tüntetések után abban bíztak, hogy a kormányzat meghátrál és visszalép a módosításoktól. Hideg zuhanyként érte őket a döntés miszerint a rendelet – parlamenti vita nélkül – megjelent a kormányzat „Hivatalos Közlönyében”.  A szakszervezetek szerint a reformcsomag ily módon történő elfogadása a társadalmi párbeszéd teljes bukását tükrözi. 

Ez már az ellenzéki pártok nemtetszését is kiváltotta, amelyek eddig sem értettek egyet a reformmal, de a kormányzat ezen lépését egyenesen provokációnak nevezték. Nicolas Sarkozy jobboldali exelnök szerint a jelenlegi iskolarendszer által mindenki sikeres lehet, függően a diák rátermettségétől és erőfeszítésétől. Szerinte a szóban forgó értékeket meg kell védeni, ezért mindenkit sztrájkba hívott a volt köztársasági elnök. François Bayrou volt oktatási miniszter közösségi oldalán szintén általános mozgosítást szorgalmazott. Az UMP tanügyekért felelős szakpolitikusa, Bruno Le Maire megvetőnek nevezte a kormány cselekedetét, a reformot pedig hibásnak. Véleménye szerint sokkal nagyobb szabadságot kellene adni a gyermeknek, hogy szabadon választhassa, hogy meg merre akar orientálódni tanulmányai során.

Azonban nemcsak ellenzői vannak a reformoknak, legalábbis erre utal a tanári kar megosztottsága a kérdésben: az úgynevezett „reformista” oktatók szerint a változások iránya jó és szükséges. Továbbá megjegyezték, hogy a sztrájkban tíz tanárból hét nem vett részt, ami üzenet a kormányzatnak, hogy az érintettek többsége támogatja a reformelképzeléseket. A változtatások helyességéről beszélt Jaques Attali közgazdász, Francois Mitterand egykori tanácsadója is a BFMTV-ben, aki a tervezett reformokat kiválónak nevezte. 

A bírálatok ellenére mind Francois Hollande köztársasági elnök,mind a kormányfő, Manuel Valls támogatásáról biztosította az oktatási minisztert. 

A nemzetközi kompetenciafelmérések eredményei egyébként valóban azt tükrözik, hogy a francia oktatási rendszer megérhetett a reformra. Legutóbb a francia oktatási minisztérium által nyolcezer gyermek bevonásával készített matematikai felmérése mutatott rá, hogy a diákok által elért átlag pontszám csökkent, és már a legjobbak is rosszabbul teljesítenek. Ugyancsak ezt támasztotta alá az OECD Pisai felmérése is: 2002 és 2013 között a 15 éves korosztály eredményei folyamatos romlást mutatnak. 

Sztenikó Rezső Frigyes

Felkapott hírek

Friss hírek

Hamarosan megújul a Kitekintő!

Az elmúlt pár hétben a Kitekintő megújításán dolgoztunk, hamarosan új rovatokkal, szélesebb tartalommal jelentkezünk.  A fejlesztések várhatóan még jövő hét végéig tartanak, addig az oldal csökkentett üzemmódban, illetve esetenként tesztüzemmódban fog működni. 

Read More »

Putyin örökké hatalmon maradna

Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatali ideje 2024-ben jár le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezután visszavonul, különösen most, hogy alkotmányos reformot javasol, amely számos lehetőséget ad neki a határozatlan időtartamú kormányzásra.

Read More »

Az orosz zsoldoshadsereg felemelkedése és bukása

Minden jel arra utalt, hogy a Wagner orosz katonai cég egy új valóság hírnöke, egy olyan valóságé, amelyben a vállalat zsoldoshadserege lehet a "lándzsahegy" egy új, agresszívebb orosz külpolitika élén. A Foreign Policy exkluzív riportja azonban rávilágít, hogy a Wagner jóval kevésbé befolyásos, mint amilyennek látszik.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás