_

Több mint ezer menekült jönne szervezetten Magyarországra

Két év alatt 40 ezer szíriai és eritreai menekült EU-tagállamok közötti áthelyezésére tett hivatalos javaslatot szerdán az Európai Bizottság. A javasolt elosztási kulcs alapján Magyarországnak minimum 827 menekültet kellene befogadnia túl azon a 307 főn, akik az áttelepítési kvóta alapján kerülnének az EU határain kívülről hazánkba.

Magyarországnak összesen 1134 alapvetően szíriai és eritreai menekültet kellene ideiglenesen befogadni a következő két évben az Európai Bizottság védelemre szoruló migránsok EU-n belüli áthelyezését és EU határain kívülről történő áttelepítését célzó szerdán elfogadott javaslatai értelmében.

A brüsszeli testület két héttel a nagy vihart kavart migrációs stratégia elfogadása után szerdán jelentette be az első jogalkotási javaslatokat a csomag végrehajtására. A Bizottság a következő két évben a tagállamok közötti szolidaritás jegyében és az uniós alapszerződés erre vonatkozó paragrafusa alapján összesen 40 ezer szíriai és eritreai menekültnek a tagállamok között jogilag kötelező áthelyezésére terjesztett elő javaslatot. A 40 ezer fő körülbelül 40 százaléka azoknak az elvileg nemzetközi védelemben részesítendő menekülteknek, akik 2014-ben illegális módon az olasz és a görög határon keresztül jutottak be az Európai Unióba.

A Bizottság javaslata az EU-szerződés azon cikkén alapul, ami szükséghelyzetekben lehetővé teszi a szolidaritási mechanizmus alkalmazását. Brüsszel megítélése szerint az a tény, hogy Olaszországba 2014-ben az előző évhez képest 277 százalékkal, Görögországban pedig 153 százalékkal megnőtt az illegális határátlépők száma, olyan szükséghelyzetet teremtett, ami alapján a többi tagállamtól kérhetik, hogy kötelező jelleggel vegyék ki részüket a menekültek elosztásából.

Dmitrisz Avramopulosz, menekültügyi biztos szerint a 40 ezer fő a legkisebb létszám, ami még segít Olaszországnak és Görögországnak, és a legtöbb, ami a Bizottság megítélése szerint a többi tagállam számára még vállalható.

Mivel Olaszország és Görögország haszonélvezője lenne a szolidaritási lépésnek, Nagy-Britannia, Írország és Dánia pedig szerződés adta jogával élve kimarad belőle, a 40 ezres létszámon végül csak 23 uniós tagállamnak kellene osztoznia. Feltéve persze, hogy a Tanácsban – ahol a tagállami szavazatok minősített többsége szükséges a jóváhagyáshoz – nem vérzik majd el a javaslat. Az Európai Parlamenttel csak konzultálni kell a jogszabályról.

A Bizottság által alkalmazott kritériumok figyelembevételével kialakított elosztási kulcs alapján Magyarországnak 827 főt kellene befogadnia (496 főt Olaszországból, 331 főt pedig Görögországból). A javaslat alapján ugyanis az olaszoktól 24 ezer, a görögöktől pedig 16 ezer menekültet vennének át a tagállamok, akiket előzőleg helyben már nyilvántartásba vettek, és akiktől ujjlenyomatot vettek. Ilyenformán a már előzetesen megszűrt menedékkérők jöhetnének Magyarországra, ahol formailag lefolytatnák a menedékjogi eljárást, a menedékjogi kérelem benyújtásától kezdve annak elbírálásáig.

Bizottsági források a BruxInfo kérdésére megerősítették, hogy mivel a javaslat nem csorbítja a tagállamok menekültügyi eljárás lefolytatását érintő hatásköreit, a magyar hatóságoknak elvileg lehetőségük lesz a „kvóta” részét képező menekültek elutasítására is, amennyiben nem felelnek meg a kritériumoknak. Más kérdés, hogy nem is küldhetnék vissza őket Olaszországba vagy Görögországba, és mivel a nemzetközi jog alapján Szíriába vagy Eritreába sem, végső soron be kellene fogadniuk őket.

Dmitrisz Avramopulosz cáfolta, hogy a Bizottság menekültkvótákat állapított volna meg, ezek ugyanis érvelése szerint azt jelentenék, hogy a tagországok egy adott létszám fölött már nem fogadhatnának be több menekültet. Azért szírekről és eritreaiakról van szó, mert a Bizottság szerint e két nemzet fiai felelnek meg annak a kritériumnak, amely szerint a menedékjogi kérelmek kedvező elbírálásának aránya legalább 75 százalék kell, hogy legyen az EU átlagában.

A Magyarországon elhelyezendő menekültek alapesetben 5 évig maradhatnának, bár azt konkrétan a magyar hatóságok dolga lesz megszabni, hogy a védelem melyik válfajában (menekült, menedékes vagy kiegészítő védelem) részesítik őket. Miként a Schengen-térségen belül mások is, a papírjaik megszerzése után maximum 3 hónapig törvényesen tartózkodhatnak más tagállamokban is, de ha ezt az időhatárt túllépnék, akkor visszaküldhetik őket Magyarországra.

Az ideiglenes áthelyezési mechanizmus költségeinek finanszírozására az Európai Bizottság plusz 240 millió eurót kíván a tagállamok rendelkezésére bocsátani az EU költségvetéséből. A 40 ezres létszámmal számolva ez praktikusan minden egyes befogadott menekült után 6 ezer eurós fejpénzt jelentene.

A javaslat része, hogy a befogadó országok összekötő tiszteket küldhetnek majd az olasz és a görög helyszínre, akik részt vehetnek majd a menekültek szűrésében és kiválasztásában is. Ha egy tagállamnak speciális munkahelyek betöltésére lenne szüksége, akkor a hozzájuk kerülő menekültek kiválasztásánál ezt a szempontot is figyelembe vehetnék.

A nemzetközi védelemre rászoruló menekültek tagállamok közötti ideiglenes áthelyezésére vonatkozó javaslat mellett az Európai Bizottság egy jogilag nem kötelező ajánlással is fordult a tagállamokhoz annak érdekében, hogy a következő két évben további 20 ezer menekültet fogadjanak be egy áttelepítési kezdeményezés keretében az EU-n kívül található menekülttáborokból. Az elosztási kulcs alapján hazánknak 307 főt kellene befogadnia azok közül, akiket az ENSZ menekültügyi főbiztossága választ ki.

Ilyen áttelepítési rendszer már jelenleg is működik önkéntes alapon a tagállamok között, de csak 18 uniós tagország vesz részt benne rendszeresen vagy ad hoc alapon (Magyarországra 10 személy érkezett 2014-ben).

Az áttelepítésre, ami tehát az EU-n kívülről történik majd a tagállamokba, 50 millió eurót szán Brüsszel a közös büdzséből.

Az áthelyezési és áttelepítési javaslat mellett az átfogó migrációs stratégia több más elemét is konkretizálta szerdán az Európai Bizottság. A testület először is cselekvési tervet fogadott el az embercsempészet ellen, ami a szervezett embercsempészet Földközi-tengeren alkalmazott modelljének megtörésére, aláásására irányul a nemzetközi együttműködés és a felderítő tevékenység fokozása révén.

A Bizottság ezenkívül iránymutatásokkal látta el a tagállamokat az ujjlenyomatok levételét illetően. Erre azért van szükség, mert nyílt titok, hogy Olaszország és Görögország sokszor elmulasztotta a menedékjogot kérők ilyen módon történő nyilvántartásba vételét attól tartva, hogy ha mondjuk Németországban elfogják őket, akkor vissza is toloncolhatják őket hozzájuk. A Bizottság most a helyszínen kívánja ellenőrizni és nyomon követni a rendszer működését, megelőzve a visszaéléseket.

A szerdai csomag részét képezi az úgynevezett kékkártya rendszerről szóló irányelv felülvizsgálata egy társadalmi konzultáció meghirdetésével. Emlékezetes, hogy az EU eredetileg a kékkártya rendszer révén szeretett volna magához vonzani számos informatikust és magas képzettségű munkaerőt a harmadik világból, akik jelenleg inkább az Egyesült Államokat választják. A program azonban elég mérsékelt sikert hozott, mert egyedül Németország élt a lehetőséggel, amikor az utóbbi két évben 13 ezer ilyen magas képzettségű gazdasági bevándorlót fogadott be.

Végül a Bizottság azt is bejelentette, hogy a Frontex külső határőrizeti ügynökség megállapodott az olasz hatóságokkal a Földközi-tengeren zajló Triton humanitárius művelet földrajzi és egyéb értelemben történő kiterjesztéséről.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás