_

A V4-ek ellenzik a kötelező menekültkvótát

Akár a tíznél többet is elérheti azoknak a tagállamoknak a száma, amelyek ellenzik a kötelező menekültkvóták rendszerének bevezetését, ahogy azt múlt héten indítványozta az Európai Bizottság. A V4-ek közös álláspontjának értelmében kötelező kvóták helyett vissza kell kanyarodnia az Európai Tanács áprilisi, önkéntes tehermegosztásról szóló döntéséhez.

Jóllehet, Federica Mogherini kül-, és biztonságpolitikai főképviselő határozott kérésére a tagállamok külügyminiszterei hétfői ülésükön nem nyitottak vitát a Bizottság múlt heti migrációs stratégiájának talán legellentmondásosabb javaslatáról, a menekülteknek a tagállamok között szükséghelyzetben előzetes kvóták alapján történő szétosztásáról, a téma mégis uralta a hétfői nyilatkozatokat.

Nagy-Britannia után hétfőn Franciaország is elutasította és a tagállami szuverenitásba való beavatkozásnak nevezte az elképzelést, amely szerint az EU külső határain jelentkező tömeges menekültáradatok esetén a tagállamok szolidaritásból egy előre megállapított kulcs alapján szétosztanák egymás között a nemzetközi védelemre szoruló személyeket. Az Európai Bizottság május végén előbb egy ideiglenes rendszert készül javasolni a jelenleg is Olaszországban, Máltán és Görögországban várakozó menekültek EU-n belüli áthelyezésére, majd a tervek szerint második hullámban, valamikor az év végén egy állandó rendszerre is, ami szükséghelyzetekben lépne működésbe.

A franciák, a britek és a három balti állam mellett a Visegrádi Négyek közös álláspontban készülnek szót emelni a jogilag kötelező kvótarendszer ellen. Megállapodásuk szerint Miroslav Lajcák, a V4 elnökségét adó Szlovákia külügyminisztere ismerteti – valószínűleg a keddi általános ügyek ülésén – a közös álláspontot, aki a BruxInfo kérdésére hétfőn elmondta: a négy országnak nagyon komoly kételyeik vannak a javaslat iránt, ami elkanyarodik az Európai Tanács (az állam- és kormányfők) április végi rendkívüli ülésén elfogadott következtetéstől, ami önkéntes teherviselésről tesz említést.

„Mi a múltban is már számos alkalommal demonstráltuk a partnerekkel való szolidaritásunkat, és most is kész vagyunk erre” – válaszolta a szlovák diplomácia vezetője a BruxInfónak arra a közbevetésére, hogy vajon egyes, a menekültekből aránytalanul nagy létszámot befogadó európai partnerek nem fogják-e a szolidaritás hiányának tekinteni a közép- és kelet-európaiak elzárkózását.

Lajcák arra is kitért, hogy ha be is fogadnának menekülteket, a tranzitországok nem lennének képesek korlátozni azoknak az EU-n belüli mozgását, mert ha ezt megtennék, akkor az Emberi Jogok Európai Bírósága biztosan elmarasztalná őket. Amikor a BruxInfo bizottsági forrásoknál a másodlagos mozgás problémájára rákérdezett, az volt a válasz, hogy a szóban forgó menekülteket a Dublin-rendszerrel összhangban nyilvántartásba veszik, ujjlenyomatokat vesznek tőlük, és ha teszem azt Németországban egy ellenőrzés során lebuknának, akkor visszavinnék őket a fogadó tagországba, vagyis amelynek a kvótájába tartoznak. A kvóta egyúttal azt is jelentené, hogy kizárólag a fogadó tagállamban részesülhetnének ellátásban és élvezhetnének a menekültstátusszal járó kedvezményeket.

Harlem Desir, francia Európa-ügyi miniszter azzal az érvvel utasította el a Bizottság javaslatát, hogy az ellentmond a nemzetközi szabályoknak, melyek előírják, hogy minden egyes menedékjogi kérelmet a saját érdemei szerint kell elbírálni, és nem lehet egy csomagban kezelni ezeket. Az Európai Bizottság migrációs stratégiája ugyanakkor a rövid távú, ideiglenes áthelyezésről szólva azt írja, hogy „a fogadó tagállam lesz felelős a kérelem elbírálásáért, a létező szabályokkal és garanciákkal összhangban”. Ez ellentmondani látszik annak, amit a francia miniszter állít.

Végezetül Grzegorz Schetyna, lengyel külügyminiszter körülbelül tízre becsülte azoknak a tagállamoknak a számát, amelyek számára elfogadhatatlannak tűnik a kötelező kvótarendszer. A lengyel politikus ez alapján nem lát esélyt arra, hogy a javaslat megkapja majd a tagállamok többségi támogatását (ahhoz, hogy átmenjen a tagállami szavazatok kétharmados többségére lenne szükség).

Olasz kollégája, Paolo Gentiloni ezzel szemben az Euobserver szerint azt nyilatkozta hétfőn tudósítóknak, hogy nagyon reméli, hogy a bizottsági javaslatokhoz képest nem lesz visszalépés, amit nagyon szomorúnak tartana.

Egy nevének mellőzését kérő új tagállambeli diplomata azzal érvelt, hogy csak az a szolidaritás, amit nem kényszerítenek rá másokra.

A bizottsági elképzelések szerint egy szükséghelyzetben alkalmazandó áthelyezés során a legtöbb menekültet, a teljes létszám 18,42 százalékát Németországnak kellene befogadnia, ami még mindig jóval kevesebb, mint a jelenlegi körülmények között. A magyar kvóta 1,79 százalék lenne.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás