_

Atomfegyverek: a NATO-t aggasztják az orosz kijelentések

A NATO-tagországok külügyminiszterei szerdán törökországi tanácskozásukon megállapodtak arról, hogy az észak-atlanti szövetség a jelenlegi kiképzői misszió lejártát követően is jelen marad Afganisztánban. A szövetség és Ukrajna aggodalmának adott hangot közös nyilatkozatban orosz nyilatkozatok miatt, amelyek annak lehetőségét sejtetik, hogy Moszkva atomfegyvert telepít a Krímbe.

Az afganisztáni NATO-jelenlét meghosszabbítását Jens Stoltenberg főtitkár jelentette be az Antalya közelében folyó kétnapos találkozón.

“Megállapodtunk abban, hogy fenntartunk egy polgári irányítású missziót, amelynek egy katonai alkotóeleme is lesz” – fogalmazott sajtótájékoztatóján a főtitkár.

A NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) harci küldetése január elsejével ért véget hivatalosan Afganisztánban. Ezzel egy időben vette kezdetét az Eltökélt Támogatás fedőnevű misszió, amelynek keretében húsz ország (köztük Magyarország) mintegy 12 ezer katonája képezi ki és látja el tanácsokkal az afgán biztonsági erőket.

A NATO kétnapos törökországi külügyminiszteri tanácskozásának másik fontos témája a kelet-ukrajnai helyzet. Az értekezlet mezsgyéjén a külügyminiszterek a nem NATO-tagállam Ukrajna külügyminiszterével is tárgyaltak.

“Mélyen aggasztanak minket az orosz vezetés kijelentései, melyek szerint lehetséges, hogy jövőben atomfegyverek és az azok szállításához, célba juttatásához szükséges eszközök kerülhetnek a Krímbe, ami még ingatagabbá tehetné a helyzetet” – áll a közös nyilatkozatban. Egy orosz külügyminisztériumi tisztségviselő még márciusban beszélt arról, hogy Moszkva fenntartja magának a jogot atomfegyverek telepítésére a Krímbe, ám az illető hozzátette, hogy nincs tudomása ilyen tervekről.

A szerdai NATO-ukrán nyilatkozat aláírói az atomfegyver-telepítés miatti aggályaik kifejtése mellett felszólították Oroszországot arra, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna folytatólagos és szándékos destabilizálásával és megerősítették, hogy a NATO, akárcsak Ukrajna továbbra is a Krím visszaadását követeli.

Moszkva amúgy váltig tagadja, hogy katonákat vagy fegyvereket küldött a szakadár felkelők támogatására, és rendre a tűzszünet megsértésével vádolja Kijevet.

John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere szerda reggel tájékoztatta a többi NATO-tagállam külügyminiszterét előző napi tárgyalásáról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kerry a Szocsiban tartott találkozót követően azt mondta, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókat csak a kelet-ukrajnai tűzszünetről szóló minszki egyezségek teljesülését követően fogja feloldani.

A szakadárokkal és az orosz kormányzat képviselőivel február 12-én aláírt megállapodás egyebek között tűzszünetről, a nehézfegyverek kivonásáról, szabad helyhatósági választásokról és részleges alkotmányreformról rendelkezik.

A kétnapos törökországi NATO-tanácskozás további fő témájával, a közel-keleti helyzettel kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, megvitatják, hogy a NATO miként tudná jobban szolgálni az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet elleni harcot. John Kerry azt emelte ki, hogy egyértelműbb biztonsági együttműködésre van szükség a Perzsa-öböl menti arab államok és Washington között.

A NATO-tagállamok értekezletén részt vevő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon kifejtette: egyetértettek abban, hogy a “minden idők legbrutálisabb terrorszervezetének” számító IÁ befolyásának növekedése teljesen új biztonsági környezetet teremtett, amelyhez a világ legerősebb védelmi szervezetének, a NATO-nak alkalmazkodnia kell. Ahhoz, hogy ez sikerüljön és az IÁ ellen hatékonyan fel lehessen lépni, három fő kérdés mielőbbi rendezésére van szükség: le kell zárni az ukrajnai háborút, stabilizálni kell az afganisztáni helyzetet és tető alá kell hozni az iráni atomprogramról szóló végleges megállapodást – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Az ukrajnai válsággal kapcsolatban elmondta: Magyarországnak világos elvárásai vannak az ukrajnai reformfolyamattal kapcsolatban, így az Ukrajnában élő 150 ezres magyar közösség sem közigazgatásilag, sem nyelvhasználat szempontjából nem kerülhet a mostaninál rosszabb helyzetbe. Szijjártó Péter hangsúlyozta azt is, hogy az ukrán válság miatti szankciós politikának drámai gazdasági hatása van, és azért is szükséges a konfliktus mielőbbi rendezése, hogy “a gazdasági instabilitás ne érje el a visszafordíthatatlanság állapotát”.

Afganisztánról szólva Szijjártó Péter kijelentette, hogy a folyamatban lévő NATO-misszió mandátumának lejárta utáni időszakban is szükség lesz az észak-atlanti szövetség afganisztáni jelenlétére. A tárcavezető elmondta, hogy a jelenlegi műveletben 132 tagú kontingenssel továbbra is részt vesz Magyarország, amely 3 év alatt – idén és következő két évben – összesen másfél millió dollár támogatást ad az afgán biztonsági erők fejlesztéséhez.

A harmadik kérdéskörrel, Iránnal kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a magyar álláspont az, hogy június végéig meg kell kötni a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország – és Irán közötti végleges megállapodást Teherán atomprogramjáról. Mint fogalmazott, ez azért is fontos, mert a közel-keleti stabilitás elképzelhetetlen az iráni megegyezés nélkül. Ha a közel-keleti helyzet tovább romlana, az drámai hatással járna Európa mindennapi életére – figyelmeztetett.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás