Digitális uniót álmodik a Bizottság

Tizenhat jogalkotási kezdeményezésből álló stratégiát fogadott el az Európai Bizottság az egységes európai digitális piac létrehozására. A terv célja a eltérő szabályozások miatt előálló akadályok lebontása és a 28 nemzeti piac egybeolvasztása.

Közzétette régóta várt stratégiáját az egységes európai digitális piac létrehozásáról az Európai Bizottság. Az egységes digitális piac megteremtése a Jean-Claude Juncker vezette testület egyik fő prioritásának számít a következő öt évben.

Az egységes digitális piaci projekt célja az EU piacán meglévő számos szabályozói akadály lebontása és végső soron a 28 tagállami piac egybeforrasztása. Andrus Ansip, a digitális piacért felelős bizottsági alelnök szerint egy működőképes digitális egységes piac évente 415 milliárd euró hasznot hozna a gazdaságnak és akár több százezer új munkahelyet is teremthet.

Az Annus Ansip és Günther Oetinger illetékes biztos által szerdán bejelentett digitális stratégia három pilléren nyugszik. Ezek: a fogyasztók és a vállalkozások digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése; egy kiváló minőségű és nagy teljesítményű digitális infrastruktúra létrehozásához elengedhetetlen feltételek megteremtése és a digitális gazdaságban rejlő növekedési potenciál maximalizálása.

A Bizottság az említett három területen összesen 16 konkrét jogszabályra kíván javaslatot előterjeszteni a következő két évben.

„Ma lefektettük Európa digitális jövőjének az alapjait. Páneurópai távközlési hálózatokat, a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat és innovatív európai start-up-ok sokaságát szeretném látni. A 16 intézkedés elő fogja segíteni, hogy a belső piac lépést tudjon tartani a digitális korral” – jelentette ki Jean-Claude Juncker bizottsági elnök.

A legtöbb jogalkotási kezdeményezés, szám szerint nyolc, az elektronikus kereskedelem útjában álló akadályok lebontását célozza majd. Jelenleg az uniós polgároknak mindössze 15 százaléka vásárol online egy másik uniós tagállamból, miközben a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak mindössze 7 százaléka folytat határokon keresztül történő online értékesítést.

A Bizottság számos akadálymentesítő lépést tervez a határokon átnyúló e-kereskedelem megkönnyítésére. Ezek közé tartozik az internetes vásárlásról szóló kontraktusok és a fogyasztóvédelmi jogok uniós szinten történő harmonizálása, függetlenül attól, hogy valakit sportcipőt, bútorokat, vagy elektronikus könyveket és alkalmazásokat vásárol interneten.

Egy másik jogszabály a fogyasztók jogainak gyorsabb és következetesebb érvényesítését célozza meg a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet módosításával.

A csomag egyik legellentmondásosabb eleme az úgynevezett indokolatlan földrajzi korlátozások megszüntetése. Az internetes tartalmakra kíváncsi vagy internetes vásárolni kívánó fogyasztók gyakran kerülnek olyan szituációba, hogy a szolgáltató megtagadja számukra a megrendelés teljesítését csak azért mert egy másik országban vannak. A korlátozás egy másik formája, amikor a szolgáltató átirányítja a vásárlót egy hozzá fizikailag közelebb lévő helyi üzletbe, ahol drágábban veheti meg ugyanazt az árut vagy szolgáltatást.

A potenciális versenyjogi problémák beazonosítása érdekében a Bizottság egy trösztellenes versenyjogi vizsgálatot is elindított szerdán, aminek az e-kereskedelemre szakosodott szektor a tárgya.

A biztosok által ismertetett stratégia része egy modern európai szerzői jogi törvény kidolgozása, amire még az év vége előtt kíván javaslatot tenni a testület. A kezdeményezés célja a tagállami szerzői jogi rendszerek közötti különbségek csökkentése és szélesebb körű online hozzáférés biztosítása. Andrus Ansip egy erre vonatkozó kérdés kapcsán megjegyezte, hogy a jelenlegi rendszer senkinek sem jó, sem a vásárlóknak, sem pedig a szerzői jogok tulajdonosainak. Hozzátette: az a cél, hogy az embereknek nagyobb hozzáférésük legyen a kulturális online tartalmakhoz, miközben új lehetőségeket teremtsenek a szerzők és az iparág számára.

Még mindig az első pilléren belül, Brüsszel a műholdas és kábelszabályozási irányelvet is górcső alá veszi, hogy felmérje, nem kellene annak hatókörét kiterjeszteni az online adások sugárzóira is, ösztönözve az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférést a határokon túlról is.

A Bizottság végezetül a különböző áfa-rendszerekből eredő bürokratikus terheket is csökkenteni szeretné úgy, hogy a más országokban termékeiket online értékesíteni kívánó vállalkozások egyablakos rendszerben regisztrálhassanak és fizethessenek. A tervek között szerepel még egy közös áfa küszöb rögzítése, hogy a kisebb cégek online árusíthassanak.

A második pillérben olyan kezdeményezések várhatók, amelyek a digitális hálózatok fejlődéséhez és elterjedéséhez kívánnak megfelelő feltételeket teremteni. Itt a Bizottság öt kezdeményezést irányoz elő.

Ezek közül alighanem a legfigyelemreméltóbb a távközlési szektor működését meghatározó uniós szabályok ambiciózusnak mondott átszabása. Ansip és Oettinger külön is hitet tett a rádiófrekvenciák (spektrumpolitikák) tényleges összehangolása mellett. A Bizottság alelnöke sajtótájékoztatóján az elképzeléshez hagyományosan ellenségesen viszonyuló kormányok megnyugtatására hangsúlyozta, hogy Európa nem kíván a tagállamok zsebében turkálni, de a frekvenciák odaítélésének közös, egész EU-ra érvényes kritériumainak szükségét látja.

Az audiovizuális média működését meghatározó uniós jogszabályi keret módosítását is szükségesnek tartja a Bizottság, amely az online platformok (keresőmotorok, a közösségi média stb.) piacon játszott szerepének átfogó elemzését is napirendjére tűzi. Ennek keretében azt is megvizsgálják majd, hogyan kezeljék az illegális tartalmat.

A következő csapásirány a digitális szolgáltatásokba helyezett bizalom és ezek biztonságának a megerősítése, többek között a személyes adatok kezelését illetően. A testület a 2015 végéig elfogadandó új EU személyes adatvédelmi szabályok alapján felül kívánja vizsgálni az internetes személyiségi jogokról szóló irányelv rendelkezéseit.

Végül, de nem utolsó sorban a Bizottság arra készül, hogy kiberbiztonsági partnerséget javasoljon az iparág szereplőinek.

A stratégia harmadik pillérének középpontjában olyan kezdeményezések állnak, amelyek a digitális gazdaság növekedési potenciálját próbálják lehetőleg minél jobban kihasználni.

Brüsszel ennek jegyében az adatok EU-n belüli szabad áramlásának előmozdítása végett „egy európai szabad adatmozgási kezdeményezést” tervez, és egy európai felhő kezdeményezést is fontolgat a különböző ilyen jellegű szolgáltatások minőségbiztosítása céljából.

A most bejelentett tervek között szerepel még a sztenderdekre és az interoperabilitásra vonatkozó prioritások meghatározása néhány kulcsterületen, amilyen az e-egészség, a közlekedés tervezése vagy az energia esetében például az okos mérő berendezések.

Végül az utolsó, 16-ik kezdeményezés az internet és az új technológiák használatához szükséges képességek elsajátítását elősegítő programok elindítását célozza majd, de egy új e-kormányzati cselekvési tervről is szó van, ami összekapcsolná egymással az EU-ban fellelhető üzleti nyilvántartásokat.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás