Terrorelhárítási központtal javítanák a belbiztonságot

Új, öt éves keretprogramot és menetrendet fogadott el kedden az Európai Bizottság a belbiztonság megerősítésére. A Frans Timmermans alelnök és Dimitrisz Avromopulosz belügyi biztos által az EP plenárisán bemutatott munkaterv célja, hogy intézkedések sorozatával aktualizálja és megújítsa az EU 2008-ban elfogadott biztonságpolitikai stratégiáját.

Parlament előtti felszólalásukban Dimitrisz Avramopulosz és Frans Timmermans is hangsúlyozták, hogy az elmúlt félévtizedben alaposan megváltozott az a környezet, amiben az Európai Uniónak és tagországainak a polgárok biztonságáról kell gondoskodniuk.

„Új, komplex biztonsági fenyegetésekkel kell szembenézni, amelyek országhatárokon és szektorokon átívelőek” – mutatott rá Avramopulosz, míg Timmermans arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi 2008-as stratégia elfogadásakor még ismeretlen fogalom volt Európában a „külföldre szökött dzsihádista harcosok” fogalma, és a kíberfenyegetés sem érte el a mai szintet.

Mindketten úgy vélték, hogy éppen a mind összetettebbé váló kihívásokkal szembesülve csakis a tagországok közötti együttes fellépés kínálhat eredményes védekezést az alapvetően három fő fenyegetéstípus: a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kíbertámadások ellen.

Azt is kiemelték ugyanakkor, hogy a bizottsági megközelítés „nem reaktív, hanem megelőző” igyekszik lenni. Ennek jegyében teremtenek a terrorizmus kapcsán intézményi hátteret a szélsőségek ellen fellépni tudó szakértői tapasztalatok cseréjére és a vonatkozó ismeretek és tapasztalatok terjesztésére, miként ki akarják szélesíteni az EU intézmények és a nagy internetes szolgáltatók között nemrég megteremtett konzultatív fórumot is.

A legnagyobb feltűnést azonban egy új, terrorizmus elleni központ felállítására tett bizottsági javaslat keltette. A szervezet a hágai Europol alá tagozódva végezné munkáját, és feladata elsősorban a tagállami szinten rendelkezésre álló információk begyűjtése, feldolgozása és szükség szerinti megosztása lehetne.

Avramopulosz utóbb kérdésre válaszolva elismerte, hogy ha rajta múlna, abban látná az Europol jövőjét és értelmét, ha egyfajta „föderatív intézményként” működhetne. Erről ma nincsen szó, amit a Bizottság tehet, hogy növeli a hágai bűnüldöző szervezet büdzséjét, és igyekszik elérni kompetenciájának fokozatos bővítését.

Olyan területeken lehetne növelni a Europol „tűzerejét”, mint a terrorizmus finanszírozásának a figyelemmel követése, a tűzfegyverek illegális forgalmának a feltérképezése, a külföldi dzsihádista harcosok felfedése, vagy például a szélsőséges, gyűlöletkeltő, biztonságot fenyegető online-tartalom kiszűrése.

A szervezett bűnözés kapcsán szintén „a pénzügyi csatornák eldugaszolását” emelte ki a görög belügyi biztos, aki szerint megpróbálják majd elérni, hogy a nemzeti „pénzügyi felderítés” munkáját összekapcsolják az Europollal. Mindeközben erősíteni akarják a jogi kereteket a tűzfegyverek forgalmazásában, (ennek kapcsán jegyezte meg Timmermans, hogy némiképpen anakronisztikus dolog, hogy még ma is lehet kalasnyikov géppisztolyt interneten venni..).

Avramopulosz és Timmermans is hangsúlyozták mindeközben, hogy a különböző biztonsági intézkedések mindenkor „az emberi jogok tiszteletben tartásával”, így például az adatvédelem megengedte keretek között mozognak majd. A belügyi biztos általában is felvázolt öt olyan elvet, amelyek szerinte meghatározó alapvetéseknek számítanak a Juncker-bizottság öt éves mandátuma idején a belbiztonság erősítésében.

Közülük elsőként említette, hogy csak olyan lépésekről lehet szó, amelyek „összhangban állnak az európai alapvető jogokkal”, emellett adott velük kapcsolatban „az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus kontroll”.

További fontos kiindulópont, hogy először mindenkor a már meglévő jogszabályokból és intézményekből indulnak ki, az azokban rejlő esetleges tartalékok kiaknázásával kezdik, és csak ha ez nem elegendő, akkor fordulnak újabb eszközök megteremtése felé. A cél mindenesetre az, hogy maximális mértékben támaszkodni akarnak a meglévő EU-ügynökségek és létező uniós politikák mechanizmusaira, (az előbbiekre példa a Europol szerepének a jobb kiaknázása).

Dacára a jogvédelem gyakori hangoztatásának, a képviselői fogadtatás sok esetben kétkedő, esetenként ellenséges, vagy legalábbis óvatos volt. A liberálisok, zöldek és szélsőbaloldaliak visszatérően emlékeztettek arra, hogy a rendvédelmi szervek mandátumának a kiszélesítése csakis akkor lehet elfogadható, ha együtt jár az állampolgári jogvédelem erősítésével.

Ahogy Sophia in’t Veld, a liberálisok vezérszónoka fogalmazott, „az Europol szerepének a kiterjesztése kétségtelenül érdekes gondolat, de a Bizottságnak ehhez haladéktalanul szavatolnia kell a demokratikus kontroll meglétét is”. In’t Veld aggasztónak tartotta azt is, hogy szerinte inkább elmosódó, mint egyértelmű a határvonal a rendfenntartó és a hírszerzési tevékenység között. Mind fogalmazott, a „nemzetbiztonságra” való hivatkozás mára már teljesen inflálódott, miközben szerinte továbbra sem világos, hogy milyen jogvédelem illeti meg mindeközben az állampolgárt. Azt meg végképp veszélyes tendenciának vélte, hogy összemosódhatnak EU-szintű és nemzeti biztonsági kompetenciák.

„Jó iránynak”, de erőtlennek és elégtelennek minősítette a bizottsági beterjesztést a szocialisták és demokraták frakciója, amely szintén aggasztónak érezte, hogy a meglévő biztonságpolitikai intézkedések, kiegészülve a leendő légiutas-nyilvántartási irányelvvel, az „okos határvédelem” tervbe vett intézkedéseivel és a többi, leendő lépéssel, együttesen súlyosan korlátozhatják az alapvető állampolgári jogokat.

Dimitrisz Avramopulosz azzal vette védelmébe a felvázolt intézkedéscsomagot – amelynek (ígérte) minden egyes konkrét elemét lesz majd alkalom a maguk részleteiben megvitatni -, hogy ez az első eset, amikor európai szinten a biztonsághoz kapcsolódó valamennyi tényező együttes, komplex vizsgálatával és kezelésével igyekeznek megválaszolni a biztonsági kihívásokat.

Frans Timmermans a maga részéről elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy erősítsék a bizalmat a tagországok egymás között és az uniós intézmények iránt. „Információ már akad elegendő, de nem mindig érzi még mindenki úgy, hogy idegen kezekben is jó helyen lehetnek” – jegyezte meg ennek kapcsán a Bizottság alelnöke.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás