Görögország lesz a téma az IMF-ben is

A görög válság, az ebolajárvány érintett országokra gyakorolt hatásai és a világgazdaság növekedésének ösztönzése: ez a három fő téma uralja majd a Nemzetközi Valutaalap (IMFP) és a Világbank hivatalosan pénteken kezdődő, háromnapos tavaszi közgyűlését.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója már a múlt héten megadta az alaphangot, amikor a világgazdasági helyzetet ismét az “új középszerűség” kifejezéssel jellemezte.

A világgazdasági növekedés “egész egyszerűen elégtelen” – mondta az IMF vezetője egy Washingtonban április 9-én tartott beszédében. Emlékeztetett, hogy hat hónapja figyelmeztetett az új középszerűség, azaz a hosszú ideig tartó alacsony növekedés kockázatára. Most azt kell megakadályoznia, hogy ez az új középszerűség új valósággá váljon – hangoztatta.

A világgazdasági kilátásokat összegző, kedden közzétett IMF-jelentés alátámasztja a borúlátó véleményt. A valutaalap nem változtatott a világgazdaság idei évi növekedésének várható ütemének előrejelzésén januárhoz képest, míg a jövő évre vonatkozó becslését minimálisan, 0,1 százalékponttal javította. Az idei évre 3,5 százalékos, 2016-ra pedig 3,8 százalékos globális gazdasági növekedést jósoltak az elemzők.

A fejlett országokban a tavalyi 1,8 százalék után idén és jövőre is 2,4 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), ezen belül az amerikai gazdaság növekedése a tavalyi 2,4 százalékról idén 3,1 százalékra gyorsul, és ugyanez az ütem várható jövőre is. Az euróövezet még mindig lábadozik, a kínai gazdaság növekedés lassul, Latin-Amerika, élén Brazíliával kifejezetten rosszul teljesít, Oroszország pedig recesszióba csúszott. A világgazdaság tehát még alig lábalt ki a 2008-ban kirobbant, a reálgazdaságra átterjedő pénzügyi válságból.

A gazdaságokban rejlő potenciális lehetőség már a válság előtt csökkent az ipari országokban, és ez a gyengülés azóta csak fokozódott. A feltörekvő országokban is megfigyelhető ez a jelenség, például Kínában, a szegény országokra pedig kis mértékben jellemző – mutatott rá Olivier Blanchard, az IMF főközgazdásza. Kiemelte: az olajárak csökkenésének a kitermelő országok a vesztesei, a fogyasztók pedig a nyertesek, még ha néhány ország, köztük az Egyesült Államok, mindkét táborba beletartozik. A dollár erősödése azonban az exportorientált vállalatokat bünteti, a feltörekvő országok számára pedig fenyegetést jelent.

Ehhez adódnak még a regionális válságok, mint például Görögország, amelynek esetében továbbra is valós veszély, hogy kénytelen lesz csődöt jelenteni és elhagyja az euróövezetet. Ugyan Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerdán ismét azt mondta, nem hiszi, hogy ez bekövetkezik, az IMF több vezetője már nem tartja elképzelhetetlennek ezt a jövőképet.

Olivier Blanchard kijelentette: bár továbbra is az a legfontosabb, hogy a nemzetközi hitelezők megállapodásra jussanak Athénnal egy új reformprogramról a hitelcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részlet folyósításának fejében, nem zárható ki, hogy Görögország kilép az eurózónából, aminek destabilizáló hatása lenne a pénzpiacokon. A német pénzügyminiszterhez hasonlóan a valutaalap fő közgazdásza is úgy véli, hogy az euróövezet túlélne egy ilyen fordulatot, és a fertőzés meglehetősen korlátozott lenne.

“Az euróövezet maradék része (az eleőző évekhez képest) jobb helyzetben van, meg tud birkózni Görögország távozásával” – emelte ki Blanchard, aki szerint Görögország euróövezeti tagságának megszűnése esetében a piacokat az nyugtatná meg, hogy ezt az alkalmat a fiskális és politikai unió útján való előrelépésre használnák az érintett országok.

A közgyűlés másik fő témája az ebolaválság, annak meghatározása, hogy miként lehetne segíteni a járvány által leginkább sújtott három afrikai országon, Guineán, Libérián és Sierra Leonén. A három ország vezetői Washingtonban mutatják be részletesen a támogatásukat célzó “Marshall-tervet”, amelynek keretében további segítséget és adósságuk eltörlését kérik. A Nemzetközi Valutaalap már felajánlotta, hogy elenged 100 millió dollárt a három ország adósságából, de az érintettek sokkal többet várnak el.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás