Brit választási hajrá: az EU miatt bukik Cameron?

A szigetország uniós kapcsolatainak alakulása a négy hét múlva esedékes parlamenti választások egyik legfontosabb kérdése. Bár David Cameron a konzervatívok győzelme esetén megreformálná Európát, az Ed Miliband vezette Munkáspárt szerint a nemzeti érdek azt diktálja, hogy ne menjenek szembe az EU-val.

Nincs többé fényes elszigeteltség

Az Európai Unió tűkön ülve várja a május hetedikei parlamenti választások eredményét, hiszen az minden bizonnyal meghatározza majd az Egyesült Királyság Európa-politikáját. A brit irányváltás soha nem volt aktuálisabb, hiszen a ’vonakodó partner’ politikai rendszere az elmúlt években meghatározó változásokon esett át, elég csak a skót függetlenedési törekvésekre vagy a Lordok Háza reformjára gondolni. A cél, hogy a britek megfeleljenek a modern kormányzás követelményeinek, illetve a kontinentális modellhez kerüljenek közelebb, úgy tűnik elérhető, azonban ennek a Westminster egy és oszthatatlan szuverenitása az ára. Utóbbit alapjaiban kihívta a devolúció, és a hatalmi ágak szétválasztására tett intézkedések, s ennek fényében teljesen érthető, hogy a Cameron-kormány nem akar több hatáskört adni az Európai Uniónak.

Az éremnek persze két oldala van, hiszen a brit belső átalakulással szinte egyidőben az EU is mérföldkőhöz érkezett: a Római Szerződés ’egyre szorosabb uniójának’ kialakítása mára egyértelmű cél, elég csak a fiskális transzferunió, bankunió vagy az energiaunió terveire gondolni. A britek persze a továbbiakban is alkalmazhatnák az opt out lehetőséget a kooperáció számukra nem kívánatos területein, ugyanakkor a kívülmaradás mára egyértelműen az érdekérvényesítés kárára valósul meg. Erre remek példa a brit opt out a gazdasági és monetáris unióból, hiszen hiába elképzelhetetlen Cameron számára az eurozóna tagság, annak stabilitása mindenkori nemzeti érdek, ugyanakkor nehéz úgy befolyást gyakorolni, hogy London nem ülhet ott a tárgyalóasztalnál. Az Egyesült Királyság mára ezer szállal kapcsolódik az Európai Unióhóz, annak tagállamai a brit áruexport 50 százalékát, a szolgáltatási export pedig 35 százalékát veszik fel, így a fényes elszigeteltség mára nem is opció.

Se veled, se nélküled: a ’Brexit’ forgatókönyvei

Az uniós kapcsolatok jelentőségével és a nemzeti érdekérvényesítés fontosságával persze David Cameron is tisztában van, épp ezért hirdette meg az Európai Unió megreformálásának tervét. A miniszterelnök 2013. januári, ún. ’Bloomberg-beszédében’ arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió szuverenitáselterelésével szemben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a brit érdekek hangsúlyozására, ezért válaszút elé állítaná a polgárokat. Ennek a folyamatnak lenne a csúcsa a tagságról szóló népszavazás, ami a konzervatívok elképzelésében akár már 2017-ben megvalósulhat.

A hangzatos szándék ellenére Cameron stratégiája tele van lehetséges buktatókkal. Ennek első lépcsője, hogy május hetedikén a konzervatívoknak abszolút többséget kell szerezniük a parlamenti választásokon, ami a választási rendszer természetéből adódóan nem lenne nehéz feladat, azonban már 2010-ben sem sikerült. Akkor a Konzervatív Párt kényszerházasságba került a Nick Clegg vezette liberális demokratákkal, akik sokkal inkább Európa-barát politikát folytatnak. Egy újabb kormánykoalíció esetén kicsi az esélye annak, hogy Clegg beáll Cameron mögé, és felkarolja a referendum tervét.

Amennyiben mégis összejön a konzervatív abszolút többség, azt sem követi automatikusan a népszavazás, hiszen előtte még el kell hogy jöjjön a ’megreformált Európa’.  Ezen a ponton Cameron reformelképzeléseiről nagyon keveset tudunk, azonkívül, hogy a személyek szabad áramlása szálka a miniszterelnök szemében, így ahhoz mindenképpen hozzányúlna. Ehhez persze módosítani kéne az EU szerződéseit, ami a 28 tagú unióban hatalmas kompromisszumkészséget igényel. Erre hívta fel Cameron figyelmét az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is, szerinte „hiába van jó érvkészletünk, ha szerződésmódosítás szinte lehetetlen feladat”.

A brit miniszterelnök ennek ellenére kiáll elképzelései mellett, és amennyiben meggyőzi a másik 27 tagállamot, elméletileg új viszonyrendszert építhet ki Európával. A történetnek itt azonban még nincs vége, hiszen a szerződésmódosítás után jöhet a várva várt referendum, amikoris a brit polgárok döntik el, hogy akarnak-e a már reformokon átesett Európai Unióban maradni. Látható, hogy egy nagyon hosszú és politikai kompromisszumokkal tűzdelt folyamat eredménye lehet a népszavazás, aminek végkimenetele szintén homályos. Hiába mondjuk, hogy a britek az EU szkeptikusai, a közvélemény-kutatásokon egyáltalán nem magasabb az Európai Unió hasznát megkérdőjelezők száma, mint más tagállamokban. Ennek fényében brit uniós távozásról beszélni egészen korai, hiszen évek kemény politikai küzdelmeinek eredménye lehet csak a Brexit.

Blair: politikai káosz jöhet

Úgy tűnik az ellenzék kampányában remekül ki tudja használni a cameroni uniós stratégia gyengeségét, hiszen a Munkáspárt múlt héten magát Tony Blairt vetette be a Brexittel szemben. A volt munkáspárti miniszterelnök mindamellett hogy támogatásáról biztosította Ed Milibandet, hosszan ecsetelte a potenciális távozás következményeit. Blair szerint a brit távozás lehetősége is káoszt teremthet, hiszen az uniós tagságnak megkérdőjelezhetetlen gazdasági előnyei vannak, nem is beszélve a brit versenyképességi szempontokról. „ Sokat mondana rólunk, ha kilépnénk az EU-ból. És nem jó értelemben”- hangoztatta a politikus. 

Azontúl, hogy a Munkáspártnak előnyt jelenhet az EU kérdésének előtérbe kerülése, nem szabad megfeledkezni a Nigel Farage vezette Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjáról (UKIP) sem. Utóbbi májusban megnyerte az európai parlamenti választásokat és akár most is profitálhat az uniós dilemmából. Ezzel maga Nigel Farage is tisztában van, hiszen az egészen eurofób politikus megköszönte Tony Blairnek, hogy az EU-tagság kérdését állította a választási hajrá középpontjába, hiszen e téren egyértelműen a UKIP képviseli a leginkább világos álláspontot: ki kell lépni az EU-ból.

A négy hét múlva esedékes választások tehát egészen érdekes fordulatot eredményezhetnek az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatában, ugyanakkor ahogy a cikk is rávilágított, a  rövidtávú brit távozás valószínűsége csekély. David Cameronnak kis mozgásteret hagynak az euroszkeptikusok, a reformterveibe pedig könnyen belesülhet, s ezzel leginkább az Ed Miliband vezette Munkáspárt van tisztában. 

Tamara Judi

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás