_

Nem sok újat hozott az éjszakai görög “mini-csúcs”

Látszólag a már ismert álláspontok és az eddigi status quo megerősítését hozta a görög adósságválságnak szentelt szűkkörű tanácskozás, amire az Európai Tanács (EiT) munkavacsorája után, késő este került sor. A görög kormányfő a közeli napokra konkrét reformok részletes listájára tett ígéretet, az eurózóna pedig kész „minél előbb” ismét összeülni görög-ügyben.

Az északai „mini-csúcson” – amelynek megszervezésére a görög miniszterelnök kérte fel az Európai Tanács elnökét – Donald Tusk, Angela Merkel, Francois Hollande, Alekszisz Ciprász, Jean-Claude Juncker, Mario Draghi és Jeroen Dijsselbloem vett részt. (Martin Schulz európai parlamenti elnök ugyan sajtóértekezletén azt közölte, hogy Ciprász őt is szerette volna látni a találkozón, de a maga részéről elhárította a meghívást.)

Bár a hajnali fél háromkor véget ért egyeztetés végül hosszabb lett, mint amennyi időt az EiT egésze a mostani csúcs egy fő témájának (energia unió) szentelt, a nyilvánosságra került információkból és nyilatkozatokból igazából nem derült ki, hogy a három órás győzködés során ki használt erősebb érveket a másik féllel szemben: Ciprász-e, midőn egy eseleges görög bedőlés súlyos hatásaira emlékeztetett az eurózóna sok más országára nézve, vagy az EU-intézmények és az eurózóna megjelent vezetői és befolyásos tagállamai, amikor láthatóan ismét értésre adták, hogy Athén csak akkor számíthat az elzárt pénzcsap újbóli megnyitására, ha kézzel fogható konkrét reformokat helyez az asztalra.

A “mini-csúcs” után Tusk, Juncker és Dijsselbloem rövid közös nyilatkozatban szögezte le, hogy az eurózóna pénzügyminisztereinek február 20-i megállapodása változatlanul teljes egészében érvényes. E megállapodás szellemében a következő napokban úgymond minden fél igyekszik majd maximálisan “felgyorsitani a munkát”, illetve a görög kormány “a következő napokban konkrét reformok teljes listáját” beterjeszti majd.

A folyamat felgyorsítása érdekében “politikai egyeztetés” zajlik majd Brüsszelben, és “tényfeltáró misszió” tájékozódik Athénban. (Egy hasonló, “tényfeltáró” EU-intézményi delegáció a napokban már járt a görög fővárosban, de akkor nem engedtek számukra hozzáférést a görög minisztériumok könyveléseihez – igazából már az épületekbe sem engedték be őket, emlékeztettek sajtójelentések.)

Angela Merkel a találkozó után megerősítette: további pénzek folyósítása Görögországnak kizárólag a nemzetközi intézmények egyetértő véleménye után lehetséges. Merkel egyúttal hajnali sajtóértekezletén külön kiemelte, hogy a Ciprász által most újolag beígért “reformlistának” az elsődleges költségvetési többlet eléréséhez szükséges, “adekvát intézkedéseket” kell tartalmaznia.

Az eurózóna – amelyet Dijsselbloem képviselt az egyeztetésen – mihelyt lehetséges, azonnal kész ismét összegyűlni a “görög-kérdés” megvizsgálására – zárult a Tusk-Juncker-Dijsselbloem által jegyzett közös nyilatkozat.

Ciprász a maga részéről a találkozó után azt nyilatkozta a görög sajtónak, hogy “sokkal optimistább”, mivel úgymond “minden fél a lehető legtöbbet igyekszik tenni a görög probléma megoldására”. 


A „mini-csúcs” egyébként jócskán váltott ki morgolódást több más eurózóna-ország vezetője részéről, akiket a görögök nem hívattak meg a megbeszélésre. Különösen Belgium, Finnország és Luxembourg kormányfői rosszallották a dolgot, olyannyira, hogy az esti találkozó bejelentése után Tusk külön is leült előzetesen egyeztetni a Benelux-országok vezetőivel. Ennek során értésre adta, hogy a megbeszélés „teljesen informális” lesz – ami amúgy nem ismeretlen a csúcstalálkozók margóin -, és semmilyen döntéshozásra nem kerül majd sor.

Mark Rutte holland kormányfő e magyarázat után már úgy nyilatkozott a holland sajtónak, hogy akkor részéről így rendben van, nem kér utólagos tájékoztatást, ahogy más informális megbeszélésről sem szokott számot tartani ilyenre. Ausztria, Belgium, Finnország és Luxembourg viszont igényt jelentett be arra, hogy részletes tájékoztatást kaphasson a végső kihatásaiban szerintük valamennyi tagállamot érintő görög válság lehetséges alakulásáról tartott csütörtök éjszakai szűkkörű egyeztetésről. Ha erre valóban sor kerül, akkor megeshet, hogy a görög-kérdés a pénteki – immár plenáris, teljes körű – csúcson is téma lesz még.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás