_

Ciprász az EU-csúcs elé készül vinni a „görög kérdést”

„Legkésőbb a hétvégéig” a görög likviditási probléma „politikai szintű megoldását” helyezte kilátásba hétfőn Alekszisz Ciprász a görög sajtónak adott nyilatkozatában, utalással a csütörtök-pénteki EU-csúcsra. A nemzetközi sajtót megjáró hírrel egy időben Donuld Tusk, az Európai Tanács elnöke viszont kizárta, hogy a csúcson megvitatnák a „görög kérdést”.

„Az ügyet… az EU-csúcsig, vagy ha szükséges az EU-csúcson magán, politikai szinten kezeljük majd” – idézte a brüsszeli Europolitics a görög Ethnos című napilapnak adott Ciprász-nyilatkozatot.

A görög kormányfő az interjúban elismerte ugyanakkor, hogy ha a csúcson kedvező választ akar kicsikarni kollégáitól, nem lesz könnyű dolga, mert olyan országok vezetőinek ellenkezésével kell majd szembesülnie, akiknek „egzisztenciális érdekük fűződik a megszorításokhoz”. Ezek a politikusok „Európa jövőjével játszanak” – tette hozzá, majd úgy vélte, hogy az „óvatosabb politikai erők” megóvják majd a tárgyalásokat az összeomlástól.

Megfigyelők megjegyzik, hogy Ciprász fellépése mögött nem kevesebb áll, mint hogy a görög reformprogram konkretizálásával foglalkozó technikai szintű egyeztetés láthatóan lassan halad – a nemzetközi szervezetek képviselői szerint a beterjesztett görög elképzelések felszínessége miatt -, márpedig a görög kormánynak a hó végéig ki kell valahogy szabadítania a második görög segélycsomagból még papíron járó 7,2 milliárd eurót, különben Athén napokon belül fizetésképtelenné válhat.

A görög taktika most az, hogy technikai szintről politikaira emeljék a kérdés „kezelését”, aminek részeként nyilván arra helyeznék a hangsúlyt, hogy az euróra, az eurózóna országaira és az európai integrációra nézve milyen drámai következményekkel járna egy görög államcsőd és vele a görög euró-tagság felfüggesztése.

Az egyik fő görög érv, hogy ha őket bukni hagyják, akkor a görög euró bedőlése pillanatok alatt maga után fogja rántani a portugált és a spanyolt, sőt, igen valószínűen az olaszt is.

Valójában – mint egy korábbi nyilatkozatában maga Ciprász megjegyezte -, az Athén által kért könnyítések ellenzői között távolról sem csak a szigorú gazdaságpolitikát folytató északi államok és Németország állnak, hanem éppen, hogy Portugália és Spanyolország vezetői is. Ez utóbbiak országai ugyanis több éven keresztül, hatalmas gazdasági és politikai áldozatokkal végrehajtották az elvárt megszorításokat, és most nyíltan kiállnak amellett, hogy szerintük politikailag és morálisan is elfogadhatatlan volna, ha mindazt, amin ők keresztül kellett, hogy menjenek, Görögország megúszná, és áldozatvállalás nélkül is forrásokhoz jutna.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök egy hétfői rádió-nyilatkozatában ezt újólag megerősítette, midőn közölte: nem akarja, hogy Görögország kiváljon az euróból, mert nem hiszi, hogy ez jó lenne akár a görögöknek, akár Európának. De – tette hozzá – azt viszont szeretné, ha „Görögország tiszteletben tartaná a kötelezettségeit, miként azt mi többiek megtesszük”.

Görögországnak péntekig vissza kell fizetnie 300 millió eurót a Nemzetközi Valutaalapnak, és esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi kincstárjegy kifizetése. Mivel a görög likviditási tartalék vészesen megcsappant, Athénban arra készülnek, hogy 1 milliárd euróért három hónapos görög kincstárjegyeket dobnak piacra, ám egyelőre ehhez is a hitelezők engedélye kell, lévén, hogy az ilyen célra engedélyezett kincstárjegy-kibocsátási kvótáját a görög kormány elvben már kimerítette. Március végéig egyébként összesen 6 milliárd eurónyi törlesztés vár a görög kincstárra.

Azzal, hogy a második görög adósságrendezési csomagot végül négy hónappal meghosszabbították, elvben Athén jogosult lehet az eredeti 240 milliárdos csomagból még 7,2 milliárd euróra. Ennek folyósítását azonban az eurózóna miniszterei ahhoz kötötték február 20-i ülésükön, hogy a görög kormány terjesszen be reális, konkrét, kidolgozott és hiteles reformprogramot, (általános várakozások szerint ennek része kellene, hogy legyen például a megszakított privatizációs program folytatása is).

Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna elnöke többször elhúzta már a mézesmadzagot, hogy a maga részéről lát esélyt a 7,2 milliárd (részbeni vagy egészbeni) felszabadítására, ha érdemi haladást tapasztalnak a görög oldalon. Mindezt mindenki úgy értelmezte, hogy az eurózóna „kemény” tagjai a pénz folyósításának az ígéretével próbálják a görög kormányt „megfogni” és tényleges haladásra ösztökélni.

A múlt szerdán Brüsszelben megkezdett szakértői szintű egyeztetések azonban hírek szerint egyelőre nem hozták a várt eredményt, az egyeztetés lassan tart. Mivel viszont az idő szorít, Ciprász most láthatóan mindezt megkerülve politikai szinten és politikai érvekkel akar mégiscsak forrásokhoz jutni.

Brüsszeli értesülések szerint minderre egyelőre kevés a készség EU-tanácsi és tagállami oldalon. „Nem nyomhatjuk legfelső szintre egy kérdés megvitatását, amíg a szakértők dolgoznak a témán” – idézett a brüsszeli EurActiv egy tanácsi tisztviselőt.

Donald Tusk, az Európai Tanács állandó elnöke – aki a csütörtök-pénteki EU-csúcs napirendjének összeállításáért felelős – brüsszeli újságírók egy szűk csoportjával találkozva kizárta a görög-kérdés megvitatását. „El tudják képzelni, hogy a jelenlegi helyzetben (amikor a görög kormány és a görög parlament második világháborús német jóvátételért kampányol) formális vitát nyissunk a német kancellár és a görög kormányfő között a görögországi helyzetről?” – tette fel a költői kérdést az EiT lengyel elnöke.

Említett hétfői nyilatkozatában a görög miniszterelnök mindenesetre igyekezett optimistának mutatkozni, és egyúttal ismét leszögezte: „Bármilyen akadályokat is kell a tárgyalások során meghaladnunk, nem fogunk visszatérni a megszorítások politikájához!”.

Ciprász egyébként az előző – februári – EU-csúcson már felvetette a “görög kérdés”, de szavai nem váltottak ki senki részéről hozzászólást, és ezzel a témán – ami akkor sem volt formálisan napirenden – túl is léptek. Az Európai Tanács álláspontja akkor is az volt, hogy a kérdéskört nem politikai, hanem szakértői szinten kell kezelni. Megfigyelők nem zárják ki, hogy Ciprász mostani nekiveselkedése – ha valóban sort kerít rá – esetleg most is így végezheti majd.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás