Górcső alá kerül Magyarország: Brüsszel a reklámadót vizsgálja

Mélyreható vizsgálatot indított csütörtökön az Európai Bizottság annak kiderítésére, hogy a 2014 júniusában bevezetett magyar reklámadó megfelel-e az állami támogatás nyújtására vonatkozó uniós szabályoknak. Brüsszel egy felfüggesztési határozattal a vizsgálat lezárulásáig megtiltotta a progresszív adósávok alkalmazását, ami aggodalmának fő tárgyát képezi.

A mélyreható vizsgálat elindítása azt jelzi, hogy Brüsszelnek határozott a gyanúja, hogy Magyarország megsértette az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat a reklámadó sávos kivetésével. Formailag ugyanakkor egyelőre nem minősül tiltott állami támogatásnak a magyar intézkedés, aminek módosítására már korábban ígéretet tett Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A mélyreható vizsgálat elindítását az Európai Bizottság szerint a 0 százaléktól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs indokolja, ami megítélése szerint szelektíven kedvez bizonyos cégeknek és ezzel tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja őket másokkal szemben. A testület aggodalma jeleként egy külön döntéssel (úgynevezett felfüggesztő határozattal) a mélyreható vizsgálat lezárulásáig megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcsok alkalmazását, tulajdonképpen azt, hogy mostantól a törvényben előírt módon szedjék be az adót az az alá eső médiavállalkozásoktól.

A Bizottság mostani döntése a vizsgálat hivatalos szintre emeléséről egyúttal lehetőséget ad az érintett cégek számára, hogy kifejtsék a véleményüket.

„Rendkívül fontosnak tartom, hogy tisztességes versenyfeltételeket biztosítsunk Európa-szerte a médiapiacokon. Manapság számos médium támaszkodik a reklámbevételeire működésének finanszírozásában. Üdvözlöm a magyar kormánynak a reklámadó módosítására vonatkozóan jelzett szándékát. Az állami támogatási vizsgálat mind a két kérdést érinteni fogja: a reklámadó jelenlegi alkalmazásának módját és a módosítását is annak biztosítására, hogy bizonyos médiavállalkozások ne legyenek kitéve diszkriminatív bánásmódnak” – jelentette ki Margrethe Vestager, az EU versenypolitikai biztosa.

A versenyjogi terület szóvivője a BruxInfo kérdésére hozzátette, hogy bár tudomásuk van róla, egyelőre nincs információjuk arról, hogy mikor kerül az Országgyűlés elé a Lázár János által korábban beharangozott törvénymódosítás, ami egykulcsos adót hozna létre a jelenlegi többsávos helyett.

Miként a Bizottság indoklásában rámutat, a progresszív adókulcs következtében az alacsonyabb reklámbevételekkel rendelkező médiacégeknek nagyságrendekkel kevesebb reklámadót kell fizetniük, még a reklámbevételeik arányához képest is, mint a magasabb reklámbevételekkel rendelkező médiavállalatoknak. Brüsszel szerint az üzleti forgalmon és nem a nyereségen alapuló progresszív adó (a nyereségen alapuló progresszív adótól eltérően) hátrányos helyzetbe hozza a nagyobb piaci szereplőket. A közlemény szerint a magyar hatóságok eddig nem adtak semmilyen objektív magyarázatot, ami ezt indokolná.

A Bizottságnak a reklámadó-törvény azon rendelkezései iránt is kétségei vannak, amelyek lehetővé teszik az adóköteles reklámbevételeknek a korábbi veszteségekkel való csökkentését. „Ezek a szabályok nem tűnnek összhangban levőnek az adó általános céljaival és szűkkörű alkalmazásuk csak azokra a cégekre, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, olybá tűnik, hogy szelektív előnyöket juttat ezeknek a cégeknek” – hangzik a Bizottság érvelése.

A testület azt is hangsúlyozza, hogy a mélyreható vizsgálat nem vonja kétségbe Magyarországnak a reklámadó kivetésére és az adóterhelés szintjének megállapítására vonatkozó jogát.

Nevük mellőzését kérő források szerint amennyiben a Bizottság tiltott állami támogatást állapít meg, akkor elvileg gondoskodni kell majd az eddig kifizetett támogatás visszafizetéséről. Ez persze történhet az adókulcs eddig kedvezett helyzetben lévő társaságok számára történő felemelésével is, nincs szükség tehát feltétlenül a támogatás visszafizetésére.

A Bizottságnál arra is emlékeztetnek, hogy a reklámadó más uniós szabályokkal való összeegyeztethetőségét is vizsgálják. Így például azt, hogy a törvény rendelkezései nem sértik-e meg a letelepedés szabadságát azzal, hogy elsősorban olyan magyar cégeket érintenek, amelyek egy másik tagállamban bejegyzett vállalatcsoporthoz tartoznak.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagyon lassan tér vissza a repülési kedv

A CAPA légiközlekedési tudásközpont adatai szerint a budapesti repülőtéren az év eddigi részében 3,2 millió utas fordult meg, 64 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Hasonló adatot közölt a Fraport repülőtér-üzemeltető csoport is.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás