Most már jobb véleménnyel van rólunk Brüsszel

Ismét egy hellyel előbbre rukkolt az uniós tagállamok között a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének megítéltsége, miközben tartja viszonylag kedvező helyzetét a hatékonysági mutatók tekintetében is. Az információs technológia hazai igazságszolgáltatásban való hasznosulása azonban továbbra is jelentős elmaradásban van.

Vera Jurová igazságügyi EU-biztos hétfőn mutatta be Brüsszelben az idei új „igazságügyi eredménytáblázatot”, amelynek megteremtésén eredetileg még luxemburgi biztos elődje, Viviane Reding bábáskodott, és aminek kapcsán a tagállami miniszterek tavaly még abban reménykedtek, hogy a novemberben hivatalba lépett új Európai Bizottság végleg ejteni fogja az elkészítését.

Ehelyett a mostani „eredménytábla” minden korábbinál ambiciózusabb: a tavalyi harminc helyett idén már közel félszáz grafikon és táblázat vizsgálja a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerét.

Jurová egyúttal az idei elemzés bemutatásakor azt is aláhúzta, hogy az „eredménytábla” elkészítésének a gyakorlatát változatlanul az alapvető gazdasági-költségvetési kérdésekre összpontosító Európai Szemeszter fontos kiegészítőjének tekintik. Mint fogalmazott: „A hatékony igazságügyi rendszer meghatározó tartópillére minden demokráciának,…erősíti a közös európai uniós értékeket és beruházásbarát működési környezetet biztosít”.

Az igazságügyi eredménytáblázatok gyakorlatát először 2012-ben alkalmazták, mikor is hat tagállam felé külön ajánlással is éltek. Ez utóbbiak száma 2013-ban tízre nőtt, tavaly pedig már tizenkét EU-tagot érintett valamilyen (igazságügyi rendszert érintő) brüsszeli intelem. Magyarország tavaly nem volt közöttük.

A 2015-ös eredménytábla az előzőhöz hasonlóan három fő indikátor alapján vizsgálja a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereit. Ezek: a hatékonyság, a színvonal és a függetlenség. Mindegyik kategóriában külön almutatókat is szemügyre vettek.

Az eredménytábla a tagállami igazságszolgáltatások gazdaság szempontjából leginkább releváns polgári, közgazdasági és kereskedelmi jog területén tükrözi a tagállamok teljesítményét.

A magyar igazságszolgáltatás a vizsgált szempontok többségénél a tavalyihoz hasonlóan az első harmadban végzett, bár a hatékonysági mutatók tekintetében a legtöbb esetben önmagához képest néhány ponttal többnyire kicsit romlott tavalyhoz képest az eredménye.

A táblázatok a tagállamoktól, illetve európai igazságszolgáltatási hálózatoktól és (a függetlenség megítélésénél) a Világgazdasági Fórumtól kapott adatokon alapulnak.

A magyar teljesítmény

A Világgazdasági Fórum volt a forrása már a megelőző években is az igazságszolgáltatás függetlenségét megítélő mutatónak (a gazdasági szereplők ez irányú véleményét összesíti a vonatkozó kimutatás). Magyarország a vizsgált több mint 140 ország között a tavalyi 66-ról az 56-ik helyre lépett előre (2013-ban még a 72. helyen állt), és uniós pozícióján is javított egy helyet: jelenleg a függetlenségi index szerint hátulról a 12-ik, tavaly még csak a 11.-ik volt. (Az EU-országok körében 1-től 7-ig terjedő skálán mérik a vélelmezett függetlenségi értéket, és ezen Magyarország először érte el a 4-es eredményt. A 7-es maximumhoz a legközelebb Finnország és Dánia állt 6,6-6,5 pontos értékekkel, míg a sereghajtók a 2014-es jelentést megismételve Szlovákia és Bulgária (2,3 ponttal).

Az igazságszolgáltatás hatékonyságát illetően a magyar teljesítmény a tavalyihoz hasonlóan jónak mondható. A szerződő felek közötti vitás polgári és kereskedelmi perek sikeres lezárásához szükséges idő tekintetében hazánk például az első harmadban van és a hatodik helyet foglalja el. (igaz, tavaly viszont még a harmadik volt, 97 napos átlaggal. Ez a mostani táblázatban már 169 napot jelez, ami azonban még mindig elmarad a tagországok többségét jellemző 200 napos, vagy azt meghaladó időtartamtól. A sereghajtó egyébként Málta 750 napos átlaggal, míg a ciprusi és olasz „eredmény” 600, a szlovákoké 500 napot meghaladó).

Javított már tavaly sem rossz eredményén a magyar igazságszolgáltatás közigazgatási természetű (jellemzően állampolgárok és a hivatalos szervek közötti) ügyek lezárásához szükséges idő tekintetében: a tavalyi ötödik helyről immár a negyedik helyre rukkolt elő, tovább csökkentve (még jobban száz nap alá szorítva) a jellemző időtartamot. (Az abszolút negatív rekorderek itt Málta és Görögország, mindketten 2000 napot elérő vagy meghaladó ügyintézési időátlaggal. Utánuk a negatív listán Ciprus és Szlovákia következnek.)

Egy hellyel visszacsúszott a magyar eredmény a csődeljárások lezárásához szükséges idő tekintetében, (arról az időről van szó, ami alatt a hitelezők hozzájutnak a kinnlevőségeikhez). Továbbra is a középmezőnyben áll az ország, de a tavalyi 15-ikhez képest immár a 16-ik helyen. (Az utolsó harmadban egyébként egy kivétellel csupa 2004 után csatlakozott ország áll, az utolsó itt is Szlovákia, a magyar értéket jelentő kétévnyi idő duplájával. A „régiekhez” tartozó „kivétel” – szintén az utolsó helyen – Görögország, a szlovákokéhoz hasonló négy éves „eredménnyel”.)

Ugyancsak a hatékonyság méréséhez tartozik, vajon bíróságok több, vagy kevesebb ügyet oldanak-e meg egy adott referencia időszak alatt, mint amennyit iktatnak (vagyis amennyi új ügy beérkezik). Magyarország ezen a téren tavaly és tavalyelőtt 100 százalék felett, tehát a pozitív tartományban volt, az idei jelentésben azonban enyhén 100 százalék alá csúszott, azaz a legutolsó mért időszakban az új ügyek száma valamelyest meghaladta a megoldottakét. Az ország ezzel a tavalyi első harmadból a középmezőnybe csúszott. (A leggyengébb mutatókkal egyébként e tekintetben is Szlovákia, Görögország és Ciprus rendelkezik.)

Ami az igazságszolgáltatás színvonalát illeti, a bíróságok tevékenységének nyomon követését biztosító mechanizmusok rendelkezésre állását illetően a tavalyi hetedikről most a hatodik helyre rukkolt előre az ország.

Továbbra is felemás a kép az információs technológiák használata tekintetében. 2013 és 2014 után a 2015 évi jelentés is több tekintetben lehúzta ebből a szempontból a magyar igazságügyi szervek teljesítményt. Míg az IT-rendszereknek az ügyek regisztrációjára és kezelésére való felhasználásának mértékét illetően komoly előrelépést rögzítettek – a tavalyi 21-ik helyről a negyedik helyre jött fel az ország – sok más tekintetben változatlanul inkább az elmaradás a jellemző.

A bíróságok és a fel- és alperesek közötti kapcsolattartásban a magyar mutató érték például sokat javult tavalyhoz képest, de még ez is csupán hátulról az ötödik helyhez volt elég. Amikor pedig az igazságügyi eljárások és ügyintézések különböző lehetséges mozzanatainak elektronikus formáját mérő kombinált grafikont nézzük, akkor a magyar teljesítmény az utolsó helyen áll.

Az „eredménytábla” sorsa

Mint a bevezetőben jeleztük, a tagállami hozzáállás az igazságügyi eredménytáblázatokhoz inkább vonakodó, míg bizottsági és jelentős részt európai parlamenti részről többnyire határozottan támogatják az elkészítését. (Az EP például a büntetőjogi ügyekre is kiterjesztené a felmérést. A bizottsági vélemény azonban mindezidáig az volt, hogy ez már oly mértékig tagállami hatáskör, hogy nem érzi magát illetékesnek a véleményezésre.)

A tagállamok igazságügyi miniszterei mindenesetre tavaly külön közleményben óvták attól a Bizottságot, hogy az országok közötti bármiféle rangsorolásra adjon lehetőséget az eredménytábla, továbbá végkép kizárták, hogy a felmérésnek bármiféle joghatállyal – például szankciókkal – bíró jogi következménye lehessen.

Az igazságügyi biztos – akkor még Viviane Reding – legutoljára tavaly márciusban adott szóbeli tájékoztatást a minisztereknek az akkori eredménytábláról. Az utóbbiak azonban azzal juttatták kifejezésre rosszallásukat az egész gyakorlattal szemben, hogy egyáltalán nem reagáltak. Miként a 2013-es igazságszolgáltatási eredménytáblának sem lett semmiféle utóélete, a Tanács tavaly sem tért vissza többé a kérdésre.

Diplomáciai források szerint tanácsi körökben azt remélték, hogy a 2014 második felében hivatalba lépett új Bizottság eltekint majd az egész eredménytáblától, illetve attól, hogy annak eredményei az országspecifikus ajánlásokban is megjelenjenek. A jelek szerint mindez egyelőre nem következett be, ami azonban brüsszeli források szerint nem jelenti azt, hogy az EU-tanácsi oldal eztán több érdeklődést mutat majd a bizottsági felmérés eredményei iránt.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Von der Leyen hajlandó lenne még tovább tolni a Brexitet

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter szerint szükség esetén több időt kell biztosítani a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről folytatott tárgyalások folytatásához, akár a Brexit határidejének meghosszabbításával - közölték uniós források hétfőn Brüsszelben.

Read More »

Kormányátalakítás várható Romániában

Váltás várható a Viorica Dancila miniszterelnök vezette román kormányban: Carmen Dan belügyminiszter hétfőn már be is jelentette lemondását, a diplomáciai tárcát irányító Teodor Melescanu távozásáról pedig pártjának elnöke, a liberális ALDE-t vezető Calin Popescu Tariceanu házelnök beszélt kész tényként egy televíziós műsorban.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás