_

Brüsszel belefolyna a magyar-orosz gázüzletbe

Sajtójelentések alapján az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán nem kívánt kommentárt fűzni a keddi Orbán-Putyin találkozó gázellátással kapcsolatos vonatkozásaihoz. Brüsszel a jövőben helyet lát magának a tárgyalóasztalnál valahányszor egy tagállam újratárgyalja Oroszországgal (és másokkal) a gázszállítási megállapodásait.

„Nagyon keveset tudunk, sajtójelentések alapján pedig nem kommentálunk. Nem tudjuk, hogy miben állapodott meg a magyar fél Oroszországgal” – közölte szerdán a BruxInfo érdeklődésére Anna-Kaisa Itkonen, az energiaügyekért felelős bizottsági szóvivő. Az egyetlen bizottsági nyilatkozat mostanáig, ami azonban még az Orbán-Putyin találkozó előtt született, Maros Sefcovictól származik, aki a The Wall Street Journal-nak Pozsonyban azt mondta, hogy Magyarországnak és Oroszországnak be kellene vonnia a Bizottságot a hosszú távú gázszállítási szerződés újratárgyalásába, tekintettel arra, hogy az EU a tagállami energia piacok integrációján fáradozik.

„Ideális esetben a Bizottság a tárgyalóküldöttség része kellene, hogy legyen. Az energiabiztonság egyik kulcselemének a nagyobb átláthatóságnak kellene lennie” – idézte a lap az Energia Unióért felelős bizottsági alelnököt.

A magyar miniszterelnök és orosz vendége azonban budapesti találkozóján nem állapodott meg az idén lejáró hosszú távú gázszállítási megállapodás meghosszabbításáról vagy egy újabb ilyen szerződés aláírásáról. Ehelyett a jelenlegi megállapodásban Magyarország rendelkezésére álló, de általa a csökkenő gázfogyasztás miatt eddig nem igényelt földgáz (becslések szerint körülbelül 17-18 milliárd köbméter) következő két-három évben történő felhasználhatóságában egyeztek meg. A technikai szinten véglegesítendő politikai megállapodás értelmében Magyarországnak csak a ténylegesen felhasznált földgázért kell majd fizetnie. Ezzel Moszkva eltekintett annak a rendelkezésnek az alkalmazásától, melynek értelmében a megrendelőnek azért az előre rögzített mennyiségért is fizetnie kell, amit nem használ fel (pay or take).

„Magyarország minden uniós előírásnak meg kíván felelni” – idézték szerdán a magyar sajtóban Szijjártó Péter külügyminiszter Sefcovic nyilatkozatára adott válaszát.

Az érvényes uniós szabályok értelmében Budapest nincs jogilag kötelezve arra, hogy bevonja a harmadik országokkal folytatott gázszállítási tárgyalásokba az Európai Bizottságot, vagy előzetes tájékoztatást adjon ezekről, bár ezt önkéntesen megteheti. Ahogy azt Lengyelország is tette néhány éve, amikor a Jamal gázvezetékhez való hozzáférés szabályait tárgyalta újra Moszkvával. A Bizottság bevonása azt garantálta, hogy Varsó ne kössön olyan megállapodást az oroszokkal, ami összeegyeztethetetlen lenne az uniós szabályokkal.

A tagállamoknak ugyanakkor hivatalosan be kell jelenteniük (notifikálniuk) a Bizottságnál az ilyen kormányközi megállapodásokat, amely jogi szempontból megvizsgálja azok megfelelőségét.

Maros Sefcovic néhány napja jelezte, indokoltnak tartaná a tagállamok és a cégeik által harmadik országbeli partnerekkel megkötött gázmegállapodások nagyobb átláthatóságát. Azt is világossá tette, hogy javaslatot készül tenni a szabályok módosítására annak érdekében, hogy a tagállamok számára jogi kötelezettséggé váljon (és ne csak önkéntes legyen) a Bizottság bevonása a tárgyalásokba. Várhatóan ez is része lesz annak a stratégiai keretnek, amelyet február 25-én tesz közzé a Bizottság az Energia Unió megvalósításáról.

Brüsszelnek egyelőre a magyar kormány által dédelgetett tervhez sincs hozzáfűznivalója, ami egy görög-macedón-szerb-magyar gázvezeték megépítésére vonatkozik. Erre akkor lenne szükség, ha tényleg megépülne a Török Áramlat, amely Moszkva válasza a Déli Áramlat nevű projekt meghiúsulására. Vlagyimir Putyin kedden Budapesten is megerősítette, hogy Ukrajnából a török-görög határra terelnék át a gázszállítást (elvileg 63 milliárd köbméterről van szó). Ha így lesz, az EU-nak és tagállamainak kellene gondoskodniuk a földgáz uniós határról történő elszállításáról.

Maros Sefcovic szerint azonban nem eszik olyan forrón a kását. A bizottsági alelnök nem hisz az orosz terv gazdasági, jogi és politikai megvalósíthatóságában. A szlovák biztos szerint a Gazprom nem terelheti át a földgázt az ukrajnai tranzitútvonalról Törökország felé anélkül, hogy ne sértené meg az európai cégekkel fennálló gázszállítási szerződéseit. Ezek ugyanis többek között a csővezeték útvonalát és a földgáz szállításának helyét is rögzítik, ami nem a török-görög határ. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a Gazprom eddig még nem értesítette partnereit a változtatásról.

Tehát jelenleg minimum az elmondható, hogy a Bizottság nem tartja igazán hitelt érdemlőnek a Török Áramlatra vonatkozó orosz bejelentést.

Másfelől a Déli Áramlat projektben érintett uniós tagállamok múlt hétfőn Szófiában tartották az első ülését annak a magas szintű szakértői csoportnak, amelynek éppen az a feladata, hogy kidolgozzon egy tervet a délkelet-európai országok gázrendszereinek egymással való összekötésére, ami egy a nyugat-Európaihoz hasonló likvid gázpiac létrehozásának egyik legfontosabb előfeltétele. A szófiai ülésen a felek megállapodtak három munkacsoport létrehozásáról és arról is, hogy legközelebb júniusban Horvátországban találkoznak.

Egy BruxInfónak nyilatkozó forrás szerint a budapesti kormánynak ezen a fórumon kellene ismertetnie a görög-macedón-szerb-magyar gázvezeték megépítésére vonatkozó elképzelést is.

Putyin és Orbán keddi bejelentése szerint a felek megvizsgálják eredetileg a Déli Áramlatra létrehozott orosz-magyar és szerb-orosz vegyesvállalat esetleges bekapcsolódásának a lehetőségét az új balkáni útvonalba, ami a Török Áramlathoz kapcsolódna, és a törtök-görög határról hozna gázt Magyarországra.

Forrásaink aláhúzzák, hogy erre az új gázvezetékre is ugyanaz lenne érvényes, mint a kimúlt Déli Áramlatra, vagyis tiszteletben kell tartania az uniós harmadik energialiberalizációs csomag rendelkezéseit. Putyin nyitottnak mondta magát arra, hogy egy ilyen vezeték egyik ága Bulgária felé kanyarodjon.

Orbán Viktor kedden az orosz elnökkel tartott háromórás megbeszélése után azt mondta, léteznek olyan tervek az EU-ban, amelyek azt képzelik, hogy Oroszország részvétele nélkül is lehet energiabiztonság és energia piac az EU-ban. „Vannak olyan törekvések, amelyek nem bevonni akarják, hanem ehelyett ki akarják rekeszteni Oroszországot az EU energiapiacáról. Aki azt hiszi, hogy Európa energiabiztonsága Oroszország nélkül biztosítható, az hamis illúziókba ringatja magát” – jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás