Timmermans: Nem létezik illiberális demokrácia

„Nem engedhetjük meg illiberális logikák térhódítását. Nem létezik olyan, hogy illiberális demokrácia”– jelentette ki az alapvető jogoknak és a jogállamiságnak szentelt európai parlamenti plenáris vitán Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Az Európai Bizottság első alelnöke is hozzászólt szerdán az illiberális demokráciáról folyó diskurzushoz, amikor felszólalt az Európai Parlament alapvető jogoknak és jogállamiságnak szentelt plenáris ülésén. Frans Timmermans – aki a jogállamiságért is felel a Juncker-bizottságban – a képviselőkhöz fordulva közölte: „Nem engedhetjük meg az illiberális logikák térhódítását. Olyan, hogy illiberális demokrácia nem létezik”.

Szavai egyfajta válasznak is tekinthetők a magyar miniszterelnöknek, aki először tavaly nyáron fejtette ki gondolatait arról a demokráciáról, amit ő „illiberális demokráciának” nevezett. Orbán Viktor néhány napja Budapesten is lényegében megismételte a tisztán liberális demokráciát elvető véleményét, amikor Angela Merkel német kancellárral közös sajtótájékoztatót tartott.

A Bizottság holland tagja a parlamenti vita bevezető részében és végén is kitért a jelenségre, anélkül, hogy egyetlen szóval is megemlítette volna a magyar kormányfő nevét. Timmermans – immár zárószavában – hangsúlyozta, hogy a demokrácia önmagában nem garantálja a jogállamiságot, ezért is vert gyökeret Európában a hatalmi ágak szétválasztása. „Az illiberális demokráciát nem fogadom el és a demokratikus többséggel sem lehet emellett érvelni. Még a kétharmados többség sem elég arra, hogy egy tagállam az alapvető jogokat vagy a jogállamisági elveket ne érvényesítse” – fogalmazott az Európai Bizottság első alelnöke.

Hozzátette, hogy senkit sem kényszerítettek a Lisszaboni Szerződés és az alapvető jogok chartájának aláírására és jóváhagyására.

A politikus beszédében hivatalba lépése óta első ízben vázolta fel, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok őreként milyen megközelítést kíván majd alkalmazni. Rámutatott, hogy az ő megközelítésében az egyes uniós intézmények egymást kiegészítő szerepet játszanak a jogállamiság elveinek betartatásában. Úgy vélte, hogy az Európai Bizottság az előző ciklusban az EU-szerződésekkel összhangban gyakorolta ezt a funkcióját, ezzel összefüggésben külön is megemlítette – megint ország megemlítése nélkül – a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését és az adatvédelmi biztos hivatali idejének lerövidítését, mint olyan ügyeket, amelyekben az Európai Bíróság igazolta Brüsszel jogi álláspontját.

Frans Timmermans leszögezte, hogy a jogállamiság elveinek őreként személyesen felel majd azért, hogy a Bizottság mindenféle ideológiától mentesen, pártatlanul, objektíven és a tagállamok közti egyenlő bánásmódból kiindulva közelítsen a kérdéshez. Azt is hangsúlyozta, hogy általánosság helyett inkább külön ügyekben, célzott beavatkozással kíván fellépni, ha a helyzet ezt indokolttá teszi.

A korábbi holland külügyminiszter szerint az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy az EU-szerződés 7-ik cikke (amely alapján egy tagállamnak akár a szavazati jogát is felfüggeszthetik, ha súlyosan és folytatólagosan megsérti az alapvető jogokat) nem mindig alkalmas eszköz a hatékony beavatkozásra.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az Európai Bizottság tavaly márciusi közleményére egy uniós jogállamisági keret létrehozásáról, ami egy politikai párbeszéd előtt nyitja meg az utat az alapvető jogok megsértésének gyanújába kerülő országokkal. Úgy vélte, hogy amennyiben egy tagállamban „jogállamisági krízishelyzet” alakul ki, az Európai Bizottság – a tavaly márciusi közlemény alapján – minden további nélkül közbeléphet. Ebben a folyamatban az EP-nek is fontos szerep jut és rendszeres tájékoztatásra számíthat.

Timmermans azt is elmondta, hogy minden témán és ügyön rajta fogja tartani a szemét és nem fog habozni az eszköz alkalmazásával, amennyiben ilyen helyzet előáll egy tagállamban.

Juncker helyettese ugyanakkor azt is világossá tette, hogy új mechanizmusok helyett elsőbbséget szavaz a már meglévő eszközök jobb kihasználásának. Aláhúzta, hogy megítélése szerint nem a tagállami események nyomon követése jelenti a problémát, hiszen számos hozzáértő nemzetközi és civil szervezet foglalkozik a kérdéskörrel, hanem inkább az EU cselekvési képességének a javítása a központi kérdés.

Frans Timmermans ilyenformán tulajdonképpen elvetette az európai liberálisoknak (ALDE) azt a javaslatát, hogy a stabilitási és növekedési paktum mintájára hozzanak létre egy demokrácia és jogállamisági paktumot is, ami rendszeresen nyomon követné valamennyi tagállamban többek között egy eredménytábla publikálása révén a jogállamiság helyzetét és indokolt esetben szankciókat foganatosítana a vétkesekkel szemben.

A Bizottság alelnöke szerint egyfelől az alapvető jogok és a költségvetési hiány között nem lehet egyenlőségjelet húzni, és a kettő egészen más megközelítést érdemel. Másfelől pedig nincs értelme újabb módszerekkel és mechanizmusokkal próbálkozni addig, amíg teljességgel ki nem használták a már meglévőket.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Az Európai Számvevőszék lesújtó képet festett az EU migrációs politikájáról

Az Európai Uniónak jobban kell törekednie a migránsok menedékjogával, áthelyezésével és kiutasításával kapcsolatos céljainak teljesítésére, az ezekre irányuló programok ugyanis nem teljesítették célkitűzéseiket, hogy enyhüljön a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomás - közölte az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke szerdán.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás