Merkel: Putyin nem rettenne meg a több fegyvertől

Az ukrán hadsereget nem lehet annyira felfegyverezni, hogy Vlagyimir Putyin arra a belátásra jusson, katonai vereséget szenvedhet Ukrajnában – mondta a német kancellár szombaton Münchenben, néhány órával azután, hogy a francia államfővel együtt Moszkvában megbeszélést folytatott az orosz elnökkel.

Angela Merkel az 51. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) tartott előadása után a közönség kérdéseire válaszolva az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel való támogatásának gondolatával kapcsolatban elmondta: “nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle”, de a Nyugat “katonai részvétele” sem térítené jobb belátásra az orosz elnököt.

A fegyverszállítások csak nagyobb szenvedést okoznának és nem alakítanák ki azt a “meggyőződést, hogy az orosz hadsereg vereséget szenved” – mondta Angela Merkel.

A válságot nem lehet megoldani katonai eszközökkel, “ez a szomorú igazság, a nemzetközi közösségnek ezért valami mást kell kitalálnia”, és ” végtelenül fontos, hogy egységesen lépjünk fel és kitartóak legyünk” – mondta a német kancellár.

Merkel az előadásában is elsősorban az ukrán válságról beszélt. Kiemelte, hogy a fenntartható európai biztonsági rend elképzelhetetlen Oroszország nélkül, mint ahogy számos nemzetközi válság kezelésében is szükség van Moszkvára.

“Oroszországgal együtt, és nem Oroszországgal szemben akarjuk alakítani az európai biztonsági rendszert”, és nem áll az érdekében senkinek, hogy Európa ismét megosztott kontinens legyen. A partnerség azonban csak a nemzetközi jog előírásain alapulhat, mindenekelőtt a határok sérthetetlenségének és a népek önrendelkezésének elve tiszteletén – tette hozzá a német kancellár.

Hangsúlyozta: a kilencvenes évek elején lezajlott balkáni háborúk óta először mutatkozott meg, hogy nem természetes, nem magától értetődő az európai békerend és a nemzetközi jog tisztelete, hiszen Oroszország megsértette a közös szabályokat Ukrajna területi épségének megsértésével, a Krím félsziget bekebelezésével és a kelet-ukrajnai válságban folytatott politikájával.

Oroszország tevékenysége “éles ellentétben” áll a nemzetközi kötelezettségeivel, köztük az 1994-es budapesti memorandummal, amelynek aláírásával garanciát vállalt Ukrajna területi egységének megőrzésére – fejtette ki Angela Merkel.

A francia elnökkel együtt Moszkvában Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásokról azt mondta, továbbra is bizonytalan a kezdeményezés sikere, de így is “érdemes próbálkozni” a válság tárgyalásos rendezésével. “Ez a legkevesebb, amivel az Ukrajnában élőknek tartozunk” – mondta a német kancellár az MSC honlapján közvetített előadásában.

Hollande: az utolsó esélyek egyike a német-francia törekvés

Az utolsó esélyek egyikének nevezte a francia államfő a német kancellárral közös törekvéseit a kelet-ukrajnai válság rendezésére és a háború elkerülésére.

Francois Hollande Moszkvából hazatérve szombaton azt mondta, ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. “Neve is van, mégpedig háború” – fogalmazott. “A kancellár asszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában” – tette hozzá.

A francia elnök és Angela Merkel német kancellár pénteken Moszkvában az orosz, előtte pedig Kijevben az ukrán államfővel tárgyalt a konfliktus rendezésének lehetőségeiről, a tárgyalás kimenetele azonban még bizonytalan.

Támogatást ígért Ukrajnának a NATO

Politikai és gyakorlati támogatást ígért Ukrajnának a NATO. Erről Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára biztosította szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián Petro Porosneko ukrán elnököt.

Az ukrán államfő sajtóirodájának közleménye szerint Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO erősíteni kívánja a kollektív biztonság rendszerét, és ennek keretében politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának. Ez utóbbival kapcsolatban a közlemény részleteket nem említett.

A találkozón megvitatták a Donyec-medencében kialakult helyzetet. Az ukrán elnök köszönetet mondott a NATO-tól kapott eddigi támogatásért. “Számítunk a tagállamok szolidaritására” – idézte a sajtóiroda Porosenkót.

Háromoldalú találkozót tartott Merkel, Porosenko és Biden

Háromoldalú találkozót  tartott szombaton a müncheni biztonságpolitikai fórum keretében a német kancellár, az amerikai alelnök és az ukrán államfő.

A Reuters hírügynökség szerint Angela Merkel, Joe Biden és Petro Porosenko az ukrán válság lehetséges rendezéséről egyeztetett.

Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata a háromoldalú találkozóról annyit közölt csupán: a résztvevők megvitatták a Donyec-medencében kialakult helyzet rendezésével kapcsolatos tárgyalási folyamat menetét, mégpedig a minszki megállapodás betartását illető közös javaslatok tükrében. A közlemény emlékeztet: azokról a javaslatokról van szó, amelyeket Merkel és Hollande terjesztett elő a Porosenkóval Kijevben folytatott megbeszéléseinek idején.

A háromoldalú találkozó résztvevői ezen kívül “egyezették a további lépéseket, azonnali tűzszünetet sürgettek, és szorgalmazták a párbeszéd folytatását annak érdekében, hogy a minszki megállapodását minden egyes pontját valóra váltsák – áll az ukrán sajtóközleményben, amely szerint a felek elengedhetetlennek tartották az ukrán helyzettel kapcsolatos közös transzatlanti álláspont szem előtt tartását.

Porosenko ukrán államfő nem mellesleg igennel válaszolt a Reuters hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy sikeres lehet-e a német-francia javaslat.

Lavrov is bizakodó a moszkvai német-francia-orosz megbeszélésekkel kapcsolatban

Az orosz külügyminiszter azt reméli, hogy eredményt hoznak a Moszkvában tartott német-francia-orosz megbeszélések és valóban nyugalomhoz vezethetnek Délkelet-Ukrajnában.

Szergej Lavrov a müncheni biztonságpolitikai konferencián mondta el véleményét Angela Merkel német kancellár, Francos Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz államfő szombatra virradóan befejeződött tárgyalásairól.

A megbeszéléseken nem született megállapodás. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője közölte, hogy szakértők dolgoznak egy esetleges közös dokumentumon, amelybe Petro Porosenko ukrán elnök javaslatait is bedolgozzák. A moszkvai tárgyalásokról vasárnap telefonon fog egyeztetni az úgynevezett normandiai négyes: a német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán államfő.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás