Sem Szerbia, sem Horvátország nem követett el népirtást

Sem Szerbia, sem Horvátország nem követett el népirtást a délszláv háborúk során a múlt század kilencvenes éveinek első felében – állapította meg kedden kihirdetett ítéletében az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) Hágában.

A bíróság szlovák elnöke, Peter Tomka által ismertetett ítélet szerint a szerb erők követtek el ugyan bűnöket, de Zágrábnak nem sikerült bizonyítania, hogy a szerbek szándéka az lett volna, hogy részben vagy teljesen megsemmisítsék a horvát lakosságot a megszállt területeken.

Hasonlóan ítélte meg a bíróság a szerbek által felhozott vádakat, s úgy döntött, hogy a horvátok célja sem a szerb lakosság elpusztítása volt, így a népirtás vádja Zágrábbal szemben sem áll meg.

Az ítéletről készült sajtóközlemény tanúsága szerint a horvát keresetet 15-2 arányban, a szerb ellenkeresetet pedig egyhangúlag utasították el a testület bírái. Horvátország azt állította, hogy a területének mintegy harmadát 1991 és 1995 között megszállva tartó szerbek az érintett területeken népirtást követtek el a horvátok ellen, míg Szerbia amiatt élt ellenkeresettel, mert Belgrád szerint a horvátok ugyancsak genocídiumot követtek el, amikor 1995-ben, a Vihar hadműveletben visszafoglalták az ország megszállt területeit a szerbektől.

A közleményben a bíróság hangsúlyozza, hogy a bizonyítás terhe egy állammal szemben is arra hárul, amely a vádakat megfogalmazza, és egy állammal szemben megfogalmazott kivételesen súlyos vádakat teljes mértékben meggyőző bizonyítékokkal kell alátámasztani.

A közlemény szerint a döntés szempontjából a bíróság számára kiemelten fontos a népirtás jogi meghatározása, amely nem pusztán egy embercsoport egészének vagy részének meggyilkolását, elpusztítását jelenti. Ahhoz, hogy ezt a bíróság népirtásnak minősíthesse, megdönthetetlenül bizonyítani kell, hogy a megvádolt célja, szándéka kifejezetten az adott nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség megsemmisítése. Ha ez bizonyított, akkor egyébként az is népirtás, ha olyan életkörülmények közé kényszerítik őket, amelyek a csoport fizikai megsemmisülését okozzák, olyan intézkedések születnek, amelyek megakadályozzák a szüléseket a csoportban, vagy a népcsoport gyermekeit erővel elszakítják a közösségtől.

A bíróság megállapítása szerint ahhoz nem fér kétség, hogy mind a horvát területek szerb megszállása, mint a Vihar hadművelet idején történtek olyan bűncselekmények, gyilkosságok, amelyek alapján azokat népirtásnak lehetne nevezni, ám sem Szerbia, sem Horvátország esetében nem látta bizonyítottnak a népirtásra vonatkozó szándékot.

A horvátok ellen elkövetett bűncselekmények célja a bíróság szerint úgy tűnik, nem fizikai megsemmisítésük volt, hanem erőszakos elűzésük, az, hogy az ott élő horvátok minél nagyobb arányban hagyják el a megszállt területeket.

A szerbek által benyújtott ellenkeresetről a bíróság azt mondta ki, hogy a Franjo Tudjman egykori horvát elnök vezette brioni találkozón elhangzottak átirata nem bizonyítja kellő mértékben a népirtásra vonatkozó szándékot, és bár a Vihar hadművelet idején valóban történtek a népirtás definíciójának megfelelő gyilkosságok, azok mértéke nem bizonyítja a szándékot.

Szerbia Franjo Tudjman akkori horvát elnöknek a horvát katonai vezetéssel tartott brioni találkozójának átiratát mutatta be legfőbb bizonyítékként, amelyben a Vihar hadművelet részletei olvashatók, és amely megállapítása szerint a hadművelet “népirtáshoz vezetett”.

Az 1995-ös hadművelet során a horvát csapatok visszafoglalták a szerbek által megszállt nyugat-horvátországi területeket, de közben kétezer szerb civilt megöltek, elűzték a szerb lakosokat, és több szerb falut felgyújtottak.

Várady Tibor Budapesten élő nemzetközi jogász, akadémikus – aki korábban a szerb fél jogi képviselője volt az ügyben – egy éve azt mondta: kétségtelen, hogy az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban súlyos bűnöket követtek el, Horvátország területén történt népirtásról hivatalosan azonban eddig egyetlen nemzetközi szerv sem beszélt. Ezeket az ügyeket tárgyalta már a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) is – amelyet a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére hoztak létre -, de senkit sem ítéltek el, még csak nem is vádoltak meg Horvátország területén elkövetett népirtással – hangsúlyozta.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Trump pletykája miatt ugrik az olajár

Meredek emelkedésnek indult a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben csütörtökön azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, várakozásai szerint Szaúd-Arábia és Oroszország hamarosan bejelenti az olajkitermelés jelentős mértékű csökkentését.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás