A Nemzetközi Bíróság ítéletet hozott a szerb-horvát népirtási perben

Meghozta döntését a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) a Szerbia és Horvátország közötti háborús népirtásra vonatkozó kölcsönös vádakkal kapcsolatban, az ítéletet azonban csak február első hetében hozzák nyilvánosságra – értesült a szerb sajtó szerdán.

A szakértők szerint két forgatókönyv közül választottak a bírák: vagy elvetették mindkét keresetet, illetve egyik fél javára sem döntöttek, vagy egyaránt bűnössé nyilvánították Szerbiát és Horvátországot is.

Az 1991 és 1995 között, a délszláv háború idején elkövetett népirtásokra vonatkozó vádak miatt Horvátország 1999-ben nyújtott be keresetet Jugoszlávia ellen, az ellenpert pedig 2010-ben indította a szerb fél.

A per tavaly márciusban kezdődött, a meghallgatások öt héten át tartottak. Az első héten a Horvátországot képviselő ügyvédek ismertették a Zágráb és Belgrád közötti konfliktus természetét, illetve elmondták, miért vádolják népirtással az egykori Jugoszláviát, majd a tanúk vallomása következett. Ezt követően válaszolhattak a szerbiai ügyvédek a horvát állításokra, és csak mindezek után ismertették a szerb ellenvádakat, szólaltathatták meg a tanúkat, és mutatták be saját bizonyítékaikat.

A Politika című belgrádi napilap a témával kapcsolatban szerdán azt emelte ki, hogy a bírák valószínűleg egyik félnek sem adtak igazat, és a lapnak nyilatkozó szakértők is inkább úgy vélték: mindkét országot bűnösnek találják majd egyes vádpontokban. Emlékeztettek viszont arra is, hogy az ICJ korábban már okozott kellemetlen meglepetést Belgrádnak. 2007-ben például a bírák megállapították, hogy Szerbia megszegte a népirtásról szóló egyezményt, amikor nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozza az 1995-ös srebrenicai mészárlást. Ugyanez a bíróság 2010-ben kimondta, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása nem ütközik a nemzetközi jogba – írta a Politika.

A Vecernje Novosti című napilap azt is tudni véli, hogy az ítéletet február 3-án hozzák nyilvánosságra nyílt ülés keretében. A 15 tagú bírói testület összetétele február 6-án megváltozik, és a bírák még azt megelőzően kívánnak ítéletet hirdetni.

A Danas című lap arra emlékeztetett, hogy tavaly a szerb és a horvát vádak képviselői is sikeresnek értékelték munkájukat, azaz úgy vélték, bebizonyították: a másik fél népirtást követett el. Horvátország legfőbb érve az volt, hogy Belgrád horvátokkal szembeni “népirtási szándéka” többször is megmutatkozott abban az időszakban. Szerbia pedig Franjo Tudjman akkori horvát elnöknek a horvát katonai vezetéssel tartott brioni találkozójának átiratát mutatta be legfőbb bizonyítékként, amelyben a Vihar hadművelet részletei olvashatók, és amely hadművelet “népirtáshoz vezetett”. (Az 1995-ös hadművelet során a horvát csapatok visszafoglalták a szerbek által megszállt nyugat-horvátországi területeket, ám közben kétezer szerb civilt megöltek, elűzték a szerb lakosokat, és több szerb falut felgyújtottak.)

Várady Tibor nemzetközi jogász, akadémikus – aki korábban a szerb fél jogi képviselője volt az ügyben – egy éve azt mondta: kétségtelen, hogy az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban súlyos bűnöket követtek el, Horvátország területén történt népirtásról hivatalosan azonban eddig egyetlen nemzetközi szerv sem beszélt. Ezeket az ügyeket tárgyalta már a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) is – amelyet a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére hoztak létre -, de senkit sem ítéltek el, még csak nem is vádoltak meg Horvátország területén elkövetett népirtással – szögezte le.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás