Nem lesz visszalépés a Keleti Partnerségben

Az eddiginél differenciáltabb megközelítés előtt nyithatja meg az utat a májusi rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó. Az eseményt EU elnöksége csúcspontjának tekintő lett vezetés ugyanakkor hallani sem akar a folyamat Oroszország igényeihez történő hozzáigazításáról – derült ki Rigában járt tudósítónk által hallottakból.

A Keleti Partnerség felülvizsgálata lehet a legfontosabb hozadéka az Európai Unió és az egykoron Szovjetunióhoz tartozó hat partnerország május végi rigai csúcstalálkozójának.

A januárban kezdődött lett soros EU-elnökség csúcspontjának szánt eseménynek a rigai vezetés elképzelései szerint a jelenleginél differenciáltabb megközelítés előtt kell megnyitnia az utat a folyamatban részt vevő hat országgal, Ukrajnával, Grúziával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Fehéroroszországgal folytatott együttműködésben, jobban tükrözve ezeknek az államoknak az EU-val kapcsolatos aspirációit.

„Egyértelmű jelzést kínálunk küldeni a rigai csúcson a partnereknek, hogy folytatni kívánjuk a kapcsolatok szorosabbra fűzését” – jelentette ki Rigában újságírók előtt Edgars Rinkevics (olvasd: Rinkievics), lett külügyminiszter. Két konkrét célt nevezett meg a 2005-ben indított partnerségi politika felülvizsgálata kapcsán: testre szabott megközelítést alkalmazzon az egyes partnerekkel, továbbá egyfajta útitervet adjon azokkal az országokkal a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére, amelyekkel mélyreható és átfogó társulási és szabadkereskedelmi megállapodásokat (angol rövidítése DCFTA) írt alá az Európai Unió.

Rinkevics reméli, hogy a május második felébe tervezett rigai keleti partnerségi csúcs idejére az EU-tagállamok kétharmada már ratifikálni fogja az Ukrajnával, Grúziával és Moldovával aláírt egyezményeket. A külügyminiszter – aki vasárnap és hétfőn Moszkvába látogatott – kész a konstruktív párbeszédre a keleti partnerség ügyében Oroszországgal, de – miként közvetlen munkatársai a BruxInfo kérdésére megerősítették – az ambíciók orosz aggodalmakkal összhangban történő visszafogásáról szó sem lehet.

„Nem fogjuk leértékelni a Keleti Partnerséget és csökkenteni annak ambícióit” – szögezte le a BruxInfónak Zanda Kalnina-Lukasevica, a parlamenti és az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár, aki emlékeztetett arra az alapelvre, hogy Moszkvának nem lehet vétója és minden ország szabad belátása szerint kell, hogy alakítsa a kapcsolatait az EU-val (ahogy az EU sem szól bele abba, hogy ki tagja az Eurázsiai Uniónak).

„Nem hiszem, hogy a Keleti Partnerség kudarc lenne. Mi olyan együttműködést ajánlunk ezeknek az országoknak, amelyek végső soron az ott élők életszínvonalát javíthatják” – jegyezte meg Juris Poikans, a Keleti Partnerségért felelős rendkívüli nagykövet. Poikans szerint éppen ezért jelenleg az jelenti a fő kihívást, hogy miként tudják végrehajtani az ukránokkal, a grúzokkal és a moldávokkal aláírt társulási és szabadkereskedelmi megállapodásokat, illetve, hogy azok kézzelfogható változásokat idéznek-e majd elő a lakosság életében.

„Ez számunkra nem geopolitikai játszma, mi nem akarunk geopolitikai versenyfutásba kezdeni Oroszországgal” – hangsúlyozta Andrejs Pildegovics, külügyi államtitkár, aki többek között a keleti partnerségi politikát is felügyeli. (Hozzátette, hogy ezt a Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló Szerbiára is érti, amellyel a lett elnökség idején jó esély van az első tárgyalási fejezet megnyitására a csatlakozási tárgyalásokon).

Pildegovics a BruxInfo kérdésére válaszolva kategorikusan elutasította azt az Európában rendszeresen elhangzó véleményt, miszerint az Európai Unió a keleti partnerség elindítása előtt nem vette volna figyelembe Oroszország véleményét. „Mi Oroszországnak is helyet kínáltunk benne, de az oroszok mondtak nemet erre a koncepcióra. Az ukrán tárgyalások is öt éven át tartottak, bőven lett volna idejük hangot adni a fenntartásaiknak és felkészülni az új helyzetre. Ha valakit szemrehányás érhet, az Oroszország. Ők léptek át egy vörös vonalat” – jelentette ki a lett külügyminisztérium második embere.

Pildegovics ugyanakkor azt is aláhúzta, hogy a lett semmi esetre sem lesz oroszellenes EU-elnökség. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi jóslatokkal szöges ellentétben a lett EU-csatlakozás óta a kétmilliós balti állam gazdasági és politikai kapcsolatai javultak és normalizálódtak Moszkvával a 2004-es felvétel előtti időszakhoz képest.

A Keleti Partnerség értelmét kétségbe vonó megjegyzésekre reagálva a külügyi államtitkár emlékeztetett rá, hogy a KP az egyetlen hely, ahol az azeriek az örményekkel egy asztalhoz ülnek. A differenciáltabb megoldást védelmébe véve emlékeztetett rá, hogy Azerbajdzsán például úgy tűnik, hogy az energetikai együttműködésre korlátozná részvételét a partnerségben, miközben Fehéroroszország és az Eurázsiai Unióba ugyancsak belépett Örményország a szektorális együttműködés iránt is érdeklődést mutat.

Elismerte, hogy az EU az elmúlt 20 évben már szinte mindent kipróbált Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel, minimális sikerrel. A lett elnökség most sem számít látványos változásokra. Azt viszont fontosnak tartaná, hogy a fehérorosz lakossághoz elérjenek, az emberek többet utazhassanak, és környezetvédelmi kérdésekben is szorosabb legyen az együttműködés. Idén választások lesznek Fehéroroszországban, és az EU részben ennek függvényében dönthet további nyitásról, miközben a politikai foglyok szabadon bocsátásához továbbra is ragaszkodik. A lett külügyi vezetés mindenesetre azt tapasztalja, hogy Minszk határozott érdeklődést mutat az EU-val fenntartott kapcsolatok javítása iránt.

Lettország saját magát ajánlja példaként a partnereknek. „Lettország olyan, mint egy kísérleti laboratórium. Megmutattuk, hogy egy generáció alatt leszakadt országból fel lehet zárkózni” – közölte.

Ami egyes keleti partnerek esetleges jövőbeni EU-csatlakozását érinti, lett részről emlékeztetnek arra, hogy a Lisszaboni Szerződés de facto minden európai állam számára megnyitotta ezt a perspektívát. „Nem lenne szerencsés a szerződés átértelmezése” – jelentette ki ezzel kapcsolatban a külügyi államtitkár, aki sietve azt is hozzátette, hogy a következő hat hónapban nem vár ebből a szempontból semmilyen „új nyitást”. Arra a 2009-es NATO-döntésre is felhívta a figyelmet, miszerint a szövetség egy nap Ukrajna és Grúzia előtt is megnyithatja a kapuit. Más, nevük mellőzését kérő lett politikusok ugyanakkor elismerték, hogy ameddig a Krím orosz fennhatóság alatt van, nincs értelme Ukrajna NATO-tagságáról beszélni. „Ez a kérdés nincs a közeljövő napirendjén” – fogalmazott a külügyi államtitkár.

Maija Manika, a lett külügyminisztérium gazdasági kérdésekért felelős helyettes államtitkára a BruxInfo kérdésére válaszolva elismerte, hogy eddig semmilyen előrelépés nem következett be azokon a konzultációkon, amelyek Brüsszel, Moszkva és Kijev között folynak a társulási és szabadkereskedelmi megállapodás gazdasági következményeivel kapcsolatos orosz aggodalmak kapcsán. Emlékezetes, hogy a felek megegyeztek a megállapodás végleges hatályba lépésének 2015 végéig történő elhalasztásáról, hogy időt hagyjanak a nyitott kérdések tisztázására.

„Reméljük, hogy 2016. január 1-től sor kerülhet a megállapodás alkalmazására” – szögezte le a helyettes államtitkár, aki arra is emlékeztetett, hogy a balti államok 2004-es EU-csatlakozásakor Moszkva hasonlóan kompenzációs igényt jelentett be állítólagos gazdasági és kereskedelmi kárai miatt. A valóságban azonban ennek éppen az ellenkezője történt: az orosz-lett kétoldalú kereskedelem nagyságrendekkel nőtt a csatlakozás óta.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás