Lejtőn a baloldal: megválasztották Horvátország első női elnökét

A horvátországi elnökválasztás 2015. január 11-én sorra kerülő, s mindent eldöntő második fordulójában a várakozásoknak megfelelően rendkívül szoros verseny alakult ki az eredmények alapján leköszönő Ivo Josipović és a helyébe lépő Kolinda Grabar-Kitarović között. Utóbbi a szavazatok 99,98 százalékának összeszámolása után mindössze 1,48 százaléknyi különbséggel, de megnyerte a belpolitikai szempontból kiemelkedően fontos voksolást a jobboldali HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) számára.

A végül győztesként befutó Kolinda Grabar-Kitarović már a horvátországi elnökválasztás december végén tartott első fordulójában is sokkal jobban szerepelt az előzetes elvárásoknál, s akkor ugyan még a balközép SDP támogatottságát élvező regnáló elnök, Ivo Josipović végzett az első helyen, de csak minimális különbséggel.

 

A második körben fordítani képes egykori külügyminiszter, washingtoni nagykövet, majd a NATO főtitkár mellett is dolgozó Grabar-Kitarović mostani győzelme így a szoros végeredmény tudatában sem számít már komoly meglepetésnek. Főleg annak tudatában nem, hogy a 2014 végén készült közvélemény-kutatások tükrében az utóbbi hetekben – akkor még három riválisával szemben – csak ő volt képes valamelyest növekvő tendenciát felmutatni támogatottságában. Ráadásul az első fordulót követően a választási versenyből kieső két jelölt csupán egyike jelezte, hogy voksolóit valamely célegyenesbe érő kandidált mögé állítaná. Milan Kujundžić pedig – mint korábbi tagja a Horvát Demokratikus Közösségnek – nem nagy meglepetést okozva Kolinda Grabar-Kitarović támogatására buzdította önmaga szavazóit.

Közel ahhoz, hogy a határon túlról érkező voksok döntsenek

A végül 50,74 százalékos támogatottsággal befutó és 1.114.865 szavazatot gyűjtő Grabar-Kitarović igen közel került ahhoz, hogy győzelméről a határon túlról érkező voksok döntsenek. A második fordulóban ugyanis mindössze 32.435 voksnak megfelelő különbséggel előzte meg azt az Ivo Josipovićot, aki a mintegy 50 Horvátországon kívüli államban leadott szavazatmennyiségnek mindössze 8,89 százalékát kaparintotta meg.

A diaszpórában így brutális arányú győzelmet besöprő Grabar-Kitarović a határokon túlról érkező összesen 37.028 szavazatból 33.737 voksot (91,11 százalék) tudhatott magáénak, ami egyben azt is jelentette, hogy a fent már említett 32 ezer szavazatot kitevő előnyéből több mint 30 ezret a külföldön felállított urnákban szerzett, míg Horvátországban a még nem teljesen végleges adatok szerint csupán 1.989 voks jelentette a két jelölt közötti különbséget.

A verseny szorosságát ráadásul az is nagyon jól tükrözi, hogy az 59,06 százalékos részvétel mellett megtartott második forduló során még az érvénytelen szavazatok számaránya (2,69 százalék) is meghaladta a végül Kolinda Grabar-Kitarović és Ivo Josipović közötti végső különbséget (1,48 százalék).

A határokon túl már az első fordulóban is brillírozó Grabar-Kitarović most is fölényesen aratott győzelmet Bosznia-Hercegovinában (93,8 százalékkal), Németországban (94,12 százalékkal), valamint a korábban már említett 50 érintett állam jelentős százalékában. Ezzel szemben a szociáldemokraták jelöltje a Horvátországgal szomszédos térségek közül csupán Szerbiában volt képes győzelmet aratni, ott is mindössze 38 szavazattal.

Komoly belpolitikai átrendeződés lehet a végeredmény

Az elnökválasztás ilyetén végeredménye azzal együtt is komoly mérföldkő lehet a horvátországi belpolitikában, hogy Magyarországhoz hasonlóan a legfőbb közjogi méltóság tisztségének betöltője inkább bír egyfajta jelképes, semmint valóságos hatalommal.

A még kormányon lévő horvát balközép ugyanis egyik legfontosabb bástyáját veszítette el, az egy évvel ezelőtt még majdhogynem verhetetlennek tartott Ivo Josipović személyében, miközben az elmúlt időszakban tevékenységét amúgy is sorozatos kudarcok jellemezték: az ország gazdasága továbbra is mélyrepülésben van, a koalíció egyértelmű vesztese volt a melegházasságról döntő referendumnak, a tavalyi EP-választásnak, sőt a soraikat sokszor megrengető belvillongásoknak, valamint fel-felbukkanó korrupciós vádaknak.

Így most, az elnökválasztás eredményének fényében sokkal inkább kijelenthető, hogy a horvát baloldal ahelyett, hogy egy esetleges sikerrel megállította volna önmaga mélyrepülését, s stabilizálta volna belpolitikai helyzetét, komoly fegyvert adott annak a jobboldali HDZ-nek a kezébe, amely következő célállomásának minden bizonnyal már a rohamosan közelgő országgyűlési választásokat és ott a kormányzati pozíció visszakaparintásának lehetőségét tekinti majd.

Mátraházi Tibor

Mátraházi Tibor

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagyon megugrott tavaly a cseh fegyverexport

Csehországban tavaly 13,6 százalékkal 15,9 milliárd koronára (mintegy 215 milliárd forint) nőtt a fegyverek és a hadianyagok kivitele. A cseh fegyvergyártók tavaly 1212 kiviteli engedélyt kaptak 21,8 milliárd korona (294 milliárd forint) értékben - derül ki az ipari és kereskedelmi minisztérium éves jelentéséből, amelyet hétfőn vitat meg a cseh kormány.

Read More »

Életbe lépett a NAFTA-t felváltó kereskedelmi egyezmény

Donald Trump amerikai és Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök szerdán Washingtonban ünnepélyes keretek között aláírták az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) felváltó új háromoldalú kereskedelmi megállapodást (USMCA). Justin Trudeau kanadai kormányfő a koronavírus-járvány miatt nem volt jelen az eseményen; vele egy későbbi, számára kedvezőbb időpontban kerül sor az aláírásra.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás