_

Válságban Belarusz – megingott Lukasenko rendszere

Komoly válságot okozott Belaruszban szomszédja, Oroszország egyre súlyosbodó gazdasági válsága. Az orosz rubel leértékelődésével párhuzamosan a belarusz rubel is inogni kezdett. Lukasenko reakciója a gazdaság problémáira a tőle megszokott módon történt: tovább korlátozta az online oldalak működését, leváltotta posztjáról a kormányfőt, a Belarusz Nemzeti Bank elnökét és több másik minisztert, illetve 30 százalékos adót vezetett be minden valutatranzakcióra.

Miközben az elmúlt két hónapban mélyrepülésbe kezdett az orosz rubel, és hasonló volt a helyzet a reformok útjára lépő Ukrajnában is, Belarusz egészen december végéig relatíve stabil tudott maradni. Így december második felére az a helyzet alakult ki, hogy a dollárhoz képest az orosz rubel esése több mint 80 százalékos volt, az ukrán hrivnyáé már több mint 100 százalékos – eközben a belarusz valuta csak 14 százalékot veszített értékéből.

Mindez oda vezetett, hogy Belarusz két szomszédja – és egyben két legfontosabb kereskedelmi partnere nemzeti valutájának értékvesztése miatt a belarusz rubel túlértékeltté vált, amit a piaci viszonyok nem indokoltak. Ráadásul Moszkva és Minszk között a belarusz kormány becslése szerint a tranzakciók 92 százaléka orosz rubelben történt.

Így egyre közelebb került az a pillanat, amikor már-már az összeomlás szélére került a belarusz rubel is, amit a fenti okok indokoltak, és ez a hangulat benne volt a levegőben. A piacokat megnyugtatandó, a belarusz elnök, Alekszander Lukasenko bejelentette, hogy Minszk nem készül arra, hogy devalválja a nemzeti valutáját, és különben is, ideje lenne áttérni dollár- vagy euró alapú elszámolásra Oroszországgal.

Mondta mindezt egy orosz szövetségi rendszerhez tartozó ország elnöke, az Oroszország-Belarusz-Kazahsztán hármasában futó Vámunió tagja, és a 2015-től Moszkva vezetésével létrehozandó Eurázsiai Unió leendő tagja.

“A pozíciónk továbbra is ugyanaz marad. Nem fogunk Oroszország után futni, mert nem világos, hogy mi lesz ezen az orosz piacon. A feladat az, hogy nem rubelben, hanem dollárban kereskedjünk. (…) Oroszországtól már régóta azt kellett volna követelnünk, hogy kemény valutában fizessenek nekünk” – mondta Lukasenko.

Ez azonban nem volt elég a piacok megnyugtatásához és fokozatosan krízis előtti hangulat vált uralkodóvá az országban. Mindenki várta, hogy egyik pillanatról a másikra kirobbanhat a válság és  egyre komorabb lett a közhangulat. Végül a válsághangulat tetőpontján, december 17-én az emberek tömegesen bankokba és pénzváltókba rohantak, ami azt eredményezte, hogy mindenhol órák alatt valutahiány lépett fel. Kétségbeesve a lakosság elektronikai üzletekbe irányult, aki megtehette pedig gyorsan autót vásárolt. A belarusz rubel így hirtelen elindult a lejtőn, az elektronikai eszközök tekintetében pedig felszöktek az árak a hatalmas érdeklődés miatt.

Lukasenko a maga módján igyekezett rendet tenni az országban:

1. Moratóriumot vezetett be minden fogyasztói árnövekedésre és lakossági tarifák árnövekedésére az országban. Ugyanakkor megtiltották, hogy az üzletek vagy online webshopok csökkentsék a választékot, amit innentől kezdve törvényellenesnek minősítettek.

A rendeletet követő napokban Belarusz Kereskedelmi Minisztériuma 13 webshop működési engedélyét vonta be, többek között az ország második legnagyobb online kereskedelmi portáljáét, az onliner.by-ét is – mert a rendelettel ellentétben növelték az áraikat.  

2. December 20-án a hatóságok lecsaptak az országban még függetlenül, marginálisan működő online hírportálokra és leblokkolták őket a belarusz felhasználók számára. Így blokkolás alá került a BelaPan, a Naviny.by, a Charter97, a Belarusskiy Partizán és a Szolidarnoszty.

Lukasenko gyakorlatilag ezeket az oldalakat vádolta meg azzal, hogy „krízishangulatot alakítanak ki az országban” és növelik a lakosság bizonytalanságát.

A többi, még működő állami és nem állami online oldalnak pedig felvilágosító beszédet tartott a belarusz Információs Minisztérium vezetője, Lilia Ananics. Azt kérte, hogy „kizárólag hivatalos forrásokból használjanak információt” és a helyzetről kiegyensúlyozottan számoljanak be, „az ország nemzeti érdekeiből kiindulva”.

3. A közeledő válság arra is remek alkalmat adott Lukasenkonak, hogy végképp leszámoljon minden online ellenzéki platformmal – Lukasenko aláírta a belarusz médiatörvény módosítását, amely 2015. január 1-től fog életbe lépni. Eszerint minden internetes portál januártól kezdve egyenértékű lesz egy sajtóval, vagyis mostantól kezdve bármilyen online oldalt előzetes figyelmeztetés nélkül lekapcsolhatnak a hálózatról Belaruszban.

4. A legkeményebb intézkedés mégis a fellépő valutahiányra adott válasz volt: erre a kormány úgy próbált reagálni, hogy 30 százalékos valutatranzakciós adót vezetett be.

Mivel Belaruszban gyakorlatilag nincs olyan iparág, beleértve a mezőgazdaságot is, amely ne igényelne külföldi importot, ezért ez az intézkedés mindenkit a legrosszabb módon érintett. Vagyis, miközben a kormány elvárná, hogy az országban az árak ne növekedjenek és megmaradjon az eddigi áruválaszték, az importcikkek árát 30 százalékkal megnövelték. Mindezzel még inkább a csőd szélére sodorták az így is bajban lévő belarusz vállalatokat.

Úgy tűnik azonban, hogy mindezek az intézkedések sem voltak elegendőek. December 27-én Lukasenko tömeges tisztogatást végzett el a kormányban: elvesztette posztját a belarusz kormányfő Mihail Mjasznikovics, aki 2010 óta állt a miniszteri kabinet élén (helyette a posztot Andrej Kobjakov kapta meg). Lukasenko leváltotta a Nemzeti Bank elnökét, Nadezsda Jermakovot is (utódja Pavel Kallaur), illetve több másik minisztérium és állami nagyvállalat vezetőjét (Gazdasági Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Iparügyi Minisztérium, Nemzeti Adóhatóság, illetve olyan nagy állami vállalatok, mint a MAZ vagy a Belsina).

A tisztogatással Lukasenko egyrészt bűnbakokat keres a kialakult gazdasági helyzetben, másrészt pedig kétségtelenül már a következő elnökválasztásra készül. Így Lukasenko azt sugallhatja a lakosság felé, hogy ő végig az érdekeik legfőbb őrzőjeként lép fel, a kialakult gazdasági helyzetért pedig csak és kizárólag a kormány és a Nemzeti Bank tehető felelőssé.

A soron következő elnökválasztás 2015. november 15-én lesz Belaruszban és a jelenleg 61 éves Alekszander Lukasenko már bejelentette indulását. Az Európa utolsó diktátorának nevezett Lukasenko az ország függetlenedése óta vezeti Belaruszt, miután 1994-ben megnyerte az állam első demokratikus elnökválasztását, majd pedig személyi diktatúrát alakított ki az országban. A 2015-ös elnöki választás az ötödik ciklusa lenne, amire azután kapott lehetőséget, hogy 2004-ben megváltoztatta az alkotmányt és korlátlan megválaszthatóságot tett lehetővé.

Anton Bendarzsevszkij

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás