2014-ben “újra felfedezte” keleti határait a NATO

Ebben az évben a NATO – Oroszország agresszív ukrajnai fellépése nyomán – mintegy újra felfedezte keleti határainak fontosságát, és a szeptember első napjaiban tartott walesi csúcstalálkozóján úgy döntött, hogy felveszi a Moszkva által elé dobott kesztyűt, ismét tevékenysége középpontjába állítja a tagországok területi biztonságáról való gondoskodást, és megállítja a védelmi kiadások folyamatos csökkenését.

Anders Fogh Rasmussen, a szövetség szeptember végén leköszönt főtitkára szerint a walesi csúcs a NATO történetének egyik legfontosabb találkozója volt.

Az ukrán válságra adott válaszként a szövetség döntött készenléti szintjének emeléséről, és arról, hogy megerősíti az Oroszországtól tartó keleti tagállamainak védelmét. Ehhez kapcsolódóan úgy határoztak, hogy lengyelországi központtal létrehoznak egy új gyorsreagálású erőt, amelyet bárhol a világon kettő-öt nap alatt be lehet vetni. A 3-5 ezer fős szárazföldi erő műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják majd. Ehhez a NATO a szövetség területének keleti térségeiben hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket.

Ugyanakkor a szövetség megerősítette, hogy életben marad a NATO és Oroszország között 1997-ben kötött megállapodás, amely leszögezi, hogy a NATO nem állomásoztat tartósan nagyobb fegyveres erőt saját keleti tagállamaiban – az egykori szovjet tömb országaiban.

Rasmussen szerint a gyorsreagálású erő létrehozásának egyértelmű az üzenete: a NATO mindig mindegyik szövetségesét megvédi. A NATO világosan megüzeni “bármely potenciális agresszornak” azt is, hogy “ha csupán eszébe jutna” akár egyetlen NATO-szövetséges megtámadása, a szövetség egészével kerülne szembe – fogalmazott.

Walesben az európai NATO-tagok megígérték, hogy megállítják katonai költségvetésük évek óta tartó csökkenését, és hogy egy évtizeden belül mindegyikük közelíti a katonai kiadások mértékét a saját hazai össztermék (GDP) 2 százalékához. Jelenleg a 28 tagú szövetségben az Egyesült Államok mellett csupán Nagy-Britannia, Görögország és Észtország tesz eleget ennek a kötelezettségvállalásnak.

A walesi NATO-csúcson az elsődleges feladatok közé emelték a kibernetikai védelem erősítését is. Deklarálták, hogy az ilyen támadások elleni védelem immáron a NATO kollektív védelmi feladatai közé tartozik.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tanácskozás után közölte: jelentősen növelik Magyarország és Közép-Európa katonai biztonságát a NATO-csúcstalálkozó döntései. A résztvevők – mondta a kormányfő – a NATO eddigi elvont biztonsági garanciáit “lefordították a konkrétumok nyelvére”.

A jövőbeni NATO-bővítési lehetőségeket illetően a walesi csúcson leszögezték: a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll, minden jelentkező országot egyéni érdemei alapján fognak elbírálni. A NATO-tagságra jelenleg törekvő országok mindegyikének van azonban még tennivalója a felkészülés különböző területein.

A dán Rasmussen helyét október elsején Jens Stoltenberg volt norvég miniszterelnök vette át a NATO első számú civil tisztségviselőjeként.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás