Friss hírek

Oroszország: Ukrajna és a NATO fenyegetést jelent

A Nyugattal kiéleződött feszültség miatt Oroszország átírta katonai doktrínáját, az új változat az ukrajnai konfliktust és a NATO keleti bővítését a saját biztonságát fenyegető veszélyként határozza meg.

A pénteken Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyásával közzétett új szöveg a doktrína alapvető védelmi jellegét nem változtatja meg.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács az internetes oldalán adott hírt a változtatásokról. A testület közleménye szerint a doktrína átdolgozása válasz volt a jelenlegi észak-afrikai, szíriai, iraki és afganisztáni helyzetre. A közlemény felrója a világ “vezető államainak” – ezen feltehetően mindenekelőtt az Egyesült Államokat érti – hogy különféle módszerekkel fenyegetik a független államokat saját érdekeik érvényesítése céljából. Az eszközök között szerepel, hogy magánkatonai szolgálatokat vetnek be, szítják a lakosság elégedetlenségét, radikális és szélsőséges szervezeteket támogatnak, hogy más államokban elérjék kitűzött céljaikat. A nemzetbiztonsági tanács közleménye konkrét veszélyként említi, hogy a NATO támadófegyvereket helyezett át az orosz határ közelébe,  valamint ide sorolja a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszert is.

Az új változat bevezeti a “nem nukleáris elrettentés” koncepcióját, amely fokozott készültségen tartott hagyományos fegyveres erőkön, valamint a térségbeli biztonsági szervezetekben (Független Államok Közössége – FÁK, Sanghaji Együttműködés Szervezete – SESZ) való elkötelezettségen alapul.

Oroszország fenntartja magának a nukleáris fegyverek bevetésének a jogát egy ellene vagy szövetségesei ellen irányuló agresszió, vagy pedig magának az államnak a fennmaradását veszélyeztető fenyegetés esetére. A megelőző csapás kifejezés nem szerepel a szövegben, noha egyes orosz lapok korábban tudni vélték, hogy beleveszik.

A mostani doktrínában új elemként szerepel az a kitétel, amely szerint a fegyveres erők egyik fő feladata, hogy biztosítsák az orosz nemzeti érdekeket az Északi-sarkvidéken, mivel az ottani kontinentális talapzatban rejlő ásványkincsek és energiahordozók stratégiai jelentőségűek az ország számára. Szakértők szerint a sarkvidéki területek fejlesztése szavatolja Oroszország energetikai és gazdasági biztonságát, függetlenségét.

Megszakadtak a minszki béketárgyalások

Mindössze két nappal az után, hogy újrakezdődtek, pénteken ismét megszakadtak az ukrán válság rendezését célzó minszki béketárgyalások.

Az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoport négy hónapi szünet után szerdán ült össze újból Minszkben, és csütörtöki tájékoztatás szerint elvi megállapodást kötöttek az ukrán kormányerők és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok közötti korlátozott, de jelentős fogolycseréről.

A tárgyalásoknak pénteken kellett volna folytatódniuk, de elmaradtak. A találkozóra nem került sor – jelentette be a fehérorosz külügyminisztérium szóvivője, részleteket azonban nem hozott nyilvánosságra.

A szakadárok egyik képviselője, Gyenyisz Pusilin az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy az  EBESZ-szel együtt előkészítették ugyan a tárgyalások újabb körét, Kijev azonban nem reagált.

A kontaktcsoport szerdán hosszas tanácskozást tartott Minszkben. Az egyeztetések során fontos kérdéseket érintettek, a békeszerződés felé vezető jelentős lépést azonban nem sikerült tenni, megfigyelők szerint ezért merültek fel kételyek azzal kapcsolatban, hogy megtartják-e a pénteki találkozót.

Újabb időpontot nem tűztek ki – erősítette meg az erről szóló információkat Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet. Ezzel kapcsolatban a fehérorosz külügyi tárca szóvivője kijelentette: “Csak a kontaktcsoport tagjain múlik”.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Hamarosan megújul a Kitekintő!

Az elmúlt pár hétben a Kitekintő megújításán dolgoztunk, hamarosan új rovatokkal, szélesebb tartalommal jelentkezünk.  A fejlesztések várhatóan még jövő hét végéig tartanak, addig az oldal csökkentett üzemmódban, illetve esetenként tesztüzemmódban fog működni. 

Read More »

Putyin örökké hatalmon maradna

Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatali ideje 2024-ben jár le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezután visszavonul, különösen most, hogy alkotmányos reformot javasol, amely számos lehetőséget ad neki a határozatlan időtartamú kormányzásra.

Read More »

Az orosz zsoldoshadsereg felemelkedése és bukása

Minden jel arra utalt, hogy a Wagner orosz katonai cég egy új valóság hírnöke, egy olyan valóságé, amelyben a vállalat zsoldoshadserege lehet a "lándzsahegy" egy új, agresszívebb orosz külpolitika élén. A Foreign Policy exkluzív riportja azonban rávilágít, hogy a Wagner jóval kevésbé befolyásos, mint amilyennek látszik.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás