_

Papírhegyeken ül majd a legújabb európai bankhatóság

A 2015. január 1-jén felálló egységes bankszanálási testület lesz az első olyan uniós szabályozó hatóság, amely nem az uniós költségvetésből tartja fenn magát. A testület elnökének, alelnökének és négy állandó tagjának kinevezéséről szóló döntést a majdani egységes bankszanálási alaphoz való banki hozzájárulások szabályaival együtt a hét második felében hagyta jóvá előbb a Parlament, majd a Tanács.

Minden feltétel adottá vált december 20-a előtt az egységes bankszanálási mechanizmus 2015. januári startjához, miután csütörtökön előbb az Európai Parlament, majd egy nappal később a tagállamokat tömörítő tanács is elfogadott két jogi aktust. Az egyik a január 1-jétől működő egységes szanálási testület (SRB – Single Resolution Board) hat tagjának (elnökének, helyettesének és négy állandó tagjának) a kinevezéséről szóló döntés, míg a másik a Bizottság októbert 21-én előterjesztett végrehajtási rendelete a bankoknak a 8 év alatt fokozatosan létrehozandó egységes bankszanálási alaphoz való hozzájárulásának pontos szabályairól.

Az európai bankunióban résztvevő országok bankcsoportjainak rendezett helyreállításáért és felszámolásáért felelős egységes bankszanálási testület élére három éves időtartamra, de további öt évre meghosszabbítható mandátummal a német Elke König kerül. Helyettese a finn Timo Löyttiniemi lesz, a négy állandó tag pedig az olasz Mauro Grande, a spanyol Antonio Carrascosa, a holland Joanne Kellermann és a francia Dominique Laboureix valamennyien öt évre, ami nem meghosszabbítható

Az egységes bankszanálási mechanizmus (SRM) középpontjában álló egységes bankszanálási testület 2015. január 1-jén Brüsszelben kezdi meg a működését és az első olyan uniós szabályozó hatóság lesz, ami nem kerül majd egyetlen fillérjébe sem az EU költségvetésének. Ennek oka, hogy a testület működését a bankunió hatálya alá tartozó bankok befizetéseiből finanszírozzák majd.

Az új „ügynökség” 2015-ös büdzséje 22 millió euró lesz, és ehhez a forrásokat az egységes bankfelügyeleti mechanizmus alá tartozó 127 európai bankcsoport teremti majd elő úgy, hogy a bank mérete határozza meg a befizetés nagyságát. Az első csekket már januárban kipostázzák a bankoknak – közölték Brüsszelben.

A testület kezdetben 30-40 munkatárssal végzi majd a tevékenységét, ami 2015 végére elérheti a 100-120 főt, mígnem kialakul a körülbelül 250 fős végleges struktúra.

Az SRB első évében a tagállami szabályozó hatóságokkal együttműködve részt vesz majd azoknak a bankszanálási terveknek az előkészítésében és összehangolásában, amelyek segítségével a jövőben igen gyorsan, egyetlen hétvége (48 óra) leforgása alatt kell majd levezényelni a bankok szerkezetváltását vagy szanálását úgy, hogy abból a banki betétesek és az ügyfelek a hét eleji nyitásra lehetőleg semmit sem érzékeljenek.

2016 januárjától aztán a két – végrehajtó vagy plenáris – formációban működő testület készen áll majd konkrét bankszanálási döntések meghozatalára és végrehajtatására, és indokolt esetben a bankuniós bankok befizetéseiből fokozatosan felálló egységes bankszanálási alap (SRF – Single Resolution Fund) forrásainak igénybevételéről is dönthet. Erre azonban – hívják fel a figyelmet szakértők – kizárólag a többi eszköz, például a belső feltőkésítés kimerülése esetén nyílik majd lehetőség.

Az egységes bankszanálási testület az egységes bankfelügyelet (SSM) szerepét betöltő Európai Központi Bank jelzésére, vagy saját kezdeményezésre elfogad egy szanálási határozatot, az előre kidolgozott szanálási tervek alapján meghatározva a szóban forgó bank rendezett felszámolásához igénybe veendő eszközöket, ideértve a bankszanálási alap esetleges használatát is.

A bankszanálási testület döntésében a hat állandó tagon kívül azoknak a bankuniós nemzeti hatóságoknak a képviselői is részt vesznek, ahol a bank hivatalosan be van jegyezve. Amennyiben a bankszanálás költségeire a szanálási alapból több mint 5 milliárd eurónyi összeget áldoznának a döntésbe (plenáris formációban) már valamennyi részt vevő ország hatóságai bekapcsolódnának.

A szanálási tervek végrehajtásáért a nemzeti szanálási felügyeletek a felelősek az egységes szanálási testület felügyelete alatt.

Csakhogy el lehessen képzelni, miről van szó: egy nagyobb bank szanálási terve szakértők szerint 5-10 ezer oldalt tesz ki.

A bankuniónak alapból tagja valamennyi euróövezeti tagállam (január 1-től már 19 ország), továbbá azok az eurózónán kívüli tagállamok, amelyek a részvétel mellett döntenek és ennek érdekében „szorosabb együttműködésről szóló” megállapodást kötnek az Európai Központi Bankkal. Jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy január 1. előtt nem valutaövezeti tagállamok is csatlakoztak a bankunióhoz, vagy ilyen konkrét szándékot jeleztek volna.

Ami a bankok alaphoz való hozzájárulásainak pontos szabályait illeti, a vonatkozó kormányközi megállapodás értelmében az alapot (SRF) egy nyolc éves átmeneti időszak alatt töltik majd fel úgy, hogy összege az időszak végére elérje a résztvevő tagállamokban működő valamennyi hitelintézet fedezett betéteinek legalább az 1 százalékát. Ennek nagyságát az időszak végére 55 milliárd euróra becsülték, de értelemszerűen ennél nagyobb is lehet, ha időközben nem euróövezeti országok is csatlakoznak. (Az újonnan csatlakozók bankalaphoz való hozzájárulása visszamenőleges lesz, tehát úgy kell befizetniük a „tagdíjat”, mintha kezdettől fogva résztvevők lettek volna).

Az alap forrásait a bankuniós bankok éves hozzájárulásaiból töltik majd fel, érvényt szerezve annak az általános elvnek, hogy a bankok rendberakásának és talpra állításának a költségeit ne az adófizetők, hanem lehetőség szerint maguk a pénzintézetek állják. (Továbbra sem teljesen egyértelmű, hogy mi lesz azokkal a hatalmas bankcsoportokkal, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy egyszerűen szanálni lehessen őket. Erre a problémára javasolta az előző Bizottság a bankok klasszikus és kereskedelmi tevékenységének szétválasztását, amiről jelenleg is tárgyalnak az intézmények – a szerk.).

Az egyes bankok egységes szanálási alaphoz való hozzájárulását a saját tőkéjüket és a fedezett betéteket leszámítva a bankok passzívái alapján számítják ki, és a kockázatokkal súlyozzák.

A bankoknak azonban nem csak a majdani (2016-tól érvenyes) egységes bankszanálási alaphoz kell hozzájárulniuk. Az egységes bankszanálási mechanizmus (SRM) előtt a bankok helyreállításának és szanálásának kereteiről szóló irányelv (BRRD) értelmében 2015. január 1-ig valamennyi uniós tagállamnak (tehát mind a 28-nak) nemzeti bankszanálási alapot kell létrehozniuk a náluk bejegyzett bankok befizetéseiből. A bankunióban résztvevő tagállamok által létrehozott nemzeti bankszanálási alapokat 2016. januártól felváltja majd az egységes bankszanálási alap, így attól kezdve oda megy majd a befizetés.

Mint ismeretes, az egységes mechanizmus értelmében az egységes bankszanálási alap megcélzott kerete európai (nem nemzeti) és a résztvevő tagállamokban bejegyzett összes hitelintézet biztosított betéteinek az 1 százaléka. Ennek az a következménye, hogy a bankok SRM-en és BRRD értelmében rögzített hozzájárulásai között jelentős eltérések adódnak. (A tagállami bankszanálási alapok esetében a bankok hozzájárulása nemzeti és a biztosított betétek alapján számolják ki).

A Tanács a két befizetési rendszer közötti különbség mérséklésére december 19-én fogadott el egy végrehajtási rendeletet. Ez annak megelőzésére, hogy a tagállamiról az európai szintű befizetési rendszerre való átállás során egyes tagállamok bankjainak hozzájárulásai ne nőjenek meg hirtelen és ugrásszerűen, az alap létrehozásának nyolc éves átmeneti időszakára egy kiigazító mechanizmust vezet be.

2016 és 2023 között a bankok éves hozzájárulásait úgy állapítják majd meg, hogy azok érvről-évre növekvő mértékben az európai egységes bankszanálási alap által megcélzott végösszeg elérésén alapuljanak. Miközben első évben a bankok éves hozzájárulásának 60 százalékát a tagállami (nemzeti) szanálási alapok célszámai alapján lövik be, utána ez évről-évre csökkenő lesz, és a nyolc éves időszak végén teljesen az európai alap célszámához igazodik majd. A bankok 2015-ös (tagállami alapba történő) befizetéseit csökkentő tényezőként veszik majd figyelembe az egységes bankszanálási alaphoz való hozzájárulásuk során. (A tagállami bankszanálási alapokban lévő pénzeket illetékesek szerint legkésőbb 2016 január végéig kell átirányítani az SRF-be).

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás