A Nyugat leradírozza a Krímet a világgazdaság térképeiről

A délkelet-ukrajnai tisztségviselők ellen hozott újabb amerikai és kanadai szankciók célja, hogy aláássák a konfliktus politikai rendezésének folyamatát és támogassák “a kijevi háborús szólamokat” – jelentette ki szombaton Alekszandr Lukasevics orosz külügyminisztériumi szóvivő.

A tárca honlapjára feltett kommentárjában Lukasevics úgy fogalmaz: “a donyecki és luhanszki köztársaság vezetői és más tisztségviselői ellen hozott újabb szankciókkal kapcsolatban sajnálatunkat fejezzük ki, amiért azokban ismét a Nyugatnak a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezése iránti teljes érdektelensége nyilvánul meg.”

A Kuba elleni embargó kudarcára hivatkozva, a külügyi szóvivő értelmetlennek nevezi a héten bejelentett újabb amerikai és kanadai büntető intézkedéseket. Egyúttal azt ígéri, hogy Oroszország hozzálát a megfelelő válaszlépések kidolgozásához.

“Azt tanácsoljuk Washingtonnak és Ottawának, gondolkodjanak el rajta, milyen következményekkel járnak az ilyen lépések” – teszi hozzá Lukasevics.

Az idén eddig több szakaszban bejelentett korábbi szankciók után Barack Obama amerikai elnök pénteken áruk, technológiák és szolgáltatások exportjának tilalmát jelentette be az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetre vonatkozóan, egyúttal felszólította Moszkvát, hogy szüntesse meg a terület feletti fennhatóságát. Előzőleg Kanada is újabb szankciókat vezetett be, kibővítve az olaj- és gáziparban használt egyes technológiák oroszországi exportjának tilalmát.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője kommentárjában azt hangsúlyozza, hogy Moszkvát az újabb szankciók sem fogják a Krím feladására kényszeríteni, mivel az “történelmi és elszakíthatatlan része Oroszországnak”. Lukasevics Kuba példáját hozza fel, amellyel kapcsolatban az Egyesült Államoknak fél évszázadba tellett, hogy elszánja magát a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására, és kijelenti, hogy Moszkva kész kivárni – bármennyi időbe is teljen – Washington visszatáncolását.

A szóvivő fogalmazása szerint a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa ellen hozott újabb, egyoldalú szankciók közvetlen bizonyítékai annak, hogy a Nyugat elismeri, a krímiek egyhangúlag és önként döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról. “Éppen ezért büntetésnek is kollektívet választottak” – hangoztatja Lukasevics, szomorúnak nevezve, “hogy magukat demokratikusnak nevező országok hasonló módszerekhez folyamodnak a 21. században”.

Korábban Barack Obama a Krímre vonatkozó szankciókat jelentett be

Áruk, technológiák és szolgáltatások exportjának tilalmát jelentette be az Oroszország által Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt Krím félszigetre vonatkozóan pénteken az amerikai elnök, aki egyúttal felszólította Moszkvát, hogy szüntesse meg a terület feletti fennhatóságát.

Barack Obama közölte: felhatalmazta a pénzügyminisztériumot, hogy foganatosítson büntetőintézkedéseket Krímben tevékenykedő személyek és cégek ellen.

A tárca 24 ukrán és orosz személyt, valamint több vállalatot sújtott szankciókkal az Ukrajna destabilizálásában játszott szerepe miatt. Köztük van a Konsztantiny Malofejev tulajdonában lévő Marshall Capital Partners, egy orosz befektetőcsoport. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint Malofejev anyagi támogatást nyújt a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadároknak. Ugyancsak büntetőintézkedéseket foganatosítottak az Éjjeli farkasok nevű motoros csoporttal szemben, amelynek tagjai csatlakoztak a biztonsági erőkhöz a Krím félszigeten, miután a területet Oroszország elcsatolta.

Közleményében az elnök úgy fogalmazott, hogy a szankciókról szóló döntésének célja világos helyzetet teremteni a régióban működő amerikai vállalatok számára és megerősíteni, hogy az Egyesült Államok nem fogadja el a Krím bekebelezését.

Az Európai Unió csütörtökön fogadott el a félszigetre vonatkozó újabb büntetőintézkedéseket.

Kanada is újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben

Kanada pénteken újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrán válság kapcsán.

Az újabb gazdasági büntetőintézkedések kibővítik az olaj- és gáziparban használt egyes technológiák exportjának tilalmát.

Stephen Harper kormányfő közleménye szerint emellett húsz orosz, illetve oroszbarát ukrán szeparatista ellen léptettek életbe beutazási tilalmat és vagyonzárolást. John Baird külügyminiszter az új szankciókkal kapcsolatosan egy sajtótájékoztatón azt mondta: “tétlenséggel semmire sem megyünk”.

Valójában Kanada eddig sem volt “tétlen”, hiszen a szankciók tekintetében követte az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, több szakaszban vezetett be büntető intézkedéseket Oroszország ellen a Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai válságban játszott szerepe miatt. Május elején és július közepén vezetett be először korlátozásokat száznál több ember, illetve orosz vállalat ellen, majd még a nyáron további tíz oroszországi vállalat, illetve a donyecki és luhanszki szakadár “népköztársaság” nyolc vezetője került fel a kanadai szankciós listára.

Ezzel párhuzamosan Ottawa az ukrán kormánynak is segítséget nyújt. Rob Nicholson védelmi miniszter november 27-én Ottawában bejelentette: országa tizenegymillió dollár értékben újabb hadfelszerelés-szállítmányt küld az ukrán hadseregnek, hogy szembeszálljon “a putyini rezsim folytatódó agressziójával”. Ezek emberi élet kioltására nem alkalmas katonai felszerelések és eszközök.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás